A világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására szokták építeni. Lépcsős formája a spirituális fejlődés, megvilágosulás felé vezető fokozatos utat jeleníti meg, belsejében pedig szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók. A sztúpa látogatásának hagyományos módja az imahenger forgásával megegyező irányban történik, és hagyomány a felajánlástétel is, legyen az füstölő gyújtása vagy pénzbeli adomány. A szent épület mellett áll a tibeti szakrális építészeti stílusban emelt Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon, amelyben a világutazó és tudós kalandos életútját ismerhetjük meg. Zalaszántó, Buddhista sztúpa » KirándulásTippek. Magát az emlékparkot 1995-ben adták át, azóta teaház és ajándékbolt is várja a látogatókat. 2011-ben nyílt meg a park területén a tibeti és mongol stílusban épült Szabadító Buddha Anya Templom. Névadója Tárá, a buddhizmus női oldalának a megtestesítője, az egyetemes női erő, a mindnyájunkban lakozó, szavakban meg nem fogalmazható bölcsesség jelképe. Reggel és este a nyilvános programokon, meditációkon bárki részt vehet, napközben a templom zárva tart.
A Kovácsi-hegyen álló látványos hófehér épület 30 méter magas és 24 méter széles. Belsejében egy Dél-Koreából származó Buddha-szobor, egy 24 méteres életfa, Buddha tanításai és ereklyéi találhatók. A Béke Sztúpa Buddha minden élőlény iránt érzett szeretetét jelképezi. A szentély körbejárható, de belülről nem látogatható, zárt terület, két szerzetes vigyázza. Elérhetőség Cím: Zalaszántó, Világosvár 13, 8353 Telefonszám: +36 83 370 466 Nyitva tartás: hétfő-vasárnap: 10:00-18:00 Megközelítés Autóval Keszthelyről indulva a Hévízi úton Zalaszántó felé induljunk. A faluba érkezve a Zrínyi utcáról kanyarodjunk a Világosvár utcára, majd annak a végén találjuk a sztúpához tartozó parkolót. Tömegközlekedéssel A keszthelyi autóbusz-állomásról a 6395 jelzésű busszal Bazsi művelődési ház irányába, a Paperdő erdészház megállóig utazzunk. Innen körülbelül fél óra séta a sztúpáig. Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark, Tar – Gyöngyös-Mátra. A Kőrösi Sztúpa Taron, a Buddha Parkban A kőrösi Sztúpa 1992-ben épült Taron, Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére. A buddhisták Kőrösi Csoma Sándort egyházuk megvilágosultjaként tisztelik, az emlékére épített kegyeleti emlékművet, Békesztúpát és a Múzeumot maga a Dalai Láma szentelte fel, és a világvallások képviselői is megáldották.
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Erről szól az egész buddhizmus, hogy tanuljunk meg felébredni az általunk ébrenlétinek nevezett, de az álomhoz jobban hasonlító állapothoz. Ezt nagyon könnyen tetten lehet érni. Egyrészt tudjuk, hogy mennyi mindent elfelejtünk, ugyanúgy, mint az álomban. Másrészt az ébrenlétben számos dolgot rávetítünk a valóságra, pedig ezek nem a világban, hanem bennünk kezdődnek. Ha jókedvem van, szerelmes vagyok, akkor jöhetnek a számlák, nem érdekel. De ha nem, minden számla egy ostorcsapás. Igazából nem is tudjuk, mi a valóság, mert szinte teljes mértékben a rávetítések világában élünk. – És azok a kevesek, akik fel tudnak ébredni ebből, mit élnek át? Tari buddhismo templom kelas. – kérdezem, de Láma Csöpel szerint ez sem bonyolult. – Például az embernek van egy rémálma. Azt álmodja, hogy vérszomjas tigris elől menekül, kétségbeesett, fél a haláltól, a fájdalomtól. Egyszer csak felébred ebből – akkor mi történik? Nincs félelem, nincs tigris. A félelem és a félelem vélt oka is megszűnik. Ehhez hasonló dolog történik azzal, aki ebből a viszonylagos ébrenléti állapotból felébred – érvel.
A plébánossal együtt mennek fel a csoportok a sztúpába, mert az is szent hely. A templom avatásán ott volt az egyik ferences atya Szentkútról. A buddhisták hangsúlyozzák, hogy Tárá az ő szemükben azonos Máriával, és ezt az atya is kimondta: ez is, az is Mária-kegyhely. Láma Csöpel annyit tesz ehhez hozzá: "Ilyen egyszerű! ". MTI
HELLO BOOK Kard és kasza - Krónikás írás A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? Wass Albert: Kard és kasza I-II. (Mentor Kiadó, 2001) - antikvarium.hu. " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.
Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. Kard és kasza - Krónikás írás - Hello Book Webshop. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata -tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszereznia hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat.
Egy Erőss nem fogadhat el semmiféle osztrák rangot senkitől! Kard és kasza könyv. " Efféle kelepcébe esik a Szemtanúság főszereplője, Miklós gróf is, aki – akárcsak a szerző, Wass Albert – Elena királyné gárdahuszárainál szolgált. Ekként hiába ment meg a bezárástól több magyar iskolát, védi meg a magyar népművészetet bemutató bonchidai jótékonysági mulatságot, továbbá az Erdélyi Gazdasági Egyesületet – sokan árulónak tartják, s amikor a második bécsi döntést követően közlegény a magyar hadseregben, az "alföldi parasztgyerek-tizedes" a szemére hányja, micsoda magyar az, aki beállt az ellenség katonái közé. Nem önzésből, hanem "okos célszerűségből" cselekedett: monológja évszázadokra visszamenően megerősíti családjának a románokkal, "oláhokkal" kapcsolatos "stratégiáját". A történet a magyarság körében óriási vérveszteséget okozó Basta-rémuralmat követően betelepített nagy tömegű babonás és alázatos románokkal kezdődik, és a Horea–Closca-féle mészárláson át az 1848–49-es dél-erdélyi szörnyűségek, majd az első világháborús pusztítások után a kisebbségi időszak, illetve a "népi demokrácia" gaztettei, törvénytelenségei elviseléséig tart.
Ha az elfogultság útját járva gonoszat cselekszünk, az ördög belénk költözik és a lelkünket szorongatja. Ha a megértés útját választjuk s azt csináljuk, ami helyes és jó, akkor a mennyország békessége van bennünk, s mindegy, hogy mi történik, ezt a belső békességet nem veheti el tőlünk senki. 122. oldal, 2. kötet Az ember lelke olyan, mint a gyémánt, amit csiszolni kell hosszú időn keresztül, míg teljes fénye és szépsége kitisztul. Kinek ami hibája van, annak a hibának a kijavítása miatt vissza kell jönnie a földre újra meg újra. 117. kötet Ha egyszer azt mondod, hogy ekkor meg ekkor ott leszel valahol, és mégsem vagy ott, akkor csak egy mentséged lehet. Valami szörnyűséges dolog történt és elpusztultál. Mert, ha még élsz, csak egy kicsikét is, akkor is hírt adsz valamiképpen, hogy miért nem lehetsz ott, ahol várnak reád. Mert az emberi élet legdrágább kincse az idő, nem lehet pótolni semmivel. Irodalom ∙ Wass Albert: Kard és kasza. S aki másokat várakoztat, az időt lop el tőlük. Ha csak pénzt lop el másoktól, azt jóváteheti.
A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Részei: Első könyv: Krónikás írás Második könyv: Szemtanúság Cselekmény [ szerkesztés] Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga – a magyar és arisztokrata – tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja.