10°C alatt nem lesz annyira finom az utóérlelt paradicsomunk. 3. Paradicsomszósz Anikó receptje: "Általában vegyes paradicsomokból készítem, ami éppen érik és nem fogy el frissen. A nagyobbakról előre lehúzom a héját forró vízes megoldással. Felteszem főni, én csak sózni szoktam, kb. Paradicsom aszalás sütőben. ahány kg a paradicsom annyi evőkanál sót teszek bele. 2-3 órán át kell rotyogtatni, néha átkeverni, hogy kicsit sűrűbb állagú legyen a végeredmény. Amikor már kellően elfőtt a leve akkor botmixerrel összeturmixolom, kisebb méretű üvegekbe teszem, utána mennek a száraz dunsztba. A sűrűség paradicsom fajtától függ, van, amelyik levesesebb, van, amelyik tömörebb. A legsűrűbb állagot a San Marzano fajta adja, amikor abból van elegendő, abból készítem. Ezt a paradicsomszószt télen többféle ételhez szoktam felhasználni, főképp ízesítéshez, emiatt teszem kisebb méretű üvegbe, mert így elfogy egy főzéshez. Mivel nincs benne tartósítószer arra figyelni kell, hogy felbontás után 2-3 napon belül el kell használni! " A simán vagy fűszerezve eltett paradicsomszósz télen rengeteg mennyei étel alapja lehet.
A gyümölcsöket tisztítsuk meg, szárítsuk meg, magozzuk ki, legtöbbjüket héjastól és hámozottan is el lehet készíteni, de a barackot érdemes meghámozni: ha nem jön le a héja, blansírozzuk előtte. A nagyobb gyümölcsöket - alma, körte - vágjuk karikákra vagy vékony szeletekre, de figyeljünk oda rá, hogy egyforma vastagságúak legyenek a szeletek. Egyesek a körtét és barackot cukros vízben áztatják az aszalás előtt, hogy édesebb legyen, mások citromsavas, aszkorbinsavas vagy szódabikarbónás lemosást ajánlanak, hogy a gyümölcsök lassabban barnuljanak meg. A zöldségeket érdemes blansírozni aszalás előtt. Miért jó az aszalás? Az aszalt ételek azért nem romlanak meg, mert a nedvességtartalmuk jelentősen lecsökken, ami megakadályozza a káros baktériumok és a penész elszaporodását. Töppedt kincsek a sütőből :: Konyhavarázs :: Márkabolt magazin :: AEG, Electrolux, Zanussi márkabolt webáruház. Az aszalás az egyik legegészségesebb módja a tartósításnak, hiszen az aszalni kívánt ételek vitamin- és ásványianyag-tartalma majdnem teljes mértékben megmarad, ráadásul semmilyen tartósítószert nem kell hozzáadni. Az aszalás akkor lehet sikeres, ha alacsony a hőforrás és a páratartalom, illetve biztosítva van a szellőzés.
Ezeket a növényeket célszerű fagyasztani. A leveles fűszernövényeket célszerű jégkockatartóban vízzel fagyasztani, mert így bármikor egy kis darabot tudunk belőle felhasználni. A növények feljönnek a víz tetejére, ezért két lépéses fagyasztással tudjuk a növényeket a kocka közepére fagyasztani. Először csak annyi vizet töltsünk, hogy félig töltse ki a jégkocka tartót, majd ha megfagyott mehet rá a többi víz. Fagyasztás után a kockákat átrakhatjuk zacskóba vagy dobozba is. Menta, citromfű vagy bármilyen más koktélhoz használt növényt célszerű forralt vízzel felönteni, mert így nem lesznek buborékok a jégkockában és szép átlátszó jégdarabot kapunk. A nagyobb fűszereket vékony rétegben tálcára helyezve érdemes fagyasztani, mert így nem fagynak össze kezelhetetlen tömbbé. Ha keményre fagyás után tesszük dobozba vagy zacskóba, akkor már nem fognak összeragadni. A paradicsomot fagyaszthatjuk egészben, párolva vagy akár pürésítve. Fagyasztással a paradicsom elveszíti az állagát, így csak felengedett állapotban lesz alkalmas a főzésre.
A gazdaboltokban, a nagyáruházak kerti osztályán, vagy a különféle gardencenterek kínálatában egész évben előfordulnak szép színes képekkel illusztrált hagymás-gumós növények. Ezek között kínálnak télálló és fagyérzékeny növényeket is. Jelen cikkünkben abban szeretnénk segíteni, hogy melyek azok a hagymás-gumós növények, amelyeket a tavasz kezdetén lehet ültetni, és melyek azok, amelyeknek ültetésével meg kell várnunk az őszt. A fő elhatárolási szempont ezen kérdés megválaszolásában, hogy az adott növény fagyérzékeny vagy télálló-e. A mi klímánkon is télálló növényeket ugyanis ősszel célszerű ültetni, míg a fagyérzékeny növényeket a komolyabb fagyveszélyek elmúlta után, azaz többnyire március vége, április közepe környékén érdemes a szabadföldbe telepíteni. A leggyakoribb tavasszal ültethető, fagyérzékeny hagymás-gumós növények közé a kardvirág (Gladiolus), a dália (Dahlia), a liliomok egy része (Lilium), a gumós begónia (Begonia tuberhybrida), a mesevirág (Achimenes), a csodagumó (Sauromatum), a Jakab-liliom (Sprekelia formosissima), tigris-virág (Tigridia) tartozik.
Egyszerű, félig telt és telt virágú fajtákat találunk ma már a gumós begóniák között, amellett, hogy vannak nagy-, közép, és kis virágúak, valamint csüngő ágú fajták is. A legnagyobb virágok átmérője eléri a 20 centimétert, a kisvirágok 6 centiméter alattiak. És a színekről még nem is beszéltünk. Igényes növény a gumós begónia, ez hozzátartozik az igazsághoz. Oda kell figyelni gondozására. Igényei egészen röviden: párás levegő, tápdús, enyhén savanyú talaj, sok víz és félárnyék. Ma már kaphatóak olyan új fajták is, melyeket tűző napon is tarthatunk, erre azonban rá kell kérdezni, amikor növényt vásárolunk. Ha megvásároltuk a gumókat, vagy a tavalyi növényünk gumóit sikerült átteleltetnünk, akkor most, február közepétől becserepezhetjük őket. Laza, enyhén savanyú kémhatású, tőzeges komposzttal töltsünk meg nagyobb cserepeket, majd olyan mélyen tegyük bele a gumókat, hogy a már jól látható kis rügyek felett csak vékony földtakarás legyen. Nagyobb cserépbe több gumót is tehetünk, körülbelül 5 centiméter maradjon köztük a távolság.
A növény a tápanyaggazdag talaj t szereti, valamint tápoldatozás mellett egész nyáron képes lesz virágaival meghálálni a gondoskodást. Ültetés előtt lehetőség van a gumók hajtatás ára is, ebben az esetben akkor érdemes kiültetnünk, ha már meghozta a növény 3-4 első levelét. Az ideális időszak számára a máj us-július, illetve fagy ok előtt mindenképp vigyük majd védett helyre. Minden, amit a díszhagymák ültetéséről tudni érdemes Ez az időszak tökéletes a díszhagymák ültetés ére is. A napos vagy félárnyékos helyeket kedvelik, valamint érdemes tudnunk, hogy ezeket a növényeket nem fontos a fagy közeledtével elpakolni, hagymáit nyugodtan kint hagyhatjuk, ugyanis jól bírják a telet. A díszhagymák az egészen apró termetű dara boktól, akár a hatalmas példányokig sokfélék lehetnek. Virágzás után a levél zetének elszáradásáig folyamatosan locsolni kell. A hagymákat 3 -4 évente célszerű kiásni, majd visszatelepíteni. Neked melyik cikkünkben említett növény a kedvenced? Kánna Gumós begónia Díszhagyma