Liget Budapest - Megmutatjuk, milyen lesz a Magyar Zene Háza ikonikus épülete - YouTube
Magyar Zene Háza – a Liget Projekt új épületei közül talán ennek az átadását vártuk a legjobban. Nem is volt kérdés tehát, hogy a megnyitása után egyből meglátogattuk az épületet. Megnéztük az állandó kiállítást és a Hangdómban egy vetítést. Az épületről A Magyar Zene Háza egy japán sztárépítész – Sou Fujimoto – tervei alapján épült fel lepusztult irodaházak helyén. Kiállítás – előadóművészet – zenepedagógia. Ez a három funkcionalitás jellemzi az épületet. Az alsó szinten vannak a kiállítótermek és a Hangdóm, a Városliget szintjén a koncerttermek, a felső szint pedig az oktatásé. Kívülről is rendkívül látványos a Ház, a hatalmas üvegfelületekkel és az áttört tetővel úgy ül a Liget fái közt, mint egy hatalmas gomba. Átlépve a bejáraton modern, levegős térbe jutunk. Recepció, étterem, büfé és egy szuvenírbolt is helyet kapott ezen a szinten a koncerthelyszínek mellett. Negatívumként talán csak a büfé kialakítását említhetjük, túl szűk maradt mellette a tér. A legalsó szint funkcionálisan jól kialakított, csak egy kicsit steril, kórházi hatású a sok fehér szín miatt.
Korábban a neves londoni International Property Awards, illetve az amerikai Music Cities Awards díjátadóin hozhatta el a legjobbaknak járó elismerést, míg a CNN, a World Architecture vagy a vezető nemzetközi programajánló, a TimeOut magazin pedig a világ legjobban várt épületei között tartotta számon - sorolta a Liget Budapest közleménye. "A Magyar Zene Háza elismerésének jelentőségét mutatja, hogy a nemzetközi szakértőkből álló zsűri nem minden évben osztja ki a fődíját, csak ha úgy ítéli meg, hogy az általa meghatározott speciális és szigorú szempontoknak egy épület kiemelkedően, az egész mezőnyt egyértelműen maga mögé utasítva megfelel. A Magyar Zene Háza ebben a ritka elismerésben részesülhetett, ami magyar ingatlanfejlesztés történetében példátlan mérföldkő" - hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. Érdeklődő látogatók a Liget Budapest Projekt keretében a Városligetben felépült Magyar Zene Házában Forrás: Nagy Zoltán A Liget Budapest projekt ma Európa legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje - mondta Baán László, a projekt miniszteri biztosa, hozzátéve, hogy a már elkészült fejlesztések nemzetközi sikerei, így a Magyar Zene Háza most elért világelsősége is azt bizonyítják, hogy a projekt teljes körű befejezését követően hazánké lesz az egyik legvonzóbb és legkomplexebb kulturális negyed Európában.
A rövidfilm története érdekes, leköti a gyerekeket is, a hangok nagyon jól szólnak. Mivel a cselekmény közepén ülünk, nem győzzük kapkodni a fejünket, és néha a szédülésig forognak a dolgok. Mindenesetre jópofa és számunkra élvezetes volt a műsor, reméljük, jönnek még új előadások is a dómba. Konklúzió A Magyar Zene Háza egy remek hely. Illeszkedik a környezetébe, modern, minőségi időtöltést kínál. Ha nem koncertre látogatunk, akkor is érdemes körülnézni az épületben, az állandó kiállítás megtekintését pedig kötelezővé kellene tenni az iskolákban. A Ház mellett egy "zenélő" játszóteret is kipróbálhatunk, ráadásként pedig ott van a megunhatatlan Városliget. Videó Websztori Visit The House of Music, Hungary House of Music, Hungary (designer: Sou Fujimoto) After opening, we visited the building. Permanent Exhibition – Sound Cathedral – City Park. On márc 10, 2022 A Ház weboldala:
Tíz éves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Liget Budapest projekt keretében felépült Magyar Zene Háza, amely vasárnaptól a nagyközönséget is várja koncertekkel, interaktív állandó kiállítással, zenepedagógiai foglalkozásokkal és számos egyéb programmal. Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója az épület ünnepélyes megnyitóján kiemelte, hogy Fudzsimoto Szú japán tervező remeke a természeti mellett zenei ihletettségű, ami a ház formavilágában is megmutatkozik. Mint hozzátette, a Magyar Zene Házába érkező gyerekek biztosan kipróbálják majd a ház mellett felépült zenei játszóteret, de szép időben a szabadtéri színpad is várja a közönséget. A üveghomlokzaton benézve látni, az épületbe belépve pedig hallani is lehet majd a benti koncerteket, rácsodálkozva az üvegterem meglepően jó akusztikájára - mondta. A térszint alatti Varázstérben együtt dobolhatnak a látogatók, a hangdómban drámai szerepet kapnak a hangok és zörejek, az interaktív állandó kiállításban pedig éppúgy lehet találkozni a régi magyar falvak népének zenéjével, mint a Notre Dame szerzeteseivel, a Styx folyónál könnyező Orfeusszal, a zongorázó Liszt Ferenccel, Bartók Kékszakállú hercegével és a popzene 20. századi sztárjaival is - szólt az intézményről.
A felső szinteken még nem jártunk, de ami késik, az nem múlik! Hangdimenziók – állandó kiállítás A Múzeum mélygarázsban két óra ingyenes parkolás jár, ha van bármilyen jegyünk az épületbe (és érvényesítjük a recepción). Előzetesen foglaltunk időpontot mind a kiállításra, mind a Dómba, így egy kis nézelődés után az előcsarnokból leereszkedtünk a hatalmas csigalépcsőn az alagsorba. Ha interneten foglalunk időpontot, azt tudni kell, hogy a hangtárlat megtekintése 2-3 órát is igénybe vehet, míg a Dómban a film kb. harminc perces. Mi három órát hagytunk a két program kezdete között, így volt időnk közben egy kávéra is. A kiállítás teljesen interaktív, modern multimédiás eszközökkel felszerelt, mindent meg lehet fogni, nyomkodni, tekerni. Nálunk külön vetélkedést jelentett, hogy ki talál meg többet a jópofa installációk közül. Indulás előtt kaptunk egy fejhallgatót, melynek felhelyezése után átlépve a bejáraton megszűnik a külvilág és mindenki magára marad a hangokkal. A rendszer érzékeli a helyzetünket, a fejünk állását, így bármerre megyünk vagy fordulunk mindig más és más élmény vár ránk.
Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a még el nem kezdett fejlesztéseknek, ezen belül is elsősorban az Új Nemzeti Galériának a megvalósítása - jelentette ki Baán László.
Összefoglaló Horváth Ilona szakácskönyve a magyar gasztronómia alapművévé vált. Horváth Ilona: Szakácskönyv | bookline. Generációk tanultak belőle sütni-főzni, s egy időben szinte minden háztartásban fellelhető volt egy-egy féltve őrzött példánya. Az évek hosszú sora alatt aztán eltűnt a szemünk elől. Most végre újra kezünkbe foghatjuk ezt a különleges könyvet, melynek segítségével megismerhetjük és elkészíthetjük a tradicionális magyar konyha remekeit.
F. Horváth Ilona: Ünnepi ételek (Totem Plusz Könyvkiadó Kft. ) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Egy jó szakácskönyvet onnan lehet felismerni, hogy minden alkalomra - legyen az többfogásos ünnepi ebéd, váratlan vendég vagy hétköznapi vacsora - használható recepteket ajánl. F. Horváth Ilona: Ünnepi ételek (Totem Plusz Könyvkiadó Kft.) - antikvarium.hu. F. Horváth Ilona receptjeit ezért úgy állítottuk össze, hogy kezdő háziasszonyok, vállalkozó szellemű férfiak és gyakorlott szakácsok is egyaránt hasznosan forgathassák. Szakácskönyvünk az ételek elkészítését egyszerűen, lépésről-lépésre mutatja be, mellette pedig feltünteti a kalóriaértéket, az elkészítéshez szükséges időt, és azt, hogy mennyire terheli meg a pénztárcát, így az olvasó könnyedén kiválaszthatja az ízlésének, tudásának és az alkalomnak leginkább megfelelő ételt.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A kürtőskalács édes, vajas kelt tésztából készül: feltekerik egy henger alakú tárgyra, kristálycukorba forgatják, és kisütik. Melegen a vékony tészta finom, ropogós. Kürtőskalács (Forrás: Wikimedia Commons / Vszhuba / CC BY-SA 3. 0) Így karácsony környékén szokott arra fény derülni, hogy amit néhányan bejgli -nek hívnak, azt mások szokták kalács -nak is nevezni. A klasszikus mákos, illetve diós bejglihez megszólalásig hasonlító karácsonyi süteményt diós, illetve mákos kalácsnak is hívják. Van-e különbség köztük? – Cikkünk további részéből kiderül... Diós és mákos kalács (Forrás:) Végül még egy kalácsfajta van, ami ilyenkor karácsony táján nagyon népszerű, ez pedig a mézeskalács. Ezt elképzelve végképp összezavarodhatnak azok, akik eddig azt hitték, hogy a kalácsokban van valami közös. Az egyszerű mézes tésztát kisütés után fehér cukormázzal szokták díszíteni. Ez kész művészet: nagyon szép tárgyak is készülhetnek mézeskalácsból. Nemcsak szép, de finom is! Mézeskalács (Forrás:) Mi lehet a közös bennük?
Van-e egyáltalán bármiféle közös sajátsága a fent felsorolt kalácsoknak? – Talán mindegyik kelt tésztából készül? Vagy mindegyik kerek volna? – Lássuk, mit mondanak a szótárak a kalács -ról! Az Értelmező kéziszótár (ÉKSz. ) szerint a kalács "finomlisztből tejjel (vajjal, tojással) készített, tepsiben sütött kelt tészta". És végül is a fentiek közül a mézeskalács kivételével a többi kalácsfajta valóban kelt tésztából készül. A mézeskalács szintén az ÉKSz. szerint "lisztből készült tartós édesipari termék, amelyben a cukrot (részben) méz helyettesíti", illetve: "mézzel készült, rendsz. különféle alakokat ábrázoló színes cukormázzal díszített sütemény". Nem kelt tészta, mégis kalács. A mézeskalács tehát mindenképp kilóg a kalács- ok közül; vannak azonban olyan tésztafélék is, amelyeket nem nevezünk kalács -nak, mégis közük van a kalácshoz, illetve a kalácstésztához. Az ÉKSz. -t böngészve a következőkre bukkanhatunk: barchesz: 1. ünnepi fonott kalács. 2. fonott mákos kalács. briós: zsemle nagyságú kerek, fonott kalács alakú péksütemény.