A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) Turi György korábbi edzői munkája kapcsán öttagú bizottság felállításáról döntött csütörtöki elnökségi ülésén, a szakember pedig a vizsgálat lezárultáig önként felfüggesztette tevékenységét mint a MÚSZ szakmai alelnöke, illetve az edzőbizottság elnöke. Turi György. Fotó: Farkas Norbert/ A MÚSZ MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a létrehozott testület a közeljövőben meghallgatja valamennyi érintettet, és jelentést készít a történtekről. Turi György az elnökségi ülésen bejelentette, hogy mindenben együttműködik a bizottsággal. "A Magyar Úszó Szövetség hamarosan tájékoztatja a közvéleményt a bizottság összetételéről, illetve akkor is, amikor a bizottság befejezte munkáját" – áll a közleményben. Az elmúlt hetekben Turi több korábbi tanítványa, köztük a négyszeres olimpiai ezüstérmes és kétszeres világbajnok Cseh László, úgy nyilatkozott a magyar sajtóban, hogy a tréner "lelki terrort" alkalmazott az edzések során és fizikailag is bántalmazta az úszókat. Turi György: Ez vagyok én, a lelki terrorista Részlet Káloki KIs Attila interjújából Az vesse rám az első követ, aki abban a korban szocializálódott, a nyolcvanas évektől gyerekekkel foglalkozott, és olykor, ha erős indoka akadt rá – mert eltört volna a gyerek lába, betört volna a feje, ha az uszodában baromkodik, a vizes kövön elesik, vagy egyéb fegyelmezetlenségekről már ne is beszéljünk –, nem kevert le egy-egy nyaklevest, vagy nem emelt ki a vízből senkit a manapság elfogadhatónál erőszakosabban.
Egyedülálló rekorddal büszkélkedhet Turi György, a Kőbánya SC úszóműhelyének vezetője, aki 1989 óta minden Európa-bajnokságnak – szám szerint tizenhétnek – a résztvevője lehetett. Kezdetben a szakma nagyságának számító Kiss László segítőtársaként, 2001 óta pedig folyamatosan klubja vezetőedzőjeként. A 64 esztendős Turi, aki egyszemélyben a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöke is, büszkén összegezheti az elmúlt 32 esztendőt úgy, hogy nem volt olyan Európa-bajnoksága eddig, amelyen ne járult volna hozzá legalább egy magyar versenyző sikeréhez. "Tanítómesterem Kiss László oldalán harminckét évvel ezelőtt először Bonnban vehettem részt az európai TOP-úszók csúcstalálkozóján, mérföldkőhöz pedig akkor érkeztem, amikor a "főnököm" távozott a Spartacustól és attól kezdve csak a szövetségi kapitányi teendőit látta el – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak az élvonalbeli edzők társaságának egyik rangidőse. – Mindig is örömöt jelentett számomra, ha a kontinensbajnokságnak Magyarország adhatott otthont, ahogy 2006-ban és 2010-ben házigazdaként Budapest, 2012-ben Debrecen, most pedig újra a magyar főváros.
"Soha nem szoktam, babonából sem tippelni, jósolni, nem beszélve arról, hogy most nagyon széles a paletta, mert 6-10 éremesélyesünk van, különböző egyesületekből. A más egyesületekben végzett munkáról nem szoktam nyilatkozni, ami az enyémet illeti, annyit elmondhatok, hogy biztosan lesznek érmes versenyzőink. Az Eb után a versenyzőinkkel már 50 méteres medencét keresünk, a Margitszigetre fogunk kiköltözni, egy hónapot ott készülünk nyitott medencében, az utolsó három hetet pedig Balatonfűzfőn és Balatonalmádiban töltjük majd a szokott módon" – vetítette előre a közeljövő programját Turi György. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Alig lehet ráismerni a mexikói úszóedzőtáborból hazatért Turi Györgyre. A Kőbánya SC mesteredzője ugyanis korábbi önmagához képest kifejezetten slankul fest. – Tavaly, a riói olimpia előtt elgondolkodtam, mivel lassan közeledek a nyugdíjaskorhoz, de még legalább öt évig szeretnék tovább dolgozni, figyelnem kell az egészségemre, és ideje megszabadulni a súlyfeleslegemtől – mondta Turi, akinek elhatározását tett is követte, és októberben egy veszprémi kórházban gyomorműtéten esett át. – Miután beláttam, a megvalósításhoz kevés az akaraterő, sebészi beavatkozásnak vetettem alá magam. A játékok előtti 141 kilóról 101-re sikerült már lefogynom, vagyis Mexikóból mínusz negyvennel érkeztem haza. Az étkezéssel nem kell vigyáznom, de háromhavonta konzultálnom kell az orvosommal. A szakember elégedett volt úszói edzőtáborban mutatott teljesítményével, ám öröme mégsem teljes, ugyanis zokon vette, hogy az Eb-aranyérmes, olimpiai hatodik Késely Ajnát a Héraklész-program rangsorában megelőzték.
Szepesi Nikolett korábbi edzője, Turi György a Blikknek adott interjúban tagadta, hogy tudott volna tanítványa szexuális zaklatásáról, amit az úszó a napokban megjelent könyvében tárt a nyilvánosság elé. Az edző ugyanakkor elismerte, hogy időnként egy-egy pofonnal fenyítette Szepesit, ahogy más úszóit is, de mára kiiktatta ezt a módszert az eszköztárából. "Isten őrizz, dehogy olvastam" - válaszolta Turi a Blikk kérdésére, hogy olvasta-e Szepesi könyvét. "Vallásos ember vagyok, szigorú erkölcsökkel, nincs erre szükségem. Elég volt az a néhány részlet is, amit az újságok leközöltek. Förtelmes iromány. " Szepesi könyvében többek közt arról számolt be, hogy 13 évvel ezelőtt gyerekként molesztálták az uszodában. A Blikk az információk alapján a 83 éves korábbi masszőrrel, Bacsa Istvánnal azonosította az elkövetőt, és interjút is készített a nyugdíjassal, aki tagadta a vádakat. Szepesi azt is állította, hogy Turi György edző tudott a molesztálásról. "Marhaság. Nekem senki nem szólt. Niki fantáziál" - reagált a szakember.
Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, teljesen kifosztott testét Miklós fia és gróf Zrínyi György Kanizsán temettette el nagy tiszteséggel. [2] "Az összecsapás során török kézre került foglyokat és fegyvereket, valamint a kanizsai kapitány fejét egyenesen a Portára küldték, amelyről a következőképpen számol be Carolus Rym: [3] »Jelen hónap 10-én őfelsége boldog emlékezetű kanizsai kapitányának, Thúry György úrnak a fejét sok csapásoktól megcsonkítva, majd összevarrva a közös díván elé hozták 9 másik fejjel együtt, valamint 14 fogollyal, 3 zászlóval és 2 kézidobbal. A pasa Thúry fejét kézbe vette, gondosan megtekintette, szakállát megsimogatta, majd meghagyta, hogy vigyék ki és tiszteséggel temessék el«". [2] Érdekességek [ szerkesztés] Thury egyik kardját a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Ez egy díszes, egyenes, kétélű arab pengével, szablyamarkolattal ellátott, úgynevezett lóra való pallos. [4] Emlékezete [ szerkesztés] Thúry György Múzeum, Nagykanizsa [1] Thury György-kopjafa, Orosztony 2010-től a Felföldi Baranta Szövetség három évente rendezi meg a Thury György Kupát, ami egy 24 órás szablyavívó verseny.
A kis falu közepén álló tornyos épületben egytantermes iskola működött. Vasárnaponként és ünnepnaponként istentiszteleteket tartottak benne. A kántortanító lakása az udvari szárnyban volt. Turi Gábor községbíró 1929. október 14-én írt kérelmet az iskolaépítés engedélyezése érdekében. Az 1930/31-es tanév elején már megkezdődött az oktatás az új épületben. Az épület előtt álló emlékmű felirata: SÁRFIMIZDÓ HŐSI HALOTTAI 1914 – 1918 7 név 1939- 1945 8 név A névsorok felett egy kör alakú bronz dombormű van. Egy fiát sirató anya (vagy férjét sirató özvegy) tesz rózsacsokrot az elesett emlékére. Név, szignó, dátum nincs. Viszont a megyei napilap (Feiszt György: A mézadók falujában. = Vas Népe 2019. május 12. [1]) cikke szerint " 1991-ben állították fel a Varga Tamás budapesti szobrászművész reliefjével díszített márványoszlopot, amelyen Sárfimizdó első és második világháborús áldozatainak nevét örökítették meg. " Varga Tamásról a Wikipédia ezt írja: "I-II. világháborús emlékmű (kő, bronz, 1991, Sárfimizdó). "
A fekete halál ihlette, A halál tánca, vagy Danse Macabre, a halál egyetemességére vonatkozó allegória, gyakori festménymotívum volt a késő középkorban. A Tournai állampolgárok pestis áldozatait temetik el A zsidókat máglyán égetik el 1349-ben. Miniatűr a 14. századi kéziratból Antiquitates Flandriae A pestisfertőzött állatok világméretű elterjedése, 1998
Az 1347 és 1351 között Európán futótűzként végigsöprő betegség minden idők legpusztítóbb járványa volt. Megölte a népesség egyharmadát, több mint 25 millió embert. Az áldozatoknak nagy fájdalmuk, lázuk volt, bőrükön gennyes foltok jelentek meg, vért hánytak, aztán általában három napon belül meghaltak. A korabeli orvosok csak így emlegették: a fekete halál. Kevés olyan esemény történt a középkori Európában, amelynek olyan súlyos következményei lettek volna, mint a fekete halálnak. Nyugat-Európa népessége egészen a XVI. századig nem érte el az 1348 előtti szintet. Egészen mostanáig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy fekete halál bubópestis volt, egy bolhák terjesztette betegség, mely rágcsálókról terjedt át az emberre. Két liverpooli járványkutató szerint azonban ez tévedés. Ha a járvány terjedését vizsgáljuk, igen kevéssé valószínű, hogy tényleg bubópestis volt, mondja egyikük. A bubópestis-elmélet a XIX. század végén bukkant fel, amikor egy francia bakteriológus, A. Yersin leírta a bubópestis komplex biológiáját, megjegyezve, hogy alaptünetei megegyeznek a fekete haláléval.
Bizonyítékok vannak arra, hogy miután a partra ért, a Fekete Halált nagyrészt a bolhák terjesztették-amelyek tüdőpestist okoznak-, és a személyek közötti érintkezés aeroszolokon keresztül, amelyeket a tüdőpestis lehetővé tesz, és ez magyarázza a járvány nagyon gyors belterületi terjedését, amely gyorsabb volt, mint az várható lenne, ha az elsődleges vektor volt, patkány bolhák okozva bubópestis. [7] A fekete halál volt a második nagy természeti katasztrófa, amely a késő középkorban érte Európát (az első az 1315–1317 közötti nagy éhínség), és becslések szerint az európai lakosság 30–60 százalékát ölte meg. [8] [9] [10] A járvány volna csökkentette a világ népességének a c. Században 475 millióról 350–375 millióra. [11] A késő középkor folyamán további kitörések voltak, és más tényezőkkel ( a késő középkor válsága) együtt az európai lakosság 1300 -ig 1500 -ig nem nyerte vissza szintjét. [B] [12] A pestisjárványok a 19. század elejéig megismétlődtek világszerte. A pestissel egykorú európai írók a betegséget latinul pestisnek vagy pestilentia -nak nevezték, "pestilence" -nek; epidemia "járvány"; mortalitas, "halandóság".