Ezek megvalósításához a gazdasági, az oktatási, a tudományos szereplőknek, az összes állampolgárnak mindennapi és hosszú távú döntéseibe be kell épülnie a fenntartható fejlődés értékeinek. Ehhez változtatni kell a magatartásunkon, új erkölcs- és értékrendet kell teremtenünk, újjá kell építeni a bizalmat a társadalom szereplői között. A fenntarthatóság ügyét nem lehet csak politikai, kormányzati ügyként kezelni, benne a közösségeknek, a civil szervezeteknek fontos szerepük kell legyen. Az MTvSz sok más szereplővel együttműködve 2015 óta aktívan foglalkozik a célok hazai megvalósításának elősegítésével. Kiadványt adtunk ki Agenda 2030: Fenntartható Fejlődési Célok - Javaslatok a magyarországi sikeres megvalósításhoz címmel. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Számos konferenciát, fórumot, műhelybeszélgetést szerveztünk, és kezdeményezői, aktív tagjai vagyunk a Civil Kerekasztalnak a Fenntartható Fejlődési Célokért összefogásnak is. A Kerekasztal megalakulása óta létrehozta az honlapot. Ezen többek között 80 indikátor segítségével megismerhető, hol tart Magyarország a célok megvalósításában, és megtalálható rajta az a közel 100 civil szervezet, aki vállalást tett már, hogy tevékenységével hozzájárul a célokhoz.
Egy adott cél eléréséről akkor lehet megbizonyosodni, ha az mérhető. A mérhetőségnek a cél megvalósítása folyamatában is kiemelt jelentősége van, mivel a mérés ad jelzést a cél megközelítésének mértékéről, és visszajelzést a beavatkozások szükségességéről. A mérés az adott jelenséget jól jellemző, számszerűsíthető indikátorok segítségével történik. Az ENSZ dokumentum kidolgozói minden SDG részcélhoz legalább egy olyan indikátort rendeltek, amely a kitűzött cél elérésének mértékét megbízhatóan mutatja. Az indikátoroknak számos tudományosan megállapított követelménynek kell megfelelniük, de még a legjobb indikátorok sem képesek egy összetett jelenséget a maga komplexitásában bemutatni. Ezért az ENSZ az ő általa alkalmazott indikátorok használatát sem tette kötelezővé, hanem lehetőséget adott az államoknak arra, hogy a saját törekvéseiket jobban kifejező úgynevezett helyettesítő indikátorok segítségével mérjék saját előrehaladásukat a fenntartható fejlődési célok elérésében. Az ÁSZ egy módszertant dolgozott ki annak feltárására, hogy az SDG-k részcéljainak és kapcsolódó indikátorainak megfeleltethetőek-e a hazai stratégiai és programszintű célkitűzések, illetve a hozzájuk rendelt indikátorok.
Az országgyűlési képviselők közül Bencsik János (Fidesz) elmondta, hogy helyben fontos tenni a fenntarthatóságért, Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy Magyarországon a termőföld biztosíthatja a fenntarthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) rámutatott arra, hogy a világon egyre több a szegény, mélyül az ökológiai válság, Magyarországon pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot kellene erősíteni. Tóbiás József (MSZP) szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy mit lehet tenni az itt élők életének jobbá tételéért. Harrach Péter (KDNP) a demográfiai helyzetből adódó gondokra hívta fel a figyelmet. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre.
Európában egyelőre egyetlen országban, Ausztriában vezették be a Covid-19 elleni általános oltási kötelezettséget, de március elején ott is felfüggesztették, egyelőre három hónapra. A döntést azzal indokolták, hogy az uralkodó vírusváltozat, az omikron variáns többnyire enyhe lefolyású betegséget okoz, amelynek gyógyításához nincs szükség kórházi kezelésre, ezért nincs is veszélyben az egészségügyi rendszer teljesítőképessége, holott az oltási kötelezettség éppen a rendszer túlterhelődésének megelőzésére szolgálna. (MTI) Ami biztosan érdekelné
Ne büntsd az oltásellenest, győzd meg. Ha nem Stop Gyurcsány, Stop faszom táblákkal lenne tele minden, hanem észérvekkel, tudományosan alátámasztott tényekkel, hogy nem öl meg az oltás hidd el többen mennének. Illetve elég fontos lenne egy nyílt, hiteles tájékoztatás is, számok, képek, videók egy Covid osztályról. De hát tudjuk hol vagyunk... Edit: kimaradt "E" betű
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Kinek kell a 4. oltás: mikor vegyük fel, mikor adassuk be? Magyarországon már január közepe óta lehet kérni a koronavírus elleni 4. oltást, most már pedig egyre több országban engedélyezik az újabb megerősítő vakcina beadását. Az viszont még országonként különböző, kinek és mikor ajánlják az újabb megerősítő oltás beadását. Szavaztak a német parlamentben a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről | Paraméter. Megnéztük, kinek lehet érdemes már most felvenni az újabb oltást, és…
oké, akkor hamarosan én fogok egy topicot nyitni arról, hogy legyen egy covidmegmondóember flair, hogy ezeket a faszokat ki tudjam szűrni az életemből
level 1 Az oltási időpont foglalásos oldal csak az 1. oltásra vonatkozik? Mert szerintem 2. időpontosakat már nem engedi tovább a rendszer. (vagy mégis? ) level 2 Páran már írták, hogy ugyanoda kell visszamenni X idő múlva, és kész. Most jött: megérkeztek a legfrissebb koronavírus-adatok. Meg mintha valami sajtpapírt is adnának róla. level 2 Op · 11 mo. ago /s amikor kétséged van Nekem az első oltás utáni ellátási lapon van rajta a második oldás helye és ideje, óra-perc pontossággal. Azt mondták ott, arra nem kell külön jelentkezni, csak simán menjek majd oda. level 1 Op · 11 mo. ago /s amikor kétséged van Rusvai Miklós szerint azért érdemes kivárni a 3 hónapot, mert vakcinabőség van. Csak én nem értem az összefüggést? level 2 Értsd: nem olyan mint a WC papír, hogy holnaptól 3 hónapig nem lesz.
Az összes többi frakció csaknem teljes egységben utasította el a CDU/CSU javaslatát, az oltási kötelezettség ügye így egyelőre elbukott a német törvényhozásban. A szövetségi kormány kezdettől távol tartotta magát a vitától, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek önállóan, a lelkiismeretük alapján, a frakciófegyelem elvének felfüggesztésével kell dönteniük az ügyről. Az általános oltási kötelezettség bukása nem érinti azt a tavaly decemberben elfogadott törvényt, miszerint az egészségügyben és az ápolás-gondozás területén dolgozóknak március 15-ig meg kellett szerezniük a teljes oltást a Covid-19 ellen. Koronavírus 3. oltás regisztráció. A szövetségi kormány adatai szerint csütörtökig a lakosság 76 százaléka - 63, 2 millió ember - szerezte meg a teljes védőoltást a Covid-19 ellen. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 58, 9 százaléka - 49 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 19, 5 millióan vannak, a lakosság 23, 4 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4, 8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerek, akinek egyelőre nincs oltóanyag.