Kilenc év után búcsúztatja mókás, de megosztó külsejű elődjét a tavalyi év végén bemutatott második generációs Nissan Juke. A 4. 21 méter hosszúra nőtt új kiadás stílusában az előd által megkezdett utat folytatja, de némileg komolyabb külsővel, és tágasabb utastérrel lép piacra. A Juke -ot lehet szeretni vagy nem szeretni, de mivel a típusból már több, mint egymillió példányt értékesített a Nissan, elérkezettnek látták az időt, hogy elkészüljön a következő generációs változat, és az is evidens, hogy a "bevált recepten ne változtass" elvet követte a gyártó. Nissan juke teszt model. A népszerűség egyik fő oka az lehetett, hogy ez volt a kisméretű crossoverek első képviselője, de azóta rengeteg konkurens érkezett a piacra, így a Nissannak is lépnie kellett. A második generációs Juke formája már nem olyan extrém, de azért így sem olvad bele a tömegbe, a stílusát megtartotta, és részleteiben sokat finomodott, így már jól beleillik a Nissan aktuális formavilágába. Megmaradt a magasra húzott emelkedő övvonal, az erőteljes vállak, és a kupésan ereszkedő tetővonal, tehát a megosztó forma, amiről azonnal felismerhetővé válik az autó.
Havon azonban nehéz kihozni a sodrából, jellemzően az autó még megcsúszások mellett is javarészt arra megy, amerre kormányzod. Természetesen ebben a téli abroncsok tapadása is nagy segítségemre vált. Vezetéstámogató rendszerekből nem volt hiány, bár néha a vészfékasszisztens olyankor is beleszólt a programba, amikor teljesen indokolatlan volt, ráadásul minden előzetes figyelmeztetés nélkül rúgott bele a fékpedálba az autó. Az én személyes véleményem az, és nem csak a Nissan Juke esetében, hogy ezek a vezetéstámogató elektronikák még nem elég kiforrottak ahhoz, hogy azokat biztonsággal használhassuk. Ár és összegezve A Juke és én mókás hetet töltöttünk el közösen, apró kis hibái ellenére mégsem a zsiráf hatását keltette, magyarán szép-szép, és még haza is vinném. Nissan juke teszt online. Menő, formabontó kis crossover, amit ha akarsz a városban használsz, ha akarsz ingázol vele, de még külföldi utakat is nyugodtan tervezhetsz, hiszen kényelmes és jól kihasználható. Persze nem fogsz vele 3 óra alatt Frankfurtba érni, de nem is arra való, inkább élvezd vele az utazást és a fürkésző tekinteteket.
Emellett itt mutatkozik be az új összkerékhajtási rendszer, amely az első és a hátsó tengely különálló elektromos meghajtása révén kivételes képességeket biztosít. Hatékony hajtásláncának és energiamenedzsmentjének köszönhetően az elsőkerékhajtású modell akár 516 kilométer megtételére is képes a hivatalos, homológ WLTP adatok alapján. Mindez 14, 3 kWh/100 km-es fogyasztásnak felel meg. Az összkerékhajtású bZ4X esetében a hivatalos érték eléri a 470 kilométert, ami 15, 8 kWh/100 km-es fogyasztást jelent. A kiemelkedő hatótávhoz a bZ4X 71, 4 kWh-s akkumulátora is hozzájárul, amelynek fejlesztése során az eddig világszerte közel 20 millió öntöltő hibrid elektromos autót értékesítő Toyota negyed évszázados elektromos tapasztalatát kamatoztatta. Sportrovar – Nissan Juke Nismo RS teszt - tesztauto.hu. Az akkumulátor minőségét szemlélteti az opcionális kibővített garanciaprogram, amely 10 év vagy 1. 000. 000 megtett kilométer után is garantálja a 70 százalékos kapacitást. Az ügyfélkiszállítások az első piacokon már idén nyáron megkezdődnek. A kínálat különböző vásárlási lehetőségeket kínál, beleértve az új, all inclusive lízingprogramot, ami magában foglalja a karbantartást, a fali töltőt és a connected szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A tudományos közéletben sokan azt várták, hogy Karikó Katalin fogja kapni idén az orvosi Nobel-díjat. Az mRNS-vakcinák alapját képező kutatásokért felelős tudós felfedezései rendkívül nagy mértékben segítették a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését, mégis elmaradt az elismerés. Ő azonban nem csügged. Ahogy a magyar kutatóbiológus a Forbesnak elmondta: csak az érdekel, és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van ráhatásom, és a díjbizottságokra nincs. A Svéd Akadémia döntését a szakmai többség igencsak érdekesnek tartotta. ORIGO CÍMKÉK - Nobel-díj. A Science tudományos lap is rácsodálkozott, hogy idén nem a koronavírus elleni vakcinákat megalapozó kutatások kiötlői kapták a Nobel-díjat, noha Karikó Katalint nem említik név szerint. Az elismerést végül az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezésé ért. A közfelháborodást a Svéd Akadémia is érzékelte, így a főtitkár, Göran Hansson kénytelen volt megszólalni a témában.
Nem vezetett egyszerű út a ma ismert mRNS eljárás szabadalmaztatásához. "Volt, hogy Chicago-tól Buffalo-ig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket" – mondta nevetve. Végül nem is az általa alapított céghez, hanem a Modernához és a BioNTech-hez került a jog. Az utóbbihoz "követte" Karikó Katalin is, a koronavírus megjelenése pedig már a BioNTech alelnökeként érte. Felsőoktatás: Nem Karikó Katalin kapta az idei orvosi Nobel-díjat - EDULINE.hu. A módosított RNS vakcináról először 2017-ben írták, hogy működik, az eljárásra is ekkor figyeltek fel a gyógyszercégek. "2018-ben a Pfizer felkereste a BioNTech-et, hogy az influenza ellen RNS vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdtük a munkálatokat. Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra. " Fotó: Brain Bar Bár a nevét már világszerte ismerik, kevesen tudják, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott. "A kísérletek során majd' 10 évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz. 4 éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán.
Az esetleges Nobel-díjjal járó hatalmas összeg kapcsán is elárulta a terveit. "Olyan cégeket hoznék létre, melyek a messenger-RNS-en alapuló, illetve neuro-degeneratív betegségek gyógyításával foglalkoznának. Nem hordok ékszert, és ezek után sem fogok. 66 éves vagyok, ilyenkor már nem változik meg az ember, és nem vesz fel drága dolgokat és hobbikat, amikre költhetné a pénzét. Csak a kutatás marad" – zárta szavait Karikó Katalin. Hétfőn kiderül, Nobel-díjat ér-e Karikó Katalin találmánya. A 40 perces műsort itt lehet megnézni.
Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus mellett a kitüntetettek között van Drew Weissman amerikai immunológus, Ugur Sahin és Özlem Türeci német orvosok, Derrick Rossi kanadai biológius, Sarah Gilbert brit vakcinológus és Philip Felgner amerikai biokémikus. "A díjazott kutatók a tudomány történetének egyik legkiemelkedőbb eseményének főszereplői. Munkájuk kiváló példa az alaptudomány fontosságára az egészség védelmében világszinten" - fogalmazott indoklásában a zsűri. A méltatás szerint a tudományos szakemberek alapkutatásban eltöltött hosszú pályafutása vezetett el olyan innovációkhoz, amelyekkel rekordidő alatt lehetett létrehozni a koronavírus elleni hatékony vakcinákat. Emellett akár hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinák, vagy az adenovírus alapú oltóanyagok használata más betegségekkel szemben is reményt keltő lehet - áll a közleményben. A hét kutató 17 ország 48 jelöltje közül nyerte el az 50 ezer eurós (17, 8 millió forint) pénzjutalommal és a világhírű Joan Miró szobrával járó elismerést, amelyet hagyományosan októberben adnak át Oviedóban ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében.
A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. © MTI/Cseke Csilla Az idei Nobel-díjakat az orvosi-élettani kategória nyerteseinek kihirdetésével kezdték Stockholmban. A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. "A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok" - írták az illetékes bizottság indoklásában. A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352, 1 millió forintos összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.
A Science Engine kidolgozói egyelőre öt területet neveztek meg, többek között a biotechnológia, a környezeti igazságosság és a sejtkultúrákból történő élelmiszerelőállítás területén fogják keresni azokat a korai szakaszban lévő, kockázatos kutatásokat, amelyek érdemesek arra, hogy támogassák őket. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.