A Jövő nyár két nyár történetét dolgozza fel, a rendező szerint " leginkább a fiatal generációról, gyászfeldolgozásról és a közösségről szól. " " A tizenéves szereplőkkel és a kis létszámú stábbal 12 napig forgattunk és éltünk együtt augusztus végén, Cserépváralján, egy erdei táborban " – mondta nekünk a rendező. " Most vágjuk a filmet, a Les Arcs Filmfesztivál Work in Progress szekciójában 7 percet mutatunk be, ami segítheti a film későbbi útját és forgalmazását. " A Jövő nyár főszereplői Brezovszky Dániel, Bukovszky Orsolya és Liber Ágoston. Kárpáti György Mór írta és rendezte, producere Petrányi Viktória, operatőre Pálos Gergely, vágója Tokár Dániel, zeneszerzője Asher Goldschmidt, hangmérnöke Balázs Gábor és Cziczó Dániel, gyártásvezetője Bánki Orsolya, casting directora Szokol Jutka, dramaturgja Lányi Zsófi, látványtervezője Tasnádi Zsófi, jelmeztervezője Szlávik Juli. Forrás:
Már zajlik Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmje, a Jövő nyár utómunkája, ami egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik és a gyászfeldolgozásról szól. A projektet a Work in Progress programjába válogatta a nagy presztízsű Les Arcs Filmfesztivál – számolt be a December 11. és 18. között tartják a 13. Les Arcs Filmfesztivált, melynek Work In Progress programjába beválogatták Kárpáti György Mór Jövő nyár (Summer To Come) című projektjét. Az eseményen nemzetközi sales ügynökök, forgalmazók és fesztiváligazgatók is jelen lesznek, akik segíthetnek elindítani a filmek fesztiválkörútját. Kárpáti György Mór a elárulta, hogy a Jövő nyár (korábbi munkacímen Háromszög) egy gimnáziumi osztály drámatáboráról szól, főszereplője a 18 éves, nyugtalan Milán elszökik a tábori kirándulásról. Egy évvel később, az érettségi után újra megszervezik ezt a tábor, de Milán már nincs a csapatban: évközben öngyilkos lett. A filmben az osztálytársai emlékeznek vissza rá, és megpróbálnak szembenézni a fiú hiányával.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Mit szóljon az, akinek össze se jött?! Na mindegy, nem kell mindennek rólam szólnia, hehe. Hőseink azért persze többnyire rokonszenvesek, és együtt lehet érezni velük: nem különösebben meglepő, ha valaki nem nézi boldogan, ahogy a popzenéért felelős funkci helyette és a bandája helyett a saját szeretője zenekarát futtatja teljes erőből (és állami pénzből). De Erdős Péter csak a jéghegy csúcsa volt, a keserűség fő oka a csömör, a csömöré pedig az ország akkori helyzete: mindenből kevés volt és azt a keveset sem igazságosan osztották fel (max. elvben és bizonyos igazság szerint). Hogy később kiből-miből ki-mi lett, mi javult, mi lett rosszabb, megérne egy mesét, de Dám tudtommal azt a könyvet már nem írta meg – sebaj, nagyjából azért ismerjük Benkő, Hobo, Zorán, Cini, Presser etc. sztoriját. A korabeli látlelet viszont mindentől függetlenül érdekes, bár távolról sem kihagyhatatlan olvasmány.
Nem üres küzdelem, amely kifejezetten a JUTALOMRA – áhítozik- bár nyilván fontos a jutalom is. Ám az jellemzően egy olyan győzelem vagy diadal, amely IGAZSÁGOT hoz. A jó elnyeri méltó jutalmát, de nem a jutalom a fontos, hanem, hogy a jutalmat a JÓ érdekében küzdő HŐS kaphatja meg és nem a ROSSZ. Megbicsaklik a történet és a lélek nem is tud mit kezdeni azokkal a mesékkel, ahol ez az egyensúly felborul – olyankor kielégületlennek és becsapottnak érezheti magát a mesét hallgató ember. A mese szerepe ugyanis a belső rend megteremtése, amelyet kizárólag ezzel a finom egyensúllyal jól bánó mesék tudnak garantálni – és a magyar népmesék ilyenek, rendet teremtenek. Mi a népmese. A népmese a hős történetén keresztül minket is elvezet egyféle morális belső utazáshoz, és a hős küzdelmein, útkeresésén, saját erejének felismerésén és megtalálásán keresztül a mi jellemfejlődésünk is pozitív irányt vesz és megerősítést szerez. A bukás csak egy pont a történetben Gyakori a megkísértés a népmesékben: a hősies célig való eljutás olykor nem fizikai akadály, egy nagy hegy megmászása, egy tenger átúszása vagy egy óriás lekaszabolása, hanem a hős, ember-mivoltából fakadó gyengeségeinek legyőzése.
Személyes kedvenc: Mondóka, 146. Íze van a sónak, /értelme a szónak, /hidege a hónak, / tüze a jó lónak/feneke a tónak, / jutalma a jónak. Fotók: itt és itt SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK! Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
Tilalmakon keresztül vezet az út, és a tilalommal szembeni ellenállás, vagy a tilalom megszegése az, amely újabb problémához vezet. Például eszik abból a gyümölcsből, amelyből nem ehetett volna (falánkság), iszik a bölcsesség kútjából (kíváncsiság), megmossa a fiatalság vizében az arcát (az ifjúság megőrzésének olthatatlan vágya). Más esetben például a lustaságon kellene úrrá lenni (kemencébe rakni és kisütni a cipót, esetleg leszüretelni a roskadásig telt fáról a gyümölcsöt, kitakarítani a végtelen számú szobával rendelkező palotát) – és ezeknek a megkísértéseknek kihívásoknak való ellenállás vagy sikerül, vagy nem. Ha nem, az bizony újabb fordulatot hoz a cselekményben. A népmesék számos tanítással és tanulsággal szolgálnak, amelyek – ha már gyerekként JÓ mesékkel kényeztetnek minket, akkor átszövik az életet és erős tartást nyújtanak a léleknek. A népmese láthatatlanul, érdek nélkül fejleszt. Olyan erős kapaszkodót adnak, amely birtokában szinte "ösztönösen" tudunk különbséget tenni JÓ és ROSSZ között, és mindig jelezni fog a lélek, ha nem megfelelő módon viszonyulunk egy helyzethez vagy egy másik emberhez.
Híres mesemondó asszonyok és férfiak szövegeit, előadói egyéniségüket, a mesemondás hagyományozódását a néprajzkutatók kutatták, leírták; néhányuk művészetét az állami Népművészet Mestere díjjal is jutalmazták. Miért fejből mesél(jünk)? Miért nem könyvből olvassa fel a népmesét? A népmesemondás, de egyáltalán, a mesemondás nem olvasás… szó szerint felolvasni egy irodalmi mesét ("műmesét") lehet és kell, mert ott számít a szórend, minden hangnak, írásjelnek jelentősége van. Csukás István vagy Lázár Ervin meséiben minden igekötő, minden szójáték hozzátesz még valamit a meseélményünkhöz, ne alakítsuk át a szerző szövegét! Népmese – a láthatatlan, bölcs tanító, amely igazságot és egyensúlyt hoz - Király Nóra blogja. De a népmeséket úgy mondták, 200 éve, 50 éve, és ma is, hogy a jó mesemondó maga is átélte és kicsit át is alakította a mesét! Az élőszavasság nem pusztán azt jelenti, hogy valaki a saját hangján olvas fel egy mesét, és nem pl. CD-ről hallgatja… Azt jelenti, hogy aki mesél, az tudja a történetet, a mese vázlatát, és ahogyan magában elképzeli az eseményekből kirajzolódó mese egész folyamát, azt a kedvének – és szókincsének – megfelelően improvizálva, rögtönözve, bizonyos szavakat, mondatokat akár mindig máshogyan a szereplők szájába adva alkotja újra a mesét.