« Mesél neki rémeket, dalol neki éneket: »Ági jószág, pici lélek milyen jó neked az élet: hogyha jön a csunya szél, pici rajkó picit fél ad tüzet a száraz ág: kivárod a tavaszát. Hogyha ég a nap sugára a gazdának nagy a kára; neked semmi, kis bolond: mindenütt csak hűs a lomb: Cse'bogár, a gazdának csupa kár. Könyv: Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt. « »Mezők jönnek, erdőségek, teneked mind jó vidék: Erdőn hogyha zsidót látsz, meg se nézed, neki látsz. Mezőn hogyha lányra lelsz, meg se kérded, úgy ölelsz. Nem hiába ágrul lettél úgy szakadsz le majd anyádrul se országod, se tanyád. «
( Tótfalusi István) Kubla kán Kubla kán tündérpalotát építtetett Xanaduban, hol roppant barlangokon át örök éjbe veti magát az Alph, a szent folyam.... A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem. Ritka művészet, ihlet ls csoda: jégbarlangok és napfénypalota! Franciaország, óda Mint Isten boldog gyermeke, ott jártam ábránddal tele, favágó nem sebezte árnyban, virágra, fűre csak holdfény esett, csalt-vitt bolond-kíváncsi vágyam s fölsejlő képek és titokzatos neszek.... Haragvó óriás: Frankhon felállt, megesküdött, rengett ég, föld, vizek, dobbantott lábával: - Szabad leszek -! s lelkem remény, féltés hogy járta át! Berzsenyi Dániel – Wikidézet. A boldogan kösztöntő, bátor ének számról szolgák bandája közt fakadt.... "Megváltja - mondtam - majd az értelem mind-mind, ki viskó mélyén sírva tűrt, Frankhonban boldogságot hirdet, derűt, a népeknek szabad sorsot tanít, s szeretet győz a földön mindenütt. "... A féktelen, komor harc mit sem ért: saját önkényed gyűr le, szolganép!
A pálmának diszt, büszkeséget; A zuzmónak csak szerénységet Adtál, de mind azt vallja Néked, Hogy szép, édes és jó az élet. Játékaid mily tündérálmok! Bolygó tüzek és délibábok, S a szivárvány hét szinü fénye, Az ősanyag nagy költeménye! Földünk szülötti, kicsi emberek, Isten lényét, akik keresittek: - Nem látjátok a fönségest, nagyot? Hulljunk térdre s imádjuk a Napot.
Igazándiból ez a poszt kicsit két részletű lesz, mivel két kérdésem lenne. Az első, hogy tudtok-e ajánlani valami jó horrort így halloween közeledtével, mivel én már kicsit kifogytam. Rémálom az Elm utcában, Carrie, Insidious, IT, Thing, Pet cementary. Ezeken rágtam át magam eddig és imádtam mindet, de sajnos kifogytam. Kis tüzek mindenütt moly. Bármi jöhet ami inkább supernatural. A másik, hogy szerintetek hogyan fogadják itthon a halloween-t? Tegnap céges bulin voltam, bent Pesten és amikor lementünk cigizni több beöltözött kisgyerek is jött hozzánk szülővel, hogy csokit vagy csínyt. Egy idő után már úgy mentünk le, hogy volt nálunk kis gumicukor a partiról. Valószínúleg csak a többi közeli cégnél is éppen halloween buli volt és ott lehett vinni gyerekeket, de attól még felmerült bennem, hogy vegyek-e egy csomag cukorkát vagy hasonlót, hátha jönnek majd a lurkók. Külvárosban lakok, kertes házak mindenütt és sok ház előtt ott feszítenek a tökök, meg a csontvázak is, de van ahol csak műpókháló van. Bármi tipp esetleg egyik-másik vagy mindkettő témával kapcsolatban?
Baja egyik legforgalmasabb pontjánál, az 51-es és az 55-ös főút kereszteződésénél áll a bajaiak kedves jelképe, a bajai születésű Jelky András szobra a róla elnevezett téren. Jelky András szabólegényből lett világutazó, kalandor, felfedező, a szobor ezt egy földgömbbel szemlélteti a járókelők számára. A bronzszobrot Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömböt pedig Miskolczy Ferenc alkotta.
Ebből dolgozott Hevesi Lajos is, aki 1872-ben nagy sikerű ifjúsági regényt írt a fordulatos életútról Jelky András kalandjai címmel, ami azóta számos kiadásban jelent meg. Több kutató is vállalkozott arra, hogy kideríti, mi lehet igaz ebből a történetből. Az bizonyosnak látszik, hogy Jelky (esetleg Ilka vagy Jilka) András valóban létezett, sőt még a bécsi szabó bátyról is találtak adatokat. A Holland Kelet-indiai Társaság feljegyzéseiben is van nyoma egy bizonyos Andreas Jellekének, aki ráadásul "stad Baja" szülötte, ezért valószínű, hogy hősünkről van szó. "Jelleke" a társaság szerződéses katonájaként került Batáviába, a hajótörések, kalóztámadások feltehetőleg a kor népszerű regényének, a Robinson Crusoe-nak a hatását mutatják. A valóságos Jelky kiszolgált öt évet Batávián, majd valóban tiszti rangot kapott, de az erős túlzásnak tűnik, hogy a társaság elnökének jobb kezeként, fontos diplomáciai feladatokat kapott volna. Az egyéb, emberevőkről és csodás megmenekülésekről szóló kalandokról nem szólnak a források.
Jelky András az alföldi rónáról a dél-kelet-ázsiai szigetvilágba eljutó, szabóinasból gyarmati katonává, majd jómódú ültetvényessé, végül diplomatává váló, igencsak színes személyiség, Baja egyik leghíresebb szülötte. Jelky András, a világjáró szabólegény nevet halála után kapta. Valóban sok hazánktól távoli vidékre eljutott, de ő nem tervezte, hogy híres utazó legyen belőle. A véletlenek sorozata idézte elő hihetetlen kalandjait, amelyek a világ különböző részeire sodorták. Jelky András – A kezdetek 1738-ban született egy köztiszteletben álló bajai szabómester gyermekeként. Apja mesterségét tanulta, és szakmáját tökéletesítendő Bécsbe ment, ahol bátyja, József, a császári ruhatárban volt szabómester. 1754-ben, 16 évesen András útnak indult, hogy Bécsben fejlessze mesterségét. Egy évig dolgozott bátyja műhelyében, de tudását Párizsban szerette volna tökéletesíteni. Így ajánlólevéllel Párizsba indult, de végül sohasem jutott el, mert út közben folyamatosan kalandokba keveredett. Kalandok Európában Először egy német kisvárosban katonákba botlott, akik erőszakkal be akarták sorozni a porosz hadseregbe.