AKUT ÉS KRÓNIKUS HEPATITIS (MÁGYULLADÁS), MÁJZSUGORODÁS A májgyulladás és a májzsugorodás, valamint ezen egészségkárosodások szövődményei a máj sokrétű működésének károsodását okozzák, ezért a gyógyszeres kezelést megváltozott tápanyag tartalmú étrendekkel szükséges kiegészíteni. Vastagbél műtét utáni étkezés - Daganatos megbetegedések. Szív érrendszeri betegek étrendje: -MAGAS VÉRNYOMÁS A szív –és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyI keringési zavar, érelmeszesedés, alsó végtagi verőérbetegség, magas vérnyomás) a népesség nagy részét érintik, ezért a megelőzésnek nagy jelentősége van. A szív –és érrendszeri megbetegedések gyakran magas vérnyomás betegség szövődményeként alakulnak ki, ezért már kialakult hypertonia esetén nagyon fontos a megfelelő gyógyszer szedése mellett az étrend átalakítása is. -MAGAS KOLESZTERINSZINT Az érfal veszít rugalmasságából, megkezdődik a plakképződés, mely koleszterint és kálciumsókat tartalmaz. Az elmeszesedett plakk burkolata, az érfal megsérül (plakkrepedés) és ezen a repedésen beindul az alvadási folyamat.
Az egészséges táplálkozás alapelvei ugyanazok az egészségesek és a daganattal diagnosztizált betegek számára. Kiegyensúlyozott, könnyű, vegyes étrend javasolható, amelyben kevés a zsír, a vörös hús, a fehér liszt és a cukor, sok a zöldség, a gyümölcs, a teljes kiőrlésű gabona, a baromfihús, a hal. Vastagbélműtétet követően be kell tartani a kórházban kapott diétás tanácsokat, és csak fokozatosan terhelni az emésztőrendszert: mivel megváltozott a belek anatómiája (rövidebb lett a vastagbél), egyénileg kell kitapasztalni, hogy milyen ételek okoznak panaszokat. A műtét után fokozott figyelmet kell fordítani a fehérjedús táplálkozásra: a felépüléshez szükség van az állati eredetű ételekre is. Ezek lehetnek bőr nélküli sovány húsok, máj, hal, tojás, tejtermékek (sajt, túró, tejföl, kefir). Az operáció utáni hetekben a rostbevitelt csökkenteni kell, mert az fokozza a bélműködést. Ekkor kerülendők a müzlik, diófélék, kukoricafélék, hüvelyesek, a rostos ivólevek és aprómagvas gyümölcsök, s más gyümölcsöket is csak meghámozva tanácsos megenni.
A vastagbélrákok előrehaladott fajtáinak kezelésére jelenleg kétféle célzott kezelési módszer is az orvosok rendelkezésére áll. Az első esetben a daganatos erek képződését, a második esetben pedig az EGFR nevű fehérje működését gátolják a gyógyszerek. Az első esetben nem áll rendelkezésre molekuláris diagnosztikai vizsgálat, a második esetben viszont igen, és a gyógyszerek alkalmazását megelőzően kötelező is elvégezni ezeket. Az áttétes, előrehaladott vastagbéldaganatokat kétféle módon is lehet kezelni a kemoterápia mellett, attól függően, hogy milyenek a tumor szövettani tulajdonságai. Ha a daganatsejtek felszínén megtalálható az EGFR nevű fehérje, akkor EGFR-gátló kezelésre nyílik lehetőség (az EGFR-t hordozó vastagbéldaganatokat EGFR-pozitívnak nevezzük). Ebben az esetben azonban molekuláris diagnosztikai vizsgálatra is szükség van, hiszen egy másik fehérje, a KRAS hibája meghiúsíthatja a kezelés sikerét. Célzott kezelés az érképződés gátlásával Ha a daganatsejteken nincs jelen az EGFR fehérje, akkor a kemoterápiát érképződésgátló kezeléssel lehet kiegészíteni.
Az első világháborút követő alföldi harcokat az átkelőhely sérülés nélkül vészelte át. Az első világháborút követően Hódmezővásárhely és Szeged között futó országút forgalmát is a hídra terelték, hogy a kis kapacitású algyői kompot kiváltsák. Ennek érdekében a sínek közötti részt fával burkolták. 1935-től kezdve vegyes vasúti-közúti hídként szolgált a létesítmény. A második világháború már komoly károkat okozott a hídban. 1944. október 8 -án a hátráló német csapatok a mederhidat felrobbantották, az acélszerkezet a Tiszába rogyott. 1946 -ban hidraulikus emelők segítségével láttak hozzá a hídroncs kiemeléséhez. A 20 méter mélyen fekvő acélszerkezetet eredeti magasságába emelték, majd a robbantás során tönkrement részeket kicserélték. Tisza, Algyő Vízállás előrejelzés, vízállás jelentés. A forgalom a robbantást követően alig 2 évvel, 1946. november 19 -én indulhatott meg újból. A híd azonban a vizsgálatok szerint alkalmatlan volt az egyre növekvő forgalom kiszolgálására. Az 1950-es években elvégzett laboratóriumi próba szerint az acélszerkezet anyagának szakítószilárdsága jóval a biztonságos határérték alatt volt, ezért döntés született a mederhíd teljes cseréjéről.
Az új hídszerkezetet a szegedi parton szerelték össze. A félkész szerkezetet félig egy uszályra tolták, a parton maradt részéhez pedig hozzáépítették a következő szerkezeti egységet. A régi hídszerkezetet az egykor már alkalmazott oldalirányú eltolással emelték ki helyéből, a pillérekre pedig uszályokról csúsztatták be az elkészült új mederhidat. A felújítás után mederhídon a korábbi fa úttest helyett vasbeton útpálya épült. Az új híd 1960 -ban nyílt meg. 1974 -ben alig kétszáz méterre délre elkészült az algyői közúti Tisza-híd, ettől kezdve a híd csak a vasúti közlekedést szolgálta. 1976 -ban kicserélték az addigra már elöregedett ártéri híd elemeit is. [2] A híd jelenleg is a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal forgalmát szolgálja. Legutóbb 2008 -ban került sor felújításra, akkor az ártéri hídszerkezet korrózióvédelmét végezték el. A Szeged–Hódmezővásárhely tram-train projektjének kivitelezéséhez kapcsolódó vágányzár során 2018-2021 között többe között a sarupárok cseréje, pillérmegerősítés, valamint a mederi hídon kereszttartó megerősítés történt.
Algyő fontos tiszai átkelőhely; kompja 1963-ig működött, a vasúti híd 1870-ben épült, mellette 1974-ben nyílt meg az új közúti híd. Algyő hírnevét az 1965-től folyamatosan feltárt kőolaj- és földgázmező teremtette meg, de a szegediek már 1917-ben tudtak létezéséről. Az itteni szénhidrogénmező Európában közepesnek számít, Magyarországon a legnagyobb lelőhely. (Gáztermelése a hazainak körülbelül a fele. ) A 168-as két emlékezetes kitörésének helyén ma emlékmű áll - a Szegeden "olajosoknak" nevezett szakmabeliek helytállására utal. Ezen sajátos körülmények és a 70-es évek gazdaságpolitikai törekvéseiben fellelhető település koncentrációra való törekvés következtében 1973-ban községegyesítés címén Algyőt Szegedhez csatolták. Ez a kényszerű függőség az élet minden területére rányomta bélyegét. Nem volt önálló közigazgatása. A környező nagyvárosok rohamosan fejlődő ipara mind több munkaerőt igényelt, így kialakult a Szegedre, Hódmezővásárhelyre ingázók rétege. A kereskedelmi hálózat központjai a közlekedés irányítása, mind-mind Szegeden alakult ki.