A velencei kurtizán szerző: Plecskó Edina A XVI. századi Velencébe csöppenvén a dózsék fényűző világával, az egyház növekvő hatalom éhségével, s egy nagyurakat kiszolgáló kurtizán lélekhez szóló történetével találkozhatunk. Történelmi ismereteinket felfrissítve nyerhetünk igazolást -az igaz történet alapján készült filmdrámában- Velence török ellenes terveiről, a Fekete Halál, azaz a pestis terjedéséről és a hírhedt inkvizíció cselekedeteiről. Mindezen események közepette bontakozódik ki előttünk Veronica Franco szerelmi drámája, kinek különös példáját alapul véve okkal készített életrajzi filmet Marshall Herskovitz rendező. Majd félezer évvel ezelőtt Velencében képmutató gazdagság uralkodott, midőn egy vagyonnal nem rendelkező lány számára szerelemből való házasságra semmi esély sem volt: így a gazdag Marco Venierbe Rufus Sewell) szerelmes Veronica Franco ( Catherine McCormack) kurtizánnak állt, hogy továbbra is szerelme mellett tudhassa magát. Apáca vagy férfiakat kényeztető kéjnő-szerepről szólt választása, amely kontraszt a későbbi életében érdekes módon került újra elő.
Ezek az antológiák a sajátján kívül más kortárs írók irodalmi munkáit is tartalmazták. Veronica szívén viselte sorstársai, vagyis a többi prostituált boldogulását is, s ezzel a céllal adakozott a saját vagyonából, azért, hogy segítse őket és gyermekeiket. Akárcsak a többi velencei cortiagana onesta, Veronica is szép kis vagyont halmozott fel csáberejének köszönhetően. Ezeknek a nőknek a környezete sokszor elítélte őket foglalkozásuk miatt, Franco mégis köztiszteletben álló, tekintélyes, független nővé küzdötte fel magát az évek során a velencei társadalomban. Veronica mint nagy művészetpártoló értelmiségi asszony, mecénásokat keresett, hogy egyesíthessék vagyonukat az itáliai kulturális élet fejlődése érdekében. Ezen felül az 1570-es években több jeles irodalmi kört is alapított Velencében, ahová a könyv- és versbarátok időnként összegyűlhettek eszmét cserélni, és részt venni különböző irodalmi antológiák szerkesztésében. Veronica tudtán kívül a feminizmus egyik előfutára, egy ízben ezt írta a teremtés koronáival kapcsolatban: "Ha mi, nők fegyvert ragadunk, és olyan műveltek leszünk, mint a férfiak, meg tudjuk győzni őket arról, hogy nekünk is van kezünk, lábunk és szívünk, s habár kecsesek és finomak vagyunk, néhány gyöngéd férfira mégis azt mondják, erős, s noha egyesek keménynek mutatják magukat, valójában gyávák. "
Egyesek a legapróbb "vétségekért" is szívesen a gyengébbik nem fejéhez vágják ezt a nem éppen hízelgő kifejezést. Például, ha elhagyják őket, de néha elég egy pohár kilöttyintett víz vagy egy rosszalló pillantás is, hogy megvetően odavessék: "Kurva! " Még mindig nem derült fény Mária Magdolna kétezer éves titkára Mária Magdolna, Jézus egyik legkorábbi követője kétezer év óta a Biblia egyik legtitokzatosabb alakja. A Szentírás szerint az asszony együtt vándorolt a Megváltóval, és tanúja volt a keresztre feszítésének, majd feltámadásának is. Történetét egyházi vezetők, kutatók, regényírók és filmesek is feldolgozták már, ám a bizalmas tanítványról mindenki más képet ad. A kurtizánok élete: kik voltak a régi idők előkelő örömhölgyei? A szépségüket és a szexuális szolgáltatásaikat bocsátották áruba, de nem voltak utcalányok, gyakran a társadalom legmagasabb köreiben forogtak és igazi hírességnek számítottak, ám az "erkölcstelen nő" bélyegétől sosem szabadulhattak. De kik, miért és hogyan lettek kurtizánok?
Ehelyett a mon alaptémájának kisebb változtatásai jelölték a család egy-egy tagját vagy ágát. Három gyémánt például A leghíresebb monnak a császári család krizantémot formázó jelképe számít. Egyre terjed az oroszok „Z” szimbóluma, már nem csak katonai járműveken látható - Portfolio.hu. Sokak szerint az eredetüket a sintoista napistenre, Amateraszura visszavezető uralkodók a virág napsugarakra emlékeztető formája miatt választották ezt a növényt. A 19. század második felében már szigorú szabályok vonatkoztak e mon használatára, a császár például 16 szirmú virágot használt, míg a császári hercegeknek 14 szirommal kellett beérniük. Kereskedők, mesteremberek és mások is régóta használtak monokat, manapság pedig vendéglők, hagyományos mesterségek űzői tartják életben a hagyományt, amelynek hatása a japán világcégek logóiban is felfedezhető: a Mitsubishi háromgyémántos jelképétől a Japan Airlines piros darujáig. Szerző: Christopher Harding kultúrtörténész, az Edinburghi Egyetem tanára Illusztráció: Wikipedia
Ugye, mennyire kifejező a rajzolt fa? Önmagadra ismertél? Segítette önismeretedet az, hogy lépésről lépésre elemezted a rajzodat? A fa, mint az egyéni életút önismereti szimbóluma A fa az egyik leggazdagabb önismereti szimbólum, hiszen formája, ciklikus élete kiváló lehetőséget ad a szabad asszociációra. Fák nélkül elképzelhetetlen az ember élete. Külső környezetünk részét képezték minden korban. E kapcsolat gyökerei létünk hajnaláig visszanyúlnak, hiszen az ember megjelenését a földön megelőzte a fák megteremtése vagy evolúciós kifejlődése. Ennek az ősi kapcsolatnak az igényét látjuk megjelenni ma is a nagyvárosok tetőteraszain dézsába ültetett fákban, vagy éppen a szobákba vitt "megnyomorított" bonsai-okban. Figyeljünk meg egy fát, s egyértelművé válnak az életünkkel összekapcsolható párhuzamok. A fa hozzánk hasonlóan egyenesen áll, növekszik, virágzik, termést hoz, öregszik és meghal. Mi a jelkép 2019. Megéli az emberi életre is jellemző ciklusokat, változásokat. S hozzá kapcsolódik a belőle készült tárgyakkal az emberi lét fontos állomásaihoz is.
Úgy bánik vele, mint jó szülő a gyermekével. Az egészséges fa évről évre megújul, fejlődik, s minél érettebb, annál gazdagabb termést tud hozni. Ebben is utat mutat nekünk! Világfa, Életfa, Égig Érő Fa a magyar hagyományban A fa motívum jelzi az egyéni életút kibontakozását a gyökerektől (származási család) a teljességig. Ahogy a fa ágai a végtelen tér felé nyújtózkodnak, úgy "nyújtózkodik" bennünk természetes módon a transzcendens keresési igény. Ennek mitológiai kifejeződését ismerhetjük fel a hun-magyar mondavilág legfontosabb szimbólumainak egyikében az Égig Érő Fában, mely sok magyar népmesében ismétlődő motívum. Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas Világfa, mely motívum napjainkban egyre többször feltűnik. Fa, mint szimbólum - Minden Ami Önismeret. Általa felfedezzük saját gyökereinket, hagyományainkat, ősmagyar hitünket újraéleszthetjük. Magyarság-tudatunk szerves részét képező alapszimbólumként talán segít megérteni egy "gyökerűségünket", s összefogásra serkent. "Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait.
- kérdik a barátai. - Hát... az már legyen az ő gondja! Kérdés Sosem értettem, hogy miért vannak olyan emberek, akik a 8-12 tekercses vécépapír helyett egy tekercset vesznek. Próbálnak leszokni? Édeske - Melyik a legédesebb állat? - A kakaós csiga. Karácsony reggelén a lovasrendőr figyeli az Karácsony reggelén a lovasrendőr figyeli az útkereszteződést. Észrevesz egy kisfiút, aki egy vadonatúj, csillogó biciklivel kerekezik. Odaszól neki: - Szép, új bringád van! Csak nem a Jézuska hozta? - De igen-így a fiúcska -Na akkor jövőre mondd meg a Jézuskának, hogy lámpát is hozzon rá! -mondja a rendőr, és átad egy büntető cédulát. A fiú elmenőben még visszaszól: - Szép lovad van, csak nem neked is a Jézuska hozta? -De igen! -veszi a poént a rendőr- persze, hogy az! Szimbólum szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. - Na akkor mondd meg a Jézuskának ha jövőre is lovat hoz neked, akkor a f*szt a ló alá tegye, ne fölé! Nagymama Pistike szalad be az utcáról: - Apu, apu, a nagymamát elütötte a busz! - Jaj, kisfiam, tudod, hogy egy seb van a számon és nem bírok mosolyogni.
Amit mi címernek ismerünk, az japánban a jelkép jelentéssel bíró mon volt. Mais találkozhatunk velük akár Európában is. Volt-e a szamurájoknak címerük? Tulajdonképpen igen. A címerpajzsnak leginkább az feleltethető meg, amit a japánok monnak, azaz jelképnek neveztek. Ezek növények, egyszerű formák, égitestek, akár állatok alapján készült ábrák voltak, amelyeket a leggyakrabban sötét alapon világos, vagy világos alapon sötét színnel festettek meg. Megtalálhatók voltak a szamurájok sisakjain, esetleg zászlóikon és sátraikon, kardhüvelyeiken, vagy éppen a nekik hűséggel tartozó katonák öltözékén. Az alaptéma változott A monok létezése legalább a Heian-korra (794–1185) vezethető vissza, ekkoriban a császári család tagjai már bizonyíthatóan használtak ilyen jelképeket. A legnagyobb hírű harcoscsaládok is átvették a szokást, a jelképeket pedig továbbadták leszármazottaiknak. Mi a jelkép e. Japánban nem létezett az európai negyedelés módszere (így hívják a címertanban azt, amikor két vagy több címert meghatározott szabályok szerint egyesítenek, például két família házasság útján történő egyesülését jelezve).
Ahogyan arról már beszámoltunk, mióta Ukrajna körül elkezdődött az orosz csapatok összevonása, arról lehetett képeket látni arról, hogy az oroszok latin betűkhöz hasonló jelképekkel, Z-vel, O-val, V-vel festik össze katonai járműveiket. Mi korábban úgy gondoltuk, az orosz haderő különféle műveleti szektorokra osztotta fel Ukrajnát, az ukrán fegyveres erők szerint ez az értelmezés igaznak bizonyult. Az ukrán fegyveres erők szerint a "Z" a keleti orosz fegyveres erőket jelölő szimbólum, akik a Donyec térsége felőli műveletekben vesznek részt. Az információt az orosz fegyveres erők nem erősítették meg, de többé-kevésbé konzisztensnek tűnik a csapatmozgásról készült videókkal. Az orosz tankokon és egyéb katonai járműveken látható szimbólum az invázió támogatásának jelévé vált. Mi a jelkép w. Durva támadásokat kapott egy orosz tornász, miután Ivan Kuliak felsőjén viselte az Oroszország ukrajnai invázióját támogató "Z" betűt, amikor a dohai művészi torna világbajnokságon bronzérmet szerzett az aranyérmes ukrán Kovtun Illia mellett - írja az Euronews.