Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb hazai felsőoktatási intézmények 2011-ben. Első alkalommal állította össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát az Educatio: az élen álló ELTE nem okozott nagy meglepetést, bölcsészettudományi kara ugyanis négy éve vezeti a Felvi kari ranglistáit. A teljes rangsort itt nézheted meg. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) a világ 500 legjobb egyetemét rangsorolja, kifejezetten az intézmények tudományos és kutatási tevékenysége alapján. Százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismerését, a publikációk számát és idézettségét. Itt a rangsor: ezek a legjobb magyar egyetemek. Ezt a listát is az amerikai egyetemek, ezen belül a Harvard vezeti, míg az európai intézmények közül a Cambridge és az Oxford került be a legjobb tíz egyetem közé. Magyar egyetemek nemzetközi listákon A 2010-es és a 2011-es sanghaji rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a 301-400. helyen végzett.
A Bee Breeders rangsor többéves összesített eredményei alapján világszinten az első ötven közé került a Műegyetem Építészmérnöki Kara - szúrta ki az Eduline A Bee Breeders Architecture University Rankings a világ egyik vezető építészeti versenyszervezője, a Bee Breeders építészeti rangsora. A készítők az alapján rangsorolják az építészképzéseket kínáló egyetemeket, hogy hallgatóik hány szakmai versenyen vesznek részt. A rangsort 2019 óta adják ki, idén azonban az eddigi évek eredményét együttvéve állítottak fel egy "All Time Best" listát: a rangsor 41. helyét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg, amely ezzel az összes magyar egyetemet megelőzte - írja oldalán a BME. A legjobb 50 közé a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is bekerült, a 43. helyen végezve. Összesítettben a 88., a magyar intézmények rangsorában pedig 3. helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem, a 4. helyre (összesítettben pedig a 115. helyre) az Ybl Miklós Építéstudományi Kar került, amely korábban a Szent István Egyetemhez tartozott, 2020 óta azonban az Óbudai Egyetem része.
Az egy oktatóra vagy tanárra jutó hallgatók esetében, melynek rangsorában az első az SZE-DFK (9, 4 fő), második PPKE (12, 3) és hetedik az ELTE (29, 8 fő), kiemelendő, hogy az SZE-DFK 60 hallgatót, a Pázmány 351-et, az ELTE pedig 451-et vett fel összesen. A munkaerőpiaci mutatók területén ugyanakkor a PPKE csak a középmezőnyben van (ötödik 214 507 havi forintos bruttó jövedelemmel) – Itt az élen a KRE-ÁJK végzett (249 745 forint havi bruttó jövedelem), ahol egyébként államilag támogatott képzés nem is indult. A jogi karokról 2015 őszén az Arsboni is készített egy felsőoktatási körképet, bemutatva mind a nyolc jogi kart egy-egy interjún keresztül. Frissítés: Pontosítottuk a cikket, az általunk közölt sorrend a osztatlan jogász képzésre vonatkozik. A jogi karok összesített rangsora elérhető a Heti Válasz kiadványában. Jegyzetek Heti Válasz XVI. évfolyam, 47. szám, 2016. november 24. kép: *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
– panaszolta. – Ha nem bántanád az erdőt, erre nem került volna sor – válaszolta az okos mókus. – De látom, hogy dideregsz, meglátom, mit tehetek. A mókusnak több sem kellett: nyomban elment a tündérhez. Megkérte, hogy vegye le a varázslatot a sárkányról, és kezeskedett érte, hogy a rettegett fenevad többé nem borítja lángba az erdőt. És úgy is lett. Másnapra a sárkány parazsat kezdett köhögni, és hamarosan be tudott gyújtani a kályhájába, így nem fagyott meg. És okult a tapasztalatból: megtartotta a kíváncsi mókusnak tett ígéretét. Az erdőben hamar híre ment, hogy a mókus megmentette a sárkányt, egyben elérte azt is, hogy a szörnyű lény ne bántsa az erdőt. Nagy becsben tartották ezután a kis mókust. A mókus és a sárkány – segítő mesék. Az is megtanulta a nevét, aki eddig még csak nem is hallott róla. Nemvalócska volt a neve.
1996. év januárjában már napok óta – 12 fokot mutat a hőmérő. Azon napon is sűrűn hullott a hó, belepte a tájat puha fehér hótakaró, házak tetején hósapkák sorakoztak, a fák ágai roskadoztak a hó súlya alatt, ahogy a szél meg-meglibbentette őket, hullott alá a sok hó. Az ember ilyenkor, úgy érzi a lelke is fázik, teste melegségre, lelke szeretetre éhes. • Mese egy kíváncsi mókusról. Azt mondják a régiek, télen ha orrunk összeragad, akkor már igen nagy hideg van, bizony nekem összeragadt. Az utcán az emberek igencsak dideregve, fázósan húzzák össze kabátjukat magukon, gondolataikban, valószínű a jó időt várják – eszükbe jut a nyári nap melege, a reggeli gyönyörű napsütés, a kis pihegő énekes madarak csicsergése, a langyos meleg éjszakák -, ez ad némi vigaszt a napok óta tartó dermesztő hideg ellen. Munkába menet én is magamra szedem legmelegebb ruháimat, kabátom, így is didergek a megállókban várva az áhított autóbuszt. Sajnos akkor még a régi buszok jártak, fűtés nem volt, hacsak azt a leheletet nem számítom, ami egy tömött járművön összegyűlik, brrr… Nézem a buszból szegény hontalan emberek szürkébe vesző sziluettjét, imbolyogva igyekeznek meleg helyet keresni, számkivetett emberek ők, s talán önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, nem sok kell hozzá, csupán egy rossz házasság, lelketlen házastárs… A havat a főutakon nem győzik eltakarítani, mellékutakon bizony ott marad a hó, mely reggelre kemény jéggé vastagszik.
Mígnem egyszer csak észrevettek egy fényt közeledni. Ami nem mást volt, mint a többi állat által gyújtott fáklya. Mivel az erdõ nagyon sötét volt, így kénytelenek voltak valami fényforrás után nézni. A bagoly javaslatára fáklyákat gyújtottak, és annak a segítségével nagyobb területen tudták keresni a szülõket. Ezt a fényforrást vették észre a szülõk, és elindultak abba az irányba, hogy megnézzék mi lehet az a fény. Így találkoztak össze a kis csapattal, és rögtön megkérdezték egymástól. hogy õk mi járatba vannak erre ilyenkor. Mindenki elmesélte, hogy ki miért van itt, és persze nagyon megörült mindenki a hallottaknak. Waldorfos mese-Fésűs Éva mesék: A kismókus féldiója- WALDORFART. A kis csapat boldogan vezette a bagoly házához az aggódó szülõket. Közben kivilágosodott, és a kis mókus csemete is felébredt. A szülõk és a mókus boldogan össze ölelkeztek, és mindenkinek köszönetet mondtak. Mindenkinek meg köszönték a fáradozást és a segítséget. Most már boldogan bandukolt haza a kis család. A mókus csemete nem hagyta el egy pillanatra se a szüleit. Ez nagyon jó lecke volt a számára.
Mígnem egyszer csak észrevettek egy fényt közeledni. Ami nem mást volt, mint a többi állat által gyújtott fáklya. Mivel az erdõ nagyon sötét volt, így kénytelenek voltak valami fényforrás után nézni. A bagoly javaslatára fáklyákat gyújtottak, és annak a segítségével nagyobb területen tudták keresni a szülõket. Ezt a fényforrást vették észre a szülõk, és elindultak abba az irányba, hogy megnézzék mi lehet az a fény. Így találkoztak össze a kis csapattal, és rögtön megkérdezték egymástól. hogy õk mi járatba vannak erre ilyenkor. Mindenki elmesélte, hogy ki miért van itt, és persze nagyon megörült mindenki a hallottaknak. A kis csapat boldogan vezette a bagoly házához az aggódó szülõket. Közben kivilágosodott, és a kis mókus csemete is felébredt. A szülõk és a mókus boldogan össze ölelkeztek, és mindenkinek köszönetet mondtak. Mindenkinek meg köszönték a fáradozást és a segítséget. Most már boldogan bandukolt haza a kis család. Mese egy kíváncsi mókusról teljes. A mókus csemete nem hagyta el egy pillanatra se a szüleit. Ez nagyon jó lecke volt a számára.