| 2022. március 17. 11:28 Életfogytiglant kapott Szilágyi István fia: brutálisan végzett a színészlegendával Nem jogerősen életfogytiglanra ítélték Szilágyi István fiát, aki két éve brutálisan végzett édesapjával. MTI | 2021. április 19. 14:44 Megtörtént a vádemelés: életfogytiglant kért Szilágyi István fiára az ügyészség Vádat emeltek a tavaly májusban megölt színművész fia ellen, aki különös kegyetlenséggel végzett édesapjával. Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre. Tarnay Kristóf Ábel | 2020. október 24. 13:04 5 gyönyörű sziget a Duna vidéki szakaszán: van, amelyiken fillérekért vehetsz nyaralót Van, ahol régen tankokat szereltek össze a szovjetek. Pénzcentrum | 2020. szeptember 27. 16:01 Utcára kerülhet Szilágyi István özvegye: durva adósságot görget Jolika Ha idősek otthonába küldenek, abba én belehalok! 2020. június 2. 10:15 Adósságban úszik Szilágyi István özvegye: kétmilliós csekket kapott Ráadásul a ház hitelére is még 40 milliót ki kell fizetnie.
Szilágyi István fia Szilágyi István meghalt gyász tragédia jolika néni megemlékezés mentális problémák
A szobrászművészt férje mellé temetik az Új Köztemetőben. Itt vannak az első képek... LELKIZŐ Kiderült, ki temeti el Szilágyi István özvegyét, Jolika nénit Halála után is tart a viszály Szilágyi István özvegyének családja és Baricz Dezső között, akit a rokonok lopással vádolnak. A Ripost megtudta: segítője temeti el Jolika nénit. LELKIZŐ Lopással vádolják Szilágyi István özvegyének segítőjét Jolika néni halála után sem csitulnak a kedélyek a családban. SZTÁR Minden reménye elszállt Szilágyi István gyilkosának: Nem lesz enyhítő körülmény Lópici Gáspár gyilkosa a börtönben várja a bírósági tárgyalást. Édesanyja halálával minden reménye elszállt... EZO Sors és végzet: Ezt árulja el a számmisztika Szilágyi István tragédiájáról Mindenki megdöbbent tavaly tavasszal, amikor saját fia meggyilkolta Szilágyi Istvánt. A színművész feleségének tegnap bekövetkezett halála kapcsán újra felvetődik a kérdés: miért történt mindez? A számmisztika szerint nincsenek véletlenek... LELKIZŐ Szívszorító, ezzel akarták meglepni a születésnapján Szilágyi István özvegyét Sajnos Jolika néni már nem élhette meg, mekkora meglepetésre készült a segítője.
Torokszorító volt" - emlékezett az elhunyt színészre az egykori kollégája. Lópici Gáspár karakterét megformáló színészt feltehetőleg a fia ölhette meg. Az utca féltette hírmondóját gyermekétől. A szomszédok rettegtek a fiútól. Emberölés bűntett gyanúja miatt indítottak ellene eljárást. Az egykori Lópici Gáspár nagyon rossz körülmények között él feleségével. A Lópici Gáspárt játszó színész súlyos testi sérüléseket szenvedett, de már megbocsátott fiának. Újabb otthoni balesete után meg kellett műteni. Felesége szerint az ágyékcsontja tört el. És az is kiderült, hogy miért törtek el a színész bordái. A színész és felesége úgy érzik jó döntést hoztak.
482 A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer), rendező: Lars Kraume, szereplők: Jonas Dassler, Michael del Coco, Sina Ebell, német dráma, 111 perc, 2018. (12) Fortélyos félelem igazgat Az állam Fritz Bauer ellen forgatókönyvíró-rendezőjének legújabb filmjében ismét hazája történelmét dolgozza fel, erősen érintve a miénket is. Egy jelenet erejéig Burghart Klaußnert és Ronald Zehrfeldet is újra együtt láthatjuk. 1956-ban két stalinstadti középiskolás Nyugatra utazik, ahol a hírek a magyar forradalom és szabadságharcról szólnak. Hazatérvén arra buzdítják osztálytársaikat, hogy a tanítás kezdetén két perces néma csönddel adózzanak az elhunytak emlékének. A dolgot szavazásra bocsátják, és a többség kiáll az ügy mellett. A tanár kirohanása még csak a kezdet, ő egyébként először azt sem tudja, miről van szó, de aztán ahogy összeáll a kép, úgy hatalmasodik el a botrány. A diákok azt hazudják, hogy Puskás halálhíre zaklatta fel őket, de ez nem igazán hatja meg a felnőtteket. Meg kell találni a felelős(öke)t, különben az osztályból senki sem tehet érettségit az NDK egyetlen tanintézményében sem.
Íme, 2018-ban A néma forradalom című film, 62 évvel a rettentő események után. Tehát nem hallgat a mély, nem hallgat a mai merkeli Németország. Mert a vad elnyomatásban fölnőtt forradalmakat feledni nem lehet soha. Mondom ezt a vasrácsokkal leborított Európa jelenében, hogy Petőfi is meghallja: Európa nem csendes, ma aztán ugyan nem csendes, Sándorunk!
Hadd idézzem Petőfi szavait a mai földrészen, hogy kísértet járja be Európát…, holott úgy tűnik – egy frászt tűnik úgy! –, hogy Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai… Ma mintha megszervezett német emlékeztető járná be földrészünket egy film öltözékében. Nemrég egy berlini filmfesztiválon mutatták be A néma forradalom című német filmet, hatalmas sikerrel. Véletlen-e, hogy éppen a történelmi filmtéma, az 1956-os forradalom véres leverésének évfordulóján? Nem tudom még, nem is lényeges. A filmet Lars Kraume rendezte, a szövegkönyv megírásában segített az alapregény írója, Dietrich Garstka is. Örömmel lepődve kérdezzük, most készült német film az '56-os szovjet kommunista őrjöngésről, Budapest széttaposásáról? Igen. Valós történelmi kép a túlélők szeme előtt. Még akkor is, ha a kommunizmust túlélő áldozatok (a néptömeg az volt) nyilván nem értenek egyet minden mozzanattal. Érettségi előtt álló kelet-német diákok látogatnak át az akkor még választófal nélküli Berlinbe. Ott értesülnek nyugati hírforrásokból a magyar forradalomról.
Egy gimnáziumi osztály tanulói, akik közül néhányan nyugati rádióadót is hallgattak, sőt, átruccantak Nyugat-Berlinbe is, így valamivel többet tudnak másoknál, úgy döntenek, hogy az első tanítási órán két perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Nem mindenki támogatja az ötletet, de a többség megszavazza – ne feledjük, németekről van szó! -, és így meg is csinálják! Lesz is belőle botrány, hiszen az ilyesmit nem tűrhették a hatóságok, és borítékolható az eredmény, pláne, hogy megtörtént esetről van szó, de A néma forradalom innen kezd igazán jó és érdekes lenni. Merthogy a nagy, kissé dagályos és naiv gesztus valóban filmvászonra illik, akárcsak az ezt követő boszorkányvadászat, a diákok elleni fellépés külön-külön és együtt is, mi pedig már nem igazán szeretjük az ilyen nagy, heroikus fellángolásokat, talán azért sem, mert olyan világban élünk, ahol a megalkuvás, a hallgatás, de legalábbis a vállvonogatás a mindennapok részévé vált – és nem örülünk, ha emlékeztetnek erre. És Lars Kraume ( Az állam Fritz Bauer ellen, 2015) rendező nem is akarja hőseit HŐSKÉNT ábrázolni.
Nem kezdi el szájbarágni, hogy 1956 miről szól: a gyerekek csak annyit tudnak az egészről, hogy szocialisták lőnek szocialistára valamiért, nem értik, hogyan lehet az egész "fasiszta ellenforradalom", ha az új kormányfő a kommunista Nagy Imre, Kurt azzal pedig végképp nem tud mit kezdeni, amikor az apja megmutatja neki a tömeg által felakasztott ávósokat. Nincs egy objektív történelmi igazság, ami mellett kiállnak, ők csupán a halottakra emlékeztek meg (ezzel kapcsolatban is olyan hírek szállingóztak az NDK-ban, miszerint legalább 10 ezer, más híresztelések szerint 70! ezer meghalt Budapesten, köztük a magyar olimpiai kontingens egy része, szerencsére egyik hír sem volt igaz). Azonban a diktatúra politikai ügyet kreált az egészből, ami egészen Fritz Lange oktatásügyi miniszterig ( Burghart Klaußner) jutott el, brutális présbe szorítva a diákokat: vagy kiadják a néma tiszteletadás hangadóig, vagy az ország egyetlen iskolájában sem érettségizhetnek le. Rászoktat a hatalom: vagy meghajolsz és elárulod a társad, vagy mindenkit megtörnek, veled együtt.
Vimeo On Demand 2019. március 18. (12) Das schweigende Klassenzimmer / The Silent Revolution 2018 111 perc 7. 4 90 történelmi dráma Főszereplők: Michael del Coco Jonas Dassler Sina Ebell Judith Engel Tom Gramenz Lena Klenke Isaiah Michalski Leonard Scheicher Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen.
Az osztálydinamika a film legerősebb pontja.