A beszélő köntös 1941-es magyar film Tasnády Fekete Mária ( Cinna) Rendező Radványi Géza Alapmű Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös c. regénye Műfaj fantasyfilm Forgatókönyvíró Nóti Károly Asztalos Miklós Palásthy Géza Pacséry Ágoston Főszerepben Tóth Júlia Kiss Ferenc Jávor Pál Zene Vincze Ottó Operatőr Hegyi Barnabás Vágó Vincze Ottó Gyártás Gyártó Erdélyi Filmgyártó Kft. Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmgyár Bemutató 1942. február 21. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1969) További információk IMDb A beszélő köntös 1941 -ben készült, színes, fekete-fehér, magyar történelmi film, melyet Radványi Géza rendezett Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az első magyar film, amelynek egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással készültek. [1] A cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Mihályffy Béla (Ágoston) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró) Bihari József (Pintyő) Tompa Sándor (Puszta Máté) Szilassy László (II.
(1964) Kísértet Lublón (1976) Akli Miklós (1986) Szent Péter esernyője 1917 1935 1958 A Noszty fiú esete Tóth Marival 1928 1937 1960 A beszélő köntös 1941 1969 Tévéfilmek Prakovszky, a siket kovács (1963) Az én kortársaim (1964) A vén gazember (1966) Házasodj, Ausztria! (1970) Egy éj az Arany Bogárban (1970) Szent Péter esernyője (1971) A sipsirica (1980) A szelistyei asszonyok (1981) A körtvélyesi csíny (1995) Éji séták és éji alakok (2010) Tévésorozatok A fekete város (1972) Itt járt Mátyás király (1973) Beszterce ostroma (1976) Különös házasság (1984) Rövidfilmek Egy fiúnak a fele (1924) Egy éj az Arany Bogárban (1992)
fekete-fehér magyar játékfilm, 1941, rendező: Radványi Géza író: Mikszáth Kálmán, forgatókönyvíró: Nóti Károly, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston, Asztalos Miklós, operatőr: Hegyi barnabás, vágó: Katonka László, zene: Vincze Ottó, főszereplők: Jávor Pál, Kiss Ferenc, Tasnády Fekete Mária, Lehotay Árpád, Szőreghy Gyula, 89 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Az 1600-as években járunk. Kecskemét szabad királyi városnak számít, a törökök és a labancok mégis felváltva sanyargatják. Lestyák szabómester fia, Miska (Jávor Pál) azt javasolja a városi tanácsnak, hogy ajánlják fel Kecskemétet az egyik török bég székhelyének, aki cserébe megvédené a lakosokat. A főbíró tisztában van vele, hogy ha a terv nem válik be, akkor a fejével kell fizetnie, ezért inkább átruházza a tisztséget Miskára, aki egy küldöttség élén fel is utazik Budára. Vele tart a "város árvája", a fiatal Cinna is (Tasnády Fekete Mária), aki titokban szerelmes Miskába, mégis vállalja, hogy ajándékként a török uralkodónak adják.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A családunk vasbetonként állt Béres József mögött. Soha nem kérdőjeleztük meg. Számára nagyon fontos volt, hogy amit ő tud, és amit ő hisz, a munkájának értelméről és a találmányáról, vagy a felfedezéséről, azt a család elfogadja. Ilyen szempontból nagyszerű háttere volt. Kisvárdáról, Nyíregyházáról gyógyszerészek, orvosok, egyszerű emberek is támogatták ezt a munkát. A Béres Gyógyszergyár - Béres. Majd Budapesten a legmagasabb szellemi elit áll ki mellette, részben politikusok is. Valahogy így lehetett kibírni és végigcsinálni. Az igazi fordulatot, az enyhülést, a rendszerváltás hozta meg. Kellett, hogy létrejöjjön a Béres Részvénytársaság, ami ezt az ügyet istápolja. Kezdetben az volt a zászlón, hogy derüljön ki a Béres-cseppről az igazság, aztán az élet úgy hozta, hogy nemcsak gyógyszerré válik 2000-ben a Béres-csepp, hanem gyógyszergyárrá is a részvénytársaság, ami képviselni tudja immár több mint 30 éve azt a tudományos, etikai és erkölcsi vonalat, amit édesapám letett a 60-70-es években. A receptúra Alapjaiban ugyanaz a receptúra, amit édesapám feltalált, ugyanakkor a tudomány halad.
A készítményben 1972-ben azok az esszenciális és általa fontosnak tartott mikroelemek, nyomelemek voltak, amelyek arra az időre jellemzők. Időközben a készítményt mi magunk fejlesztettük tovább. Édesapám nagyon büszke volt a fiára, ezt már életében is meg tudta fogalmazni, hisz jó ideig együtt dolgoztunk. A cég 1989-ben alakult és egészen a 2006-ban bekövetkezett haláláig figyelő tekintetét vetette a cégre, részt vett a vállalkozás életében. Úgy gondolom hogy nyugodtan távozott az élők sorából. Béres József (üzletember) – Wikipédia. Tudta azt, hogy menyére és fiára hagyhatja a vállalatot. Nem beszélve természetesen mindazokról a kiváló kollégáinkról, akikkel együtt, 30 év alatt együttműködtünk, hisz nélkülük mi csak félkarú óriások lennénk. Béres Klára zárásként még néhány gondolatot megjegyezett a film fogadtatásáról. - Reménykedtünk abban, hogy kellő objektivitással tudjuk nézni a filmet. Kiváló alkotásnak tartjuk. Az indulás csodálatosnak ígérkezett már azzal, hogy nagyon sok mozi bejelentette igényét a vetítésre. Ez mindenképpen azt tükrözi, hogy az emberek kíváncsiak.
Ez 1999-ben történt, aztán apósom 90. születésnapjára megjelent a teljes életútját összefoglaló biográfia, de akkor nem gondoltuk, nem is gondolhattunk arra, hogy ez a mű egy alapdokumentum lesz ahhoz, hogy másokat is továbbgondolásra inspiráljon. Természetesen a film előkészítésében is aktívan részt vettünk: alapvető igény volt, hogy egy olyan mű szülessen, ami valóban őt magát és a kort mutatja be, valamint fontos üzeneteket is megfogalmazzon. Béres József feleségével, Papp Katalin tanítónővel A tudós fia, ifj. Béres József a következőket mondta a film készítésének hátteréről: - A szereplőválogatásba nem vontak be minket. Lényegében a főszereplőre írták a forgatókönyvet. II. kerületi portál - Ifj. Dr. Béres József. A többi esetben a stáb lefolytatta a szakszerű castingot, a megfelelő szereplők kiválasztását, amivel teljesen elégedettek vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy hibátlan színészi játékokat láttunk, de a forgatókönyvtől a filmzenéig minden magas mércét üt meg. A filmet megelőzte egy négyrészes sorozat, a Cseppben az élet. Béres Klára elmondta, ugyanaz a szerző triumvirátus - Kabay Barna (producer), Gyöngyössy Bence (rendező) és Petényi Katalin (művészeti-konzultáns) – dolgozott, akik a nagyjátékfilm megálmodói voltak.
A Béres Alapítvány az ország számos intézményét és szervezetét – köztük a II. Kerületi Önkormányzat intézményeit, a Rákóczi Szövetséget, a Szent Bazil Alapítványt és a Sarepta Szeretetotthont – támogatta, pénzzel vagy termékadományokkal. – Helyesen gondolkodik az ember, ha az egészség kérdését nem egyszerűsíti le a testi egészségre – fogalmazott korábban Béres József, aki szerint a lélek gondozása ugyanolyan fontos, mint a testé, ha nem fontosabb. Ennek szellemében jelentette meg 2009-ben a Szép magyar ének című dalgyűjteményét, amellyel a magyar emberek, a családi és közösségi éneklés hagyományának megőrzését segítette elő.
2002-ben Széchenyi-díjat kapott az egészségügyi ellátásban fontos szerepet játszó infrastruktúra megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az egészségvédelemért, az immunrendszer megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkásságáért. 2002-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, 2009-ben Szolnokon sétányt neveztek el róla. "Olyan édesapám volt, akitől tiszta és szilárd erkölcsi örökséget kaptam. Az ő egész élete, munkássága, tartása mindenkor példaként magasodhat előttem. A magam faladata e szerint élni, továbbadni a tanultakat a családomnak" – mondta tíz évvel ezelőtt, a tudós születésének 90. évfordulója alkalmából fia, ifj. Béres József. A cseppeket 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá. Id. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben Magyarország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki. Életművét a Magyar Örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját könyvek, dokumentumfilmek, színdarabok, televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta.