Prónay Pál feljegyzéseivel egy mindenképpen sajátos olvasmány kerül az olvasó kezébe. Hasonló jellegű emlékirattal a történelmi forrásmunkák között nem találkozhat; de a világirodalomban is hiába keresne hozzá foghatót. Ilyen művet talán Haynau, Cavaignac írhattak volna vagy a párizsi kommün hőseinek véres kezű hóhérai — ha nem szégyellték volna papíron rögzíteni gaztetteiket. Mert a burzsoáziának más országokban is voltak Prónayhoz hasonló pribékjei, de azok nem készítettek feljegyzéseket — vagy ha igen, diszkréten hallgattak a tömegmészárlásokról, másokra hárították a felelősséget, mentegették magukat. Prónay feljegyzései azonban nem ilyen természetűek, ö saját szerepét alig szépítgeti, inkább dicsekszik, néha túloz is. Hűségesen beszámol tetteiről, nem rejti a kezéhez tapadó vért. Sőt, néha mintha kevesellné, mintha sajnálná, hogy valamit elmulasztott; reméli, módja lesz még pótolni ezt. Kevés ilyen gátlástalan gonosztevőt ismer a történelem; de ha volt is — a késő császárkorban vagy a reneszánsz kori pápák udvarában —, gonosztetteik listáját nagy fáradsággal kell a történésznek kinyomoznia, feltárnia.
125. o. Váry Albert. A vörös uralom áldozatai Magyarországon, 2, Budapest: HOGYF EDITIO (1923). ISBN 978 963 848 400 0 További információk [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I-II. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Forradalmárok, katonák (szerk. Hetés Tibor, Budapest, Zrínyi Kiadó, 1968, 275-284. ) Prónay Pál: A határban a Halál kaszál. Budapest, 1963, Kossuth Könyvkiadó. Jelentés a fehérterror krónikájából (Népszava, 1919. okt. 2. ) Forradalmárok, katonák. (Szerk. Hetés Tibor. Bp., 1968. Balog János: Értünk éltek, értünk haltak. (Szekszárd, 1972. ) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Fehérterror Vörösterror Vörös Hadsereg (magyar)
Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből Szerkesztő Kiadó: Kossuth Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1963 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 384 oldal Sorozatcím: Magyar Történelmi Társulat Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Bevezetés 3 Szeged 53 Dunántúl 101 Budapest 149 Lajtabánság 269 Névmutató 349 Prónay Pál Prónay Pál műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Prónay Pál könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A kaposvári színház évadnyitó premierje október vége felé esett - Anatolij Vasziljev rendezésének híre már korábban bejárta az országot, amúgy nem elsősorban Vasziljev, sokkal inkább a főszereplő, Törőcsik Mari okán. Aki - mint tudjuk - ezzel az előadással tért vissza a színpadra (vagyis számára az életbe) súlyos betegsége után. Ezért tarthatott - és tarthat - számot az előadás a kaposvári közönség érdeklődésére, sőt némi pesti zarándoklatra is. Törőcsik Mari betegsége miatt nem tér vissza a színpadra. Anatolij Vasziljev harmadszor rendez Magyarországon - két előző munkáját mérsékelt nézői és fokozott szakmai kíváncsiság kísérte, de alighanem ez őt éppoly kevéssé zavarja, mint a művészetére fölesküdött hazai hívét, Schwajda Györgyöt, akinek, bárhol jut is színidirektori székhez, rögvest Vasziljev meghívása jut eszébe. Nagyon méltánylandó reflex ez, kivált, ha a színházművészet egyik leginkább öntörvényű kísérletezőjéről van szó, akit hazájában főként értetlenség, míg külföldön főként elismerés övez mint afféle gurukuriózumot. Mondhatjuk: a zsenik sorsa ez - lásd a prófétáról és hazáról szóló közmondást.
Nos: ez az akciónak szánt dikció, a zenei effektre hajazó intonálás nem mutatkozott különösebben funkcionálisnak, de még hatásosnak sem az előadásban: Marguerite Duras Naphosszat a fákon című művének (mely eredeti formájában prózának íródott, és 1954-ben jelent meg) színpadi változata akkor sem hagyományos (vagyis realista) színmű, ha normálisan beszélnek benne. Nota bene: a Vasziljev importálta beszédtréner hatása a valahányadik előadásra Törőcsik Mariról már egészen lekopott, szerencsére, és jó úton halad Kocsis Pál és Gubás Gabi játékában is. Egyelőre ugyan még alaposan meg van nyomva minden mondatban minden szó, és minden szóban az első szótag (ha angolul beszélnénk, már itt a nettó érthetetlenség fenyegetne, de szerencsére a magyar nyelv amúgy is a szó elejére hangsúlyoz), és ez igen sokszor elvonja a figyelmünket a beszéd tartalmáról, ami jót tesz a színházi stilizálás eszméjének, de igen rosszat a valahogyan mégiscsak összeálló történetnek. Törőcsik Marira emlékezve | ELTE Online. Anya és fia, két külön világ, földrajzilag is; az anya egy távoli országban élte életét és gazdagodott meg, míg a fiú Párizsban él, és legújabb barátnőjével néz borúsan a jövőbe, amikor betoppan az anya, és előttünk summázza életét (amúgy lehet, hogy csak levelekben, és az öszszes találkozás a képzeletben zajlik).
Törőcsik Mari mindenesetre egy jó húszperces monológgal kezd, amelyből kiderül az alaphelyzet is és az anya karaktere is (ez utóbbiban sok és mély belső derű és egészséges [ön]irónia, valamint egészséges önzés is lakik) - és ezzel úgy megragadja a közönséget, hogy a bűvölet kitart a végéig. Játékos színészi szelleme, virtuóz eszköztára és hihetetlenül intenzív jelenléte egyrészt jótékonyan takarja a rendezői manírokat, másrészt leküzdi még a többiekre rótt mesterkélt stílt is. Törőcsik mari betegsége. Antal Csaba díszlete - az áttetsző lapokból épített labirintus - igazán jó és tetszetős, de ha üres tér lenne, épp így megfelelne, csak jobban látnánk a háttérben a zongorát. Ha a leképezett lélek útvesztőjét képzelném a díszletbe, nyilván nagyon nem lennék trendi - a puszta és sejtelmes szépség ez, maradjunk ennyiben, bármit jelentsen is. Sokat és sokszor van jelen a fiút játszó Kocsis Pál és a barátnőjének szerepében Gubás Gabi (neki jut egy jelenet, a saját életét meséli el a rá amúgy nem nagyon kíváncsi Anyának: nos, itt lehetett érezni némi jogosultságát a zenei beszédnek).
A kultikus Körhinta című alkotásban Törőcsik Soós Imre oldalán vált egy csapásra az ország Marijává, a Körhintát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára is jelölték. Ahogy díjai, úgy filmszerepei is szinte felsorolhatatlanok, a klasszikusok mellett nem félt kísérletezni sem. Láthatjuk többek között az Édes Anna címszerepében, a Légy jó mindhalálig ban, a Pál utcai fiúk ban, a Peer Gynt ben, a Kossuthkifli ben és a Swing ben. Utolsó filmjét, az Aurora Borealis – Északi fény t 2017-ben forgatta. Törőcsik fővárosi és vidéki színházakban is megfordult pályája során. Karrierjét a főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházban kezdte 1958-ban. 1979-ben szerződött a mai Győri Nemzeti Színházba, ahol nemcsak színészként számítottak rá, hanem művészeti vezetőként is. „Csak addig maradok kórházban, amíg muszáj” – Újabb kezelések várnak Törőcsik Marira - Blikk. 1990-től Szolnokon kápráztatta el a közönséget, 1993-tól három éven keresztül vezette a budapesti Művész Színházat, 2002-től pedig ismét a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Pályatársai és néhány néző visszaemlékezéséből az derül ki, hogy ami a lenyűgöző életút mellett igazán naggyá tette őt, az a méltósága és embersége volt.
2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség. Betegsége, elismerései Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátást szorult. Csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969). Kossuth-díjat (1973) és Kossuth Nagydíjat (1999) is átvehetett, 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott.