Az Európai Ügyészség (EPPO) június 1-től megkezdi működését, feladata az lesz, hogy nyomozzon és vádat emeljen az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban – jelentette be Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa a brüsszeli testület szerdai sajtótájékoztatóján. Jourová elmondta: az EPPO az unió első olyan független szerve, amely garantálja az EU-adófizetők pénzének védelmét a csalással és korrupcióval szemben. Hozzátette: az ügyészség Laura Codruta Kövesi uniós főügyész erős vezetésével lecsaphat azokra a bűnözőkre, akik visszaélnek az uniós források felhasználásával. Mint mondta, az ügyészség szerepe most különösen fontos lesz abban, hogy a 750 milliárd eurós költségvetésű helyreállítási alap minden fillérje a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalást szolgálja. Működésének kezdeti szakaszában az EPPO erre a feladatra összpontosít.
Szerinte a helyzet akkor lenne kezelhető, hogy a tagállamoknak fejenként legalább két - tehát összesen 44 - ügyészt kellene az Európai Ügyészséghez rendelnie, és az intézmény költségvetését is alaposan meg kellene emelni. De már most van olyan tagállam, ami csak félállásban küldene ügyészeket a testülethez. A becslések szerint évente az uniós költségvetésből 467 millió euró (körülbelül 158 milliárd forint) tűnik el csalás vagy korrupció miatt. Több tagállam eleve nem támogatja az ügyészség megalakítását. Lengyelország és Magyarország részéről ez nem volt meglepő: a két ország ellen a hetes cikkely szerinti eljárásban is feljött a rendszerszintű korrupció. A budapesti és a varsói kormány is úgy van az Európai Ügyészséggel a kommunikációjában, hogy az csak sértené a nemzeti szuverenitást. Írország, Svédország és Dánia bojkottja viszont meglepő. A tervek szerint az uniós korrupciós vádhatóságtól való távolmaradás az EU-s támogatások lecsökkentését eredményezheti a tagállamoknak.
Laura Codruța Kövesi Az Európai Ügyészség 48 éves vezetője Sepsiszentgyörgyön született, Kolozsváron és Temesváron tanult jogot, majd ő volt az első női és a valaha volt legfiatalabb főügyész Romániában. Apja is ügyész volt, aki harminc évig vezette a medgyesi főügyészséget. Kövesi a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészeként alapozta meg hírnevét, 2013–2018 között ugyanis számtalan aktív román politikus, bíró és korábbi ügyész ellen is eljárást indított. Nem is hiába, az általuk meggyanúsított személyek 90 százalékát a bíróság később elítélte. Az egykori román utánpótlás-válogatott kosárlabdázó valamelyest ért magyarul, de nem magyar származású, a Kövesi volt férje vezetékneve, amelyet a válás után is megtartott. Az önkéntes csatlakozás azért fontos, mert az Európai Ügyészség nem nyomozhat a nem csatlakozó országok területén. Nagyjából annyit tehet, mint egy külföldi ország hatósága: információkat kérhet a helyi hatóságoktól, amelyet aztán vagy megkap hiánytalanul és időben, vagy nem.
A V4NA nemzetközi hírügynökség szerint Kövesi jelölése az Európai Ügyészség élére komoly vitákat hozott Romániában. Tudorel Toader igazságügyi miniszter tiltakozásba kezdett. A politikus úgy vélekedett: az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó testület tagjai "nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett". Toader ráadásul még levelet is küldött az uniós kollégáinak, amelyben a DNA egykori vezetőjét alkalmatlannak és túlságosan önfejűnek nevezte. Korrupcióval gyanúsítják Idén februárban a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) gyanúsítottként idézte be Kövesit. A gyanú szerint Kövesi, az akkori legfőbb ügyész 2011-ben 268 689 lejt (mai árfolyamon 56, 5 ezer euró) kért és kapott Sebastian Ghita román politikus-üzletembertől a nemzetközi körözés alatt álló Nicolae Popa Indonéziából történő hazaszállítására. A SIIJ közleménye szerint a legfőbb ügyészségnek a román törvények szerint semmilyen hatásköre nincs a körözött személyek kiadatási procedúrájában.
Kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Ügyészség vezetője, aki azzal vádolja Szlovéniát, hogy beavatkozik az EU igazságszolgáltatási rendszerébe. Laura Codruta Kövesi azért bírálta a szlovén kormányt, mert még mindig nem nevezték ki az uniós testületbe delegált ügyészeket. Az Európai Ügyészség minden részes tagállama egy ügyészt jelölt a központi ügyészi testületbe, akinek a munkáját az adott országban további két ügyész segíti. Szlovénia az utóbbi két posztot még mindig nem töltötte be és sokan ezt egyértelműen politikai háttérrel magyarázzák. Egyszer ugyanis már lezajlott a kiválasztási folyamat, amelynek eredményeként meg is jelölték a két ügyészt, a kormány azonban egyszer csak érvénytelenné nyilvánította az egész eljárást. Az ügy miatt a szlovén igazságügyi miniszter le is mondott. Janez Jansa szlovén kormányfő – amely ország jelenleg az EU soros elnökségét is adja – már többször is megígérte, hogy az új ügyészeket nagyon gyorsan megválasztják, ez azonban még mindig nem történt meg.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Zsófia Titulusai ŐF Zsófia, spanyol királyné ŐKF Zsófia, spanyol trónörökösné ŐKF Zsófia, spanyol királyi hercegné ŐKF Zsófia, görög és dán királyi hercegnő Spanyolország királynéja Uralkodása Uralkodás kezdete: 1975. november 22. Életrajzi adatok Uralkodóház Glücksburg-ház Teljes neve Spanyol: Sofía Margarita Victoria Federica Görög: Σοφία Μαργαρίτα Βικτωρία Φρειδερίκη Született 1938. november 2. (71 éves) Athén, Görögország Házastársa I. János Károly Gyermekei Elena hercegnő Cristina hercegnő Fülöp, Asztúria hercege Édesapja I. Pál görög király (1936–1952) Édesanyja Frederika görög királyné Zsófia spanyol királyné, született Zsófia görög és dán királyi hercegnő ( spanyolul Sofía de Grecia y Dinamarca; görög neve Βασίλισσα Σοφία της Ισπανίας [Vaszílisza Szofía tisz Iszpaníasz]; Athén, Görögország, 1938. –) I. János Károly spanyol király hitvese. [1] [2] Tartalomjegyzék 1 Gyerekkora 2 Házassága és családja 3 Rokonsága 4 Udvari teendői 5 Titulusai 6 Spanyol díjak 7 Külföldi díjak 8 Címere 9 Lábjegyzetek 10 Külső hivatkozások Gyerekkora Zsófia görög és dán királyi hercegnő 1938. november 2 -án született a görögországi Pszüchikóban, Athénban I. Pál görög király ( 1901 - 1964) és hitvese, Frederika görög királyné ( 1917 - 1981) legidősebb gyermekeként, és így a Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház tagja.
Hannoveri Ernő Ágost elsőfokú unokatestvére, dédapja I. György görög király volt, Károly walesi herceg a másod-unokatestvére. IX. Keresztély dán király és Viktória királynő miatt is II. Erzsébet brit királynő is a rokonának számít, és II. Erzsébet férje, Fülöp herceg is elsőfokú unokatestvére. Zsófia spanyol királyné ősei 16. Keresztély dán király 8. György görög király 17. Lujza hessen-kasseli hercegnő 4. Konstantin görög király 18. Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg 9. Olga görög királyné 19. Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné 2. Pál görög király 20. Vilmos német császár 10. III. Frigyes német császár 21. Auguszta német császárné 5. Zsófia görög királyné 22. Albert szász–coburg–gothai herceg 11. Viktória német császárné 23. Viktória brit királynő 1. Zsófia spanyol királyné 24. V. György hannoveri király 12. Ernő Auguszt hannoveri királyi herceg 25. Mária szász-altenburgi hercegnő 6. Ernő Auguszt braunschweigi herceg 26. Keresztély dán király (= 16) 13.
Külföldi díjak Zsófia királyné személyes címere Az Azték Sas Rendje A Chakri Királyi Ház Rendje A Holland Oroszlán Rendje Az Elefánt Rendje Szent Olaf Rendje A Szeráf Rendje Lipót-Rend A Dél-Keresztje-Rend A Becsületlégió Rendje A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje Szent Olga és Szent Zsófia Rendje A Sólyom Rendje Címere A királyné személyes címere magába foglalja a spanyol királyi címert (férje pajzsáról véve), az apja, I. Pál görög címerét (a bal oldalon). A királyné címere nem képvisel hivatalos státuszt. Spanyolországban csak a király és az asztúriai herceg címere hivatalos. [3] Lábjegyzetek Külső hivatkozások A spanyol királyi család hivatalos honlapja A Zsófia Királyné Alapítvány (Fundación Reina Sofía) honlapja A spanyol királyi ház A görög királyi ház Zsófia királyné családfája