A citromot megmossuk, az egyiket karikákra vágjuk. A cukor felével elkeverünk 2 dl vizet, belerakjuk a citromkarikákat, a bodzavirágokat. Letakarva 1 napra hűtőbe tesszük. Jól lenyomkodjuk. 2. Főzés előtt az epret megmossuk, megtisztítjuk, néhány szemet félreteszünk a díszítéshez. A szegfűszeget és a fahéjat összeforraljuk 1 dl vízzel, amikor a felére forrt, leszűrjük. Új hangra ébredhetnek a hallgatók a Dankó Rádióban | MédiaKlikk. A levét, a cukor másik felét, az epret egy csipet sóval és 8 dl vízzel feltesszük főni. Kíméletesen összeforraljuk. 3. Belereszeljük a maradék citrom héját, és belecsavarjuk a citrom levét. Kikeverjük a tejszínt a keményítővel, és a leveshez öntjük. Kárpátia egyenes gerinccel Milyen rokon kapcsolat van köztünk 3
A Best FM műsorvezetői is otthonaikból vezetnek műsort, és erre buzdítanak mindenkit. A "Mindenhol jó, de most a legjobb otthon" összefogáshoz folyamatosan csatlakoznak a Rádió 1, a Retro Rádió és a Best Fm sztárjai, akik az éteren keresztül közös erővel próbálják az ország teljes lakosságát otthon maradásra bírni. A Rádió 1, a Retro Rádió és a Best FM együttes elérése az éterben a legutóbbi mérési adatok alapján közel 2, 7 millió fő naponta (Forrás: M-Meter, Kantar-Hoffmann, 2020. március a teljes mért célcsoportban), a közösségi oldalaikon keresztül pedig az elmúlt 28 nap statisztikái alapján további 4, 7 millió emberhez érnek el potenciálisan az üzenetek. 00 órától a szintén tapasztalt rádiós, Leirer Tímea követi a mikrofon mögött. Hétfőtől péntekig délután 16. 00 és 21. 00 óra között Dénes Tamás veszi át a mikrofont, kívánságműsorral és aktuális információkkal, programajánlókkal várja a hallgatókat. A retro műfaj hazai helytartója, Várkonyi Attila – DJ Dominique - hétköznap esténként 21 órától a Sztársáv című műsorában a legnagyobb hazai közéleti sztárokat látja vendégül.
Hallható lesz Aczél Petra kommunikációkutató, retorikus eszmefuttatása a politikai kultúráról, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, A Dal korábbi zsűritagjának zenei gondolatai, de a megszólalók között Veszelszky Ágnes nyelvészt is hallhatják, aki a nyelvi kultúráról beszél. A pár perces gondolatokat reggel 6-tól 18 óráig a Krónika előtt hallhatják a Kossuth Rádióban. Ezen kívül január 22-én az Országjáró című műsor Kaposvárról jelentkezik. A kultúra egyik fővárosában zajló programoknak lehetnek részesei a műsor által a hallgatók délelőtt és délután is. A Kossuth Rádió még másnap is a kultúra napjával foglalkozik, a vasárnap 15:05-kor kezdődő Nagyítás című műsorban Kölcsey Ferenc hagyatékáról és egyéb értékes kincsekről is szó lesz. A Dankó Rádió egész évben a magyar zenei örökség megőrzését szolgálja, hiszen magyar nótákat, népzenét, operettslágereket játszanak, természetesen január 22-én is ezt teszik majd, több műsorukban is kiemelve e nap jelentőségét. Jó ebédhez szól a nóta című műsorukban Erkel Ferenc Bánk bán című operájából hallhatnak részleteket a Rajkó Zenekar tolmácsolásában.
Szerző: Mózes 1. könyvének nem ismert a szerzője. A hagyomány mindig is Mózesnek tulajdonította, és határozott érvek nem szólnak e feltevés ellen. Keletkezés ideje: Mózes 1. könyve nem adja meg keletkezésének dátumát. Feltehetően valamikor Kr. e. 1440 és 1400 között, vagyis az Egyiptomból való kivonulás és a Mózes halála közötti időben íródott. A könyv célja: Mózes 1. könyvét a Biblia "melegágyaként" is szokás emlegetni, a Biblia legfontosabb tanításainak "csírái" tudniillik már Mózes 1. könyvében is felbukkannak. Az ember bűnbeesése mellett a megváltás ígéretét is megörökíti (1Móz 3, 15). A teremtés, az ember bűnössége, a megigazulás, az engesztelés, a harag, a kegyelem, az isteni szuverenitás és a felelősség kérdéséről és sok egyéb doktrínáról is szó esik ebben a világ és az emberiség eredetét ismertető könyvben. Mózes 1. könyve az élet számos nagy kérdésére választ ad, mint például a következők: (1) Honnan jövünk? Brésit Mózes 1. könyve – Zsido.com. (Isten teremtett bennünket – 1Móz 1:1) (2) Miért vagyunk itt? (azért, hogy kapcsolatban lehessünk Istennel – 1Móz 15:6) (3) Hová tartunk?
A 18. században Jean Astruc az istennevek váltakozása alapján a Mózesi könyveket két fő forrásra (az egyik a Jahve, a másik az Elohim istennevet használja) és tíz kisebb forrásra vezette vissza. A modern tudományos bibliakritika Julius Wellhausennek a századforduló táján végzett kutatásai alapján a Mózesi könyveket a következő forrásoktól származtatja: A legrégibb a Jahve istennevet használó jahvista forrás, amelynek ősibb részét laikus forrásnak is nevezik, mivel a kultusz iránti érdeklődése csekély. Mezes 1 könyve. A jahvista forrás istenfogalma kezdetleges, erősen antropomorf, stílusa konkrét és egyszerű. Keletkezési ideje az időszámításunk előtti IX. század közepe és a 8. század közepe közötti időszak, keletkezési helye a déli országrész. Nem sokkal ez után keletkezett az elohista forrás, mely az Elohim istennevet használja, oktató stílusban Elohimra vezeti vissza a történéseket és különös figyelmet szentel a prófétai mozgalomnak. A deuteronomiumi forrás szónoki stílusban íródott, különös gondot fordít a Jahve-kultuszra, és csak a jeruzsálemi templomban bemutatott áldozatot tartja törvényesnek.
Az utolsó egyiptomi csapás éjszakáján leöltek egy hibátlan bárányt, és vérével megjelölték a zsidó házak ajtófélfáit, hogy az öldöklő angyal elkerülje azokat. Ez a kép Jézust, Isten hibátlan és szeplőtelen Bárányát (1Pt 1:19) vetíti előre, aki szintén "megjelöl" bennünket a vérével, hogy örök életünk lehessen. Krisztus szimbolikus ábrázolásai között említhetjük Mózes 2. könyvében a szilából való vízfakasztás történetét is (2Móz 17:6). Ahogyan Mózes rácsapott a sziklára, hogy éltető víz fakadjon fel belőle, és az emberek szomjukat olthassák, úgy mért csapást Isten is üdvösségünk Kősziklájára, amikor a keresztfára küldte, hogy azután számunkra is élő víz fakadhasson e Kősziklából (Jn 4:10). A pusztában hulló mennyei manna szintén tökéletes előképe Krisztusnak, az Élet Kenyerének (Jn 6:48), akit Istentől kaptunk, hogy életünk legyen. Gyakorlati alkalmazás: Mózes törvénye részben azért adatott az embereknek, hogy rájöjjenek, hogy képtelenek azt betartani. Mózes harmadik könyve. A törvény betartása révén tehát nem nyerhetjük el Isten tetszését.
Amikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben, és megemlékezem szövetségemről, amely köztem és köztetek és minden testből való élő lény között van, és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test elvesztésére. Azért tehát legyen az ív a felhőben, hogy lássam azt, és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten és minden testben élő lény között, amely a földön van. Akkor ezt mondta Isten Nóénak: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet szeretem közöttem és minden test között, mely a földön van. " 8-17. vers Ez a szövetség Isten és az emberiség között örökre szól. És ha megfigyelted: nincs semmilyen feltételhez kötve. Ez a szövetség nem csak Nóéra és a családjára vonatkozik, hanem rám is. Ez az ígéret nekem is szól. A szivárvány tehát erre kell, hogy emlékeztessen. Arra, hogy Isten kegyelmes, hogy ad új esélyt, hogy ismer minket, és tudja, hogy bűnösök vagyunk, mégis kegyelmes, hogy szövetség van köztem, és Isten között, melyet Isten betart, történjen bármi is.