Magyarországot is felháborította az eset. A Nemzeti konzultációban is benne lesz a migráció kérdése emlékeztetett Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A járvány betörése nem azt jelentette, hogy a migráció megszűnt volna. Sőt! Csak Magyarországon csak idén közel negyvenezer illegális határátlépési kísérletet jelentettek, ami jelentős növekedés az előző időszakhoz képest. És amikor növekszik a migrációs nyomás, és most is ez a helyzet, akkor fel akarják melegíteni a kötelező szétosztás ötletét, és ez nincsen rendben A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta: Új időszak kezdődik, egyszerre több kihívással. Dömötör Csaba a migráció mellett ezek közé sorolta a gazdasági problémákat és a környezetvédelmet is. Itt arról az alapelvről kell döntenünk, hogy a környezetvédelmi terheket a nagy szennyező multiknak, vagy minden családnak kell-e viselnie. A kormány szerint nem terhelhetik a családokra a környezetszennyezés terheit, és azt szeretnék, ha a konzultáció eredménye ebben is megerősítést hoznának.
Belföld 2021. július 04., vasárnap 17:14 | HírTV A koronavírus-járvány harmadik hullámának letörésével új időszak kezdődik, egyszerre több kihívással - jelentette ki Dömötör Csaba a Kossuth Rádióban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta: kormány azt szeretné, ha Magyarország győztesen kerülne ki ebből az időszakból. Ehhez a fő kérdésekben szerinte egyetértésre van szükség, amit a nemzeti konzultáció erősít meg. Egy héttel ezelőtt szinte egész Bécset sokkolta az a hír amikor egy 13 éves lány holtestére bukkantak egy parkban. A gyanú szerint a lányt két afgán migráns gyilkolta meg. Kollégánk Bécsben kérdezte a helyieket, hogy élik meg a tragédiát, és mi a véleményük a migrációról. Nem értem, ha valaki ideérkezik az országba, védelmet és szabadságot kap, ennek ellenére mégis ilyen rémtettet követ el. Felfoghatatlan" - nyilatkozta egy férfi. Az elkövetők kábítószert fogyasztottak a bűncselekmény elkövetése előtt, rendőrségi források pedig megerősítették, hogy a 18 éves fiút már korábban kitoloncolták Ausztriából, ez ellen azonban ő szót emelt, 16 éves társának pedig nem is volt menekültstátusza.
Közzétették a nemzeti konzultáció első eredményeit. A Magyarország Kormánya nevű Facebook-oldalon posztolt összegzés alapján a legtöbben a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével értenek egyet. A nemzeti konzultációt összesen közel másfél millióan töltötték ki. A válaszadók 94 százaléka egyetért a minimálbér 200 ezer forintra emelésével, 95 százaléka egyetért a gyermeket nevelő családok adó-visszatérítésével, 98 százaléka egyetért a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével, 91 százaléka egyetért a hitelmoratórium meghosszabbításával. A kormány július elsején tette közzé a nemzeti konzultáció kérdéseit. Az adatlapon 14 eldöntendő kérdésre vártak választ augusztus 25-ig. A kérdések közül egyelőre négy eredményeit tették közzé. A konzultáció témái érintették a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a bevándorlást, a hitelmoratóriumot és az adókat is. A nemzeti konzultációt elektronikus és postai úton is be lehetett küldeni.
A gyermekek nevelése kizárólag a szülők feladata és felelőssége, ezt a nemzeti konzultáció résztvevőinek 97 százaléka így gondolja – közölte szerdai Facebook-videóbejegyzésében Szentkirályi Alexandra a konzultáció eredményeinek ismertetésében. A magyar emberek szerint helyes, hogy törvény korlátozza a kiskorúakra irányuló LMBTQ-propagandát, s 99 százalékos egyetértés van abban is, hogy ne a családok, hanem a multinacionális nagyvállalatok fizessék meg a környezetromboló tevékenységük árát – mondta el a kormányszóvivő. A kormány számára a nemzeti konzultáció eredménye mindig irányadó, ezért napirenden vannak az abban felvetett kérdések – tette hozzá a szóvivő. Forrás:
A közellátásban megszülető orvosi bérrendezést – véleménye szerint – a szakdolgozók számára is ki kell terjeszteni, ahogy ezzel párhuzamosan a magánrendelőkben is emelkedni fognak a bérek. "Elfogadhatatlan a törvény" A beszélgetés harmadik szakértő szereplője, Dr. Kunetz Zsombor szakorvos és egészségügyi elemző a korábbi megszólalóknál kritikusabban fogalmazott, a törvényt elfogadhatatlannak tartja. A célkitűzéseivel – a hálapénz megszüntetésével, a bérrendezéssel, a magán- és közszolgáltatói ágak szétválasztásával – egyetért, de a párbeszédet hiányolja, így konszenzus nélkül a későbbi részletező rendelkezések kapcsán sincs pozitív várakozása. Elfogadhatatlan az új egészségügyi törvény - mfor.hu. A figyelmet olyan területekre hívta fel, melyekről az állam már korábban kivonult, ezek versenyképességét látja veszélyben, utalva a fogászati vállalkozásokra és pszichoterápiára például. Éppen ezért a finanszírozás teljes átalakítását sürgeti, ahogy szükségesnek látja egy egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetését is. Hogy mit javasoltak a beszélgetés résztvevői a döntés előtt álló orvosoknak, magánt vagy a közellátást válasszák?
Mint rögzítik: egyetértenek a béremeléssel és azzal a szándékkal, hogy egy transzparens és korszerűbb szerkezetű egészségügyi ellátórendszer jöjjön létre. A hálapénz eltörlése, a tiszta viszonyok megteremtése szakpolitikai és társadalmi fordulatot jelent. A MOK azonban már azt gondolja, hogy megfelelő törvény az orvostársadalom számára az, ahol a részletek egyértelműek, és a napi gyakorlatra vonatkozó útmutatás is előre ismert. Index - Belföld - Három órát kaptak az új egészségügyi törvény véleményezésére az érdekképviseletek. "Katonák nem leszünk" – nyomatékosította a MOK. Mint hozzátették, a kialakult helyzet szakmai alapon nyugvó valódi összefogással menthető. A törvény végleges szövegének elemzését és javaslataik kidolgozását követően kérik majd a törvény módosítását és a végrehajtási rendeletek közös kidolgozását. Az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvény végrehajtása a kamara szerint súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. A jogviszonyok egylépcsős egységesítése és a másodállások szigorú korlátozása szakterületeket és intézményeket tehet működésképtelenné.
Közben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is mérésekbe kezdett, hányan nem írnák alá januárban az új jogviszonyt. A MESZK adatai szerint 30 százalék közül mozog ez a szám. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak megjegyezte: a fiatalok körében ez az arány magasabb is lehet, mivel ők mobilisabbak, könnyebben belevágnak a külföldi munkába, mint a középkorúak vagy a nyugdíjhoz közeledők. A szakdolgozók 90 százaléka nő, akikre több családi kötöttség hárul, mint a férfiakra, ők ezért talán nehezebben hagyják el az országot – de ez nem jelenti azt, hogy maradnak a közfinanszírozott egészségügyben, sokan az orvosokhoz hasonlóan inkább átigazolnak a magánellátásba. "A szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák. Az orvosok 170–350 százalékos béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, a szakdolgozóknál viszont eddig volt egy 40 százalékos emelés és 2022-re ígértek újabb 30 százalékot. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez a szakdolgozóknak nettó veszteség" – mondja a FESZ elnöke, aki szerint ez a törvény csupán az orvosbérekben kedvezőbb az eddiginél, másban nem.
A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadta el a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint az ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt. Az új tb-törvény szerint, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a háromhavit, a taj-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) érvénytelen lesz, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki. Erről itt írtunk részletesen. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez a szabály nem érinti a sürgősségi ellátást, a változás azokra vonatkozik, akik saját maguk fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A gyermekek után járó családi kedvezmény a jövőben a teljes, 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz. A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad a társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18, 5 százalék.