Sajátos és pótolhatatlan kincs ez a mi számunkra, kár lenne mindezt átengedni a feledésnek. Szerencsére, egy eredeti ötlet kapcsán, Szobiné Kerekes Eszter, megörökíttette csaknem az egész Felvidék népviseleteit, babacsaládokon. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Az egyes falvak és tájegységek népviselete egy-egy család felnőtt, idős és ifjú, (férfi és nő egyaránt) tagjainak sajátos viseletén keresztül ragyog fel előttünk évtizedek, évszázadok fátlyán keresztül is. Hogy ezek a babák által képviselt népviseletek ne kallódjanak, ugyancsak Szobiné Kerekes Eszter kezdeményezésére, szülőfalujában, Búcson létrehozták a Kultúráért és Turizmusért Társulással karöltve a Népviseletes Babák Házát. A múzeum anyagának jubileumi, 150. kiállítására 2005-ben került sor. Amennyire igaz az, hogy népviseleteink fénykorában, ezek a káprázatos ruhaköltemények helyhez kötötten virágzottak, annyira igaz, hogy most, múzeumi reneszánszukat élve, hatalmas utakat tesznek meg Szlovákiától Magyarországig, Csehországtól Németországig, napjainkban pedig, Cúth János és felesége, Katalin meghívására eljutottak a tengeren túlra, az amerikai kontinensre, pontosabban Kanadába.
"Néhol gyengébben, néhol erősebben kapaszkodik a gyökér a földbe. Néhol erősebb a magyarság, néhol gyengébb. A feladatunk az, hogy erősítsük egymást, magyarságunkat, anyanyelvünket hagyományaink ápolásával" – fogalmazott köszöntőjében Bauer Edit. Az emlékezés kopjafái a Nyerges-tetőn. Fotó: ha A kiállítás hangulatát a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete fiatal tagjainak – Kertész Andreának, valamint Bagoly Anabellának az előadásai tették felejthetetlenné. Liluland :: A népviselet régen egy komplett Facebook-profil volt - mindent elárult, és esélyed se volt kamuzni. A gimnazista Bagoly Anabella saját gondolatait foglalta össze: "Számomra az anyanyelvem jelenti a magyarságot, melyet édes szüleimtől tanultam, melyen beszélek, gondolkodom, élek. Családot, közösséget, biztonságot jelent. A jelenem, amelyben élek, és a jövőm, melyben majd gyermekeim élnek. " A székelyföldi és a felvidéki népviseletbe öltözött babák megtekintése előtt öt kézdivásárhelyi (népviseletbe öltözött) kisdiákot hallgatott meg a közönség, akiket Kelemen Kata tanítónő készített fel a Petőfi Sándor Gimnázium mellett tevékenykedő Délutáni Szeretetiskolában.
Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Szentháromság vasárnapja A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. Bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugaras homlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza. Úrnapja Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Magyar népviseletek tájegységenként. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.
A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban. Fotó: ha A két szervezet tagsága a vacsora után az estet a székelyföldi és a felvidéki magyarok közös ünnepévé varázsolták. Népviseletbe öltöztek maguk is, ismert és kedvelt népdalokat énekeltek, és könnyekig meghatódtak a Himnusz és a Székely Himnusz elhangzásakor. Nyolcszáz méter magasan, a Nyergestetőn és az aradi vértanúk emlékoszlopánál A körút során a csoport tagjai ellátogattak Mátyás király kolozsvári szobrához, Tamási Áron farkaslakai síremlékéhez, a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjába és a "Vasszékely" szobrához. Jártak a Nyergestetőn, Hargita megyében, 795 méter magasban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi helyszínének emlékoszlopánál és a kopjafáknál. Végül Aradon, a 13 aradi vértanú kivégzésének helyszínén és a Szabadság-szobornál helyezték el a megemlékezés koszorúját. Az aradi vértanúk kivégzésének helyén álló emlékoszlopnál. Fotó: ha A megtett 1800 kilométer Erdélyben, Székelyföld szívében és Csíkországban mély nyomot hagyott az utazóban.
Szudáni népek NYSzudáni népek Nyelvi, kulturális származási alapon rokon népek., amelyek fõleg földműveléssel foglalkoznak. A négy legnagyobb népcsoport: mandingó, szongáj, hausza és fulbe. Mandingó nép - a Szenegál folyótól a Nigerig terjedõ sávban élnek. Ide tartozó törzsek. bambara, malinke, dzsallanke, szemankeés szaninke. Õk hozták létre a Melle államota XIII. században és még ugyanebben a században felvették az iszlám vallást is. A XV. században a tuaregek buktatták meg az államot. Szongáj nép – Két afrikai birodalmat is létrehoztak, Ghánát timbuktutól DNY-ra és Szongájt a Niger folyó nagy kanyarulatától és timbuktutól délre. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. E két államban a vezetõ réteget a berberek alkották, akik már ebben az idõben is iszlám vallásúak voltak. a Szongáj állam kereskedelmi kapcsolarban állt Egyiptommal és ebbõl adódóan egyes szokásokat is átvettek int pl. a balzsamozás. Közép szudáni államalakulatok voltak még: Kanem a Csád tótól északra, Bornu a csád tótól keletre. A mai Szudán területén volt Bagirmi és Wadai.
Vallás, kultúra [ szerkesztés] A dinkák pásztorkodó, fél-nomád életmódja hatással van vallásos nézeteikre is. Monoteisták, egyetlen istenüket Nhialic-nak nevezik. Hitük szerint akaratát úgy közli, hogy időlegesen megszállja néhány kiválasztott testét és rajtuk keresztül kommunikál. Kultúrájuk fontos része a felnőtté avatási szertartás, melynek keretében a homlokukat megjelölik egy éles tárggyal. Az eseményen új (második) nevet is kapnak, mely jellemzően egy szarvasmarha színt jelöl. A szudáni polgárháborús konfliktus alapja is a vallás, az északi területek lakossága jellemzően muzulmán vallású, míg délen a lakosság jelentős része animista vagy keresztény. Dinkák – Wikipédia. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Dinka people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Dinka.
Bantuk Egyetlen hatalmas nyelvi család, hol inen nép rokonségban van egymással. közös õshazájuk kelet afrika egyenlitõi vidéke. Keleti bantuk Részlegesen keveredtek a hamita törzsekkel. Wahuma és wahindi törzsek törtek be a trületre, ezek a törzsek képezik a mai vezetõ réteget. A mai burundi és ruanda területén az etnikai zavargások a hutuk és tuszik között erre vezethetõk vissza. itt élõ népek: waganda, warundi, ruanda, wanyoro törzs akik emberevõk voltak. DÉL-AFRIKAI NÉP | Rejtvénykereső. elhamitásodott bantuk A körülöttük élõ népek kulturáját és nyelvét vették át, habitusuk alapján azonban a bantukhoz tartoznak. : wagogo, dzsanga, kikuju, akamba Bantu-niliták A Viktória tó É-ÉK részén élõ népek, küllemük alapján bantuk, kulturális és nyelvi tekintetben a nilozákkal rokonitható, pl. wakavirondo. el nem hamitásodott bantuk A Tanganyika tó belsõ oldalán élõ nép. Ide tartozik: nyamwezi, nyasza, wahehe. Déli és nyugati bantuk Három nagy hullámban hóditották meg afrika Egyenlitõtõl délre esõ területeit. Az elsõ hullámban érkeztek: wamakua és wajao törzsek, õk késõbb visszatértek a nagy tavak vidékére.
A genfi székhelyű Africa Research Institute (ARI) munkatársa, Varga Gábor szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság területén olyan törzs él, amely rokonságban lehet a szudáni és egyiptomi magyarábokkal. Időközben kiderült, hogy az afrikai magyarokról szóló közlemény álhír volt, egy médiahekk része, amelyről film is készül. Az ügyről részletesebben is olvashatnak e cikkünkben. A magyarabok és magyarábok valószínűleg olyan magyar katonák és núbiai nők leszármazottjai lehetnek, akik Törökország egykori határvidékein szolgáltak az oszmán hadseregben. A XVI. században telepíthették le a magyar tiszteket, tőlük származhatnak a mai magyarábok. Ők manapság már arabul beszélnek, korábban talán inkább berberül szóltak egymáshoz. Ősatyjuk feltehetően Ibrahim vagy Haszan el-Magyar lehetett. Varga Gábor találta meg őket A magyarábokról szakadhatott le az a népcsoport, amelyet most Varga Gábor talált meg a Kongó Demokratikus Köztársaságban. Legalábbis ez a feltételezése a genfi székhelyű Africa Research Institute kutatójának.
sierra Leonéban és Libériában él a mende, temne, és kreol fõtörzsek. Adamaoua és Kongó-nilus közötti népek Néhány Szudánból kiszoritott és délre vándorolt törzs, amelyek nilota és bantu törzsekkel keveredtek de szudáni nyelvüket megõrizték. Ide tartoznak:Azande, mangbattu, bongo, sara, tikar, vute, baja, falli, bali. Északkelet afrika szudáni törzsei A hamitákkal keveredve új népek jöttek létre, összefoglaló néven a niloták. nyelvük ámenet a szudáni és a hamita nyelvek között. A szarvasmarhához való kötõdésük – pl. dinkáknál – a bikakultusz kialakulásához vezetett. Az asszonyokat marhákért vásároljál, egy asszony ára egy bika két hátsó lábának felel meg. A legfontosabb törzsek. silluk, dinka, nuer, suli, bari, madi, maszáj, nandi. A területen élnek nem nilota kistörzsek. Nuba törzs Kordofán vidékén, Sennar környékén a fundzs és beta, etiópiában a mareb és takazze folyók között a kunama és bazeni törzsek, valamint a mareb és barka folyók között a barea törzs. Az itt élõ törzsek vagy a kushita-szomáli, galla – vagy pedig sémi -ahmar -nyelvet beszélnek.
Az ARI megbízásából Afrikában kutató kulturális antropológus 2005 májusa óta vizsgálódik a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati vidékein. A véres polgárháború dúlta országban talált rá a viszonylagos elszigeteltségben lévő csoportra, amelynek a tagjai egy kis faluban, Halituban élnek. Ez a falu körülbelül 100 kilométerre van egy Aba nevű várostól. Hasonló a kultúrájuk A falut erősen védik, de a lakók nem sűrűn mozdulnak ki onnan, az országban uralkodó kaotikus állapotok miatt. Vargáék megvizsgálták a törzs nyelvét, kultúráját és szokásait. Kilenc hónapnyi kutatás után megállapították, hogy az 573, magát Madzsarinak nevező ember a madzsarábok "nagy családjából" elszakadt kis csoportnak hiszi magát. Tovább kéne vizsgálni őket A Kongóban talált madzsarikat tovább kellene vizsgálni az ARI kutatói szerint. Vargáék úgy vélik, a madzsarik sokat megőriztek a magyar kultúrából és a hagyományokból. Sőt, többet, mint szudáni és egyiptomi feltételezett rokonaik. Magyar hangzású szavakat is használnak a kongóiak, és zenéjük is emlékeztet a magyar dallamokra, illetve azok témáira.