A sárkány huszonnegyedik fejét levágta, felült a háromlábú lóra, s elment az öccséhez. - Na, öcsém, most már megvan a nap, a hold meg a csillagok, mehetünk! - mondta. Ahogy kifele értek az erdőből, leszólt egy kis ember egy fa tetejéről: - Király kis Miklós, azt hiszed, a tied a nap és a hold meg a csillag? - Hát kié? - Az enyém! Na, hát Király kis Miklós fogja magát, felmászik a fára, leveri a kis embert. Az meg, mire ő félig ért, ráugrott a háromlábú lóra, elment vele. Király kis Miklós elküldte haza az öccsét, mondja meg a királynak, hogy s mint járt, ő meg folytatta egymaga az útját. Megy, mendegél szegény fiú hetedhét országon keresztül. Egyszer talált egy embert. Sírt. Kérdi tőle: - Hát te miért sírsz, te ember? - Hogyne sírnék - mondja az ember -, ha kinyitom a szememet, keresztüllátom a világot, és nem látok tovább! - Na, gyere velem, majd lesz módodban a nézés! Mennek tovább ketten. Megint találnak egy másik embert, az is sír. - Hogyne sírnék - mondja az ember -, mikor egyet lépek, keresztüllépem a világot, és nincsen tovább hova menni!
Fotó: Orosz Sándor Bemutató: 2017. május 21. 11 óra Lázár Ervin A legkisebb boszorkány és Ámi Lajos Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit ő elvegyen, az újságbul olvasta, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön című meséi alapján. Egy királylány, aki a legszebb az egész világon. Egy királyfi, aki éppen ezt a királylányt keresi. Egy boszorkány a világ egyik végén, a Csillagok édesanyja a másikon. Vajon egymásé lesz-e Király Kis Miklós és Tündér Tercia, Kaszaerdőkön, sárkányokon, táltos lovakon keresztül? És vajon segíti vagy akadályozza egymásra találásukat a legkisebb boszorkány? Színes, széles vásznú bábjáték Ámi Lajos cigány népmeséje és Lázár Ervin megható története nyomán.
Indulj, dolog van, Király Kis Miklós Vár rád a 6:20-as pokoli gyors És némi vész, ha majd célhoz érsz: Sárkány, miegymás, pár konkurens vitéz Pár fejet megint le kell most vágnod Csörög a vekker, hívják a számod Megkondítják a harangokat Király Kis Miklós, dobd be magad! És ha már ott vagy és szeled és vágod A témát, az ellent, a sok végtagot, csápot Felötlik bizton, hogy népdallá leszel Ha elbuknál, ha ottan is veszel De ilyen még soha nem fordult elő Csak roppant a sok csont és tolult ki velő Markod alatt lelkük lehelik Király Kis Miklós, mutasd meg nekik! Nem fog ki rajtad se ármány, se csel Ha győzni akarsz, ott te győztes leszel Lepattan róla átok, varázslat Király Kis Miklós, indulj, ha várnak! Ha elbuknál, ha ottan is veszel
további útján már nem bízhat a fegyverében). Király kis Miklósnak a mesefejtés során többször is hangsúlyozott "zökkenőmentes továbblépése" azt is üzeni, hogy ebben a helyzetben a hősnek rá kell bíznia egy időre magát hitére és a magasabb erőkre (a Teremtő akaratára, kozmikus erőhatásokra, kinek hogyan tetszik). Akik ismerik a tarot üzeneteit, azok számára a nagy arkánum XII lapja, Az akasztott kártyája ad útmutatást, azzal, hogy az érintett személyek általában tudatában vannak a körülöttük zajló átalakulásnak ("csak" nehezen viselik el azt). A hit és bizalom, türelem és tudatos egyensúlykeresés, szemlélődő befelé figyelés és robbanó aktivitás nélküli "puszta jelenlét" nagy próbája ez az időszak. A feladattal küzdő személy számára ez a helyzet hihetetlen belső erőpróbát jelent: a mese azonban rámutat arra, hogy sokszor a lehető leghamarabb be kell látni, hogy az eddig alkalmazott eszközök és hozzáállás (bármilyen sikeres lehetett, volt is egy ideig), meghaladottá vált, azon túl kell lépni.
Az elvette tőle a napot, holdat meg a csillagokat, s azonnal fel is engedte a csillagokat az égre, hadd ragyogjanak. Megköszönte a három embernek a segítséget, s megindult hazafelé. Feleúton felengedte a holdat is, s mikor már gondolta, hogy nem olyan messzire van, felengedte a napot is, hogy napvilágon érjen haza. Mikor hazaért, a király nekiadta fele királyságát, a lányát is nekiadta, csaptak egy nagy lakodalmat, s még ma is élnek, ha meg nem haltak. Forrás: Kép: Pixabay, Canva
Pünkösd Info > Pünkösd > Pünkösd: mit ünneplünk? 2019. 05. 21. A pünkösd a kereszténység egyik főünnepe, pünkösd vasárnap és pünkösd hétfő ezért munkaszüneti napok Magyarországon. Mivel a hét két fix napján (vasárnap és hétfőn) ünnepeljük, ilyenkor mindig van egy hosszú hétvégénk, így nemcsak a keresztények számára kedvelt ünnep a pünkösd. Mit ünneplünk ilyenkor? Olvass tovább! Pünkösd: mit ünneplünk a kereszténységben? Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe a kereszténységben, egyben az Egyház születésnapja is. A pünkösd eredetileg a zsidóság egyik ünnepe volt, az új kenyér ünnepe, amikor hálát adtak Jahvenak (Istennek) a búzatermésért. Erre az ünnepre gyűltek össze Jézus tanítványai, az apostolok, amikor szélzúgás támadt és a Szentlélek lángnyelvek formájában eltöltötte őket. A Biblia szerint ekkor különféle nyelveken kezdtek el beszélni az apostolok, így az összesereglett zarándokok mind a saját anyanyelvükön hallották szólni a őket. Pünkösd milyen unep.ch. Mikor van pünkösd? Az, hogy egy évben mikor van pünkösd, mindig változó, ezért vándorló ünnepnek is nevezik, ahogy a húsvétot.
Pünkösdkor azonban nem Jézus megkeresztelkedésére emlékezünk, hanem arra, hogy az Apostolokat megszállta a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni. A pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele az új törvény (Újszövetség) és a keresztény egyház születésnapja. Ez a Húsvét utáni ötvenedik nap, vagyis 7x7 nap másnapja (a 7 ugyanúgy bibliai szám, mint a 3 és a 40). Mit kezdjünk vele? Nehéz eset, mert míg Istenhez és Jézushoz még a nem vallásosak is társítani tudnak konkrét elképzelést, addig a Szentlélek ismeretlen és kevésszer kapcsolódik az emberhez. A Pünkösd eredete, hagyományok, népszokások. Egész pontosan sokszor jelen van, csak nem tudunk róla. Láthatatlan burokként védelmez minket, noha az ilyen jellegű emócióinkat általában az első két isteni személyhez társítjuk. Az Apostolok a Szentlélektől kapták azt az ajándékot, hogy vágyat érezzenek hitük továbbadására. Így ha esetleg hasonló érzéseink támadnának, biztosak lehetünk benne, hogy a Szentháromság enigmatikus tagja segít bennünket.
Nem egészen világos előttem, hogy ez az elragadtatásra vonatkozik-e, vagy arra, amikor testben visszajön a Földre, hogy uralkodjon. Az is lehet, hogy ez az ünnep egy hosszabb időszakot szimbolizál, ami az elragadtatással kezdődik, folytatódik a hét éves nyomorúságnak nevezett időszakkal és Jézus Krisztus testben való eljövetelével zárul le, de ebben nem vagyok biztos. Tény azonban, hogy az elragadtatás, a hét éves nyomorúság és Jézus Krisztus visszajövetele, mind részei a világkorszak lezárásának. Pünkösd milyen ünnep. A húsvét és a pünkösd napra pontosan akkor volt, amikorra az ünnep esett. Ebből némelyek azt a következtetést vonják le, hogy az elragadtatás ősszel, esetleg éppen az ünnep napján lesz. Jézus azonban azt mondta, hogy sem a napot, sem az órát nem lehet előre tudni, és azt is mondta, hogy akkor fog eljönni, amikor senki nem gondolja. Ezért én kétlem, hogy pont az őszi ünnep időszakában fog eljönni, ugyanakkor nem is tudom kizárni. Ahogy a Peszach keveredett pogány elemekkel, úgy a Pünkösd is, de ettől még egyik sem pogány eredetű, csupán az emberek ahelyett, hogy megtértek volna a bálványimádásból, átmentették a pogány tradícióikat a kereszténység címkéje alá.