Látnivaló adatok: neve: Pilisszentlélek, Pálos kolostor romjai Látnivaló helye, elérhetősége: GPS koordinátái (WGS-84): N47. 73474 E18. 84357 GPX Megjelenítés térképeken: elhelyezkedés: A látnivaló külterületre esik. Közeli település(ek): Látnivaló bemutatása: Pilisszentlélek kb. 300 fős kis külterületi településrész. A Pilis belsejében bújik meg, felette a domboldalban állnak a pálos kolostor romjai (364 méter magasságban). A XIII. századi királyi vadászlak és a legrégebbi kolostor maradványait sajnos nem sikerült megtalálni, a XIV-XV. század fordulóján épült templom maradt meg legjobb állapotban. A szentélyben a Szentlélek tiszteletére emelt főoltár látható. Pálos kolostorok Klastrompusztán és Pilisszentléleken | National Geographic. Keleten volt a káptalanterem és a refektórium, északon L-alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart, délen gazdasági épületek húzódtak. Lánivaló megközelítése: Esztergom vagy Pilisszentkereszt felől juthatunk el Pilisszentlélekre. A faluközpontból északra vezető kanyargós úton juthatunk fel a romokhoz. Látnivaló története: Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké.
Részletek Túra típusa Gyalogtúra Túra hossza 14. 2 km Szintemelkedés 583 m Szintcsökkenés 583 m Nehézség 5/3 Régió Közép-Magyarország Érkezés Körtúra Leírás Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek története szempontjából meghatározó jelentőségű a Pilis-hegység. Özséb esztergomi kanonokot, a pálos rend alapítóját a pilisi erdőkben élő remeték gyakran fölkeresték. Özséb 1246-ban javadalmairól lemondva érseki engedéllyel a Pilisbe vonult remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában) a "hármas barlangnál" telepedtek meg, majd 1250 táján nem messze ettől alapították meg az első templomot és kolostort a Szent kereszt tiszteletére. A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház, melyet a hozzá tartozó területtel IV. Fájl:Emléktábla, Pálos kolostor (Pilisszentlélek).JPG – Wikipédia. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. Az új kolostorban járt Károly Róbert király 1323-ban, majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte az 1378. évi nagyhetet, s újabb birtokokkal gyarapítva megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat.
Pár perc sétával a Z▲ jelű leágazáshoz érünk, melyen jobbra térve pompázatos, hatalmas bükkök oszlopai közt kimegyünk a Fekete-kő (592 m) sziklaormára, ahonnan csodás panoráma nyílik a pilisszentléleki medencére, a balra húzódó Fekete-hegy hosszú vonulatára. Vigyázzunk, a sziklaletörés szélét korlát nem védi, irdatlan mélység felett állunk. Középkori szerzetesek 13 - Pilisszentlélek, Pálos monostor - Magyarország - awilime magazin. Két-bükkfa-nyereg Fotó: Sasvári Zoltán, funiQ Visszatérve a mészkőoromról, pár lépés után a Z▲ jelzés kettéválik, mi most a jobb oldali ágon folytatjuk utunkat, mely először szintben, később a hegy pereméről lejtve bükkösben ereszkedik le, hogy nemsokára beletorkolljon a keresztben futó Z– és Z+ jelzésű mélyútba. Jobbra fordulunk és folyamatosan szintet vesztve érünk le a Pilis-nyeregbe (545 m). A Pilis - Nagy-Szoplák hegycsoport és a Fekete-hegy vonulata közti nyeregből 5 különböző irányban indulnak jelzett turistautak, pihenőhelyet, padokat és egy II. világháborús obeliszket találunk itt. 1945 elején súlyos harcok színtere volt a környék, az itt állt szovjet emlékmű helyére állították a most látható emlékoszlopot.
A jelek szerint a vadászkastély átalakítása során a templomot a déli oldalon alakították ki. Jelenlegi formáját a 14-15. században kapta, kőből épült, keletelt tájolással emelték. A szentély és a hozzá kapcsolódó sekrestyekápolna egyenes záródású, egyforma hosszúságú, csupán a kápolna keskenyebb. Érdekes módon a szentély hosszabb, mint a téglalap alakú templomhajó, melyeket szűk diadalív választ el egymástól. Valószínű, hogy a szentély és a hozzá északról csatlakozó kápolna a régi vadászkastély igen vastag falú tornya lehetett, ezek a falak mai napig 4-5 méter magasságban állnak. Mind a szentélyben, mind a sekrestyekápolnában, mind pedig a hajó délkeleti sarkában oltár állt, illetve a hajóban sírhelyeket is találtak a régészek. A Szentlélek tiszteletére emelt főoltár alépítménye kőből és téglából készült, 4 méter széles oltárlépcső vezet hozzá. A szentélyben épült főoltárt és a sekrestyekápolnában álló oltárt is helyreállították a szakemberek, így mai napig láthatók. Friss erdei virágok és mécsesek árulkodnak arról, hogy az oltárok eredeti szerepe mai napig jelentőséggel bír a közelben lakók, illetve túrázók, arra látogatók számára.
Pilisszentlélek, az egykori királyi vadászterület - ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park része -, nagyon jó kiindulópontja lehet különböző kirándulásoknak. Megtekinthetjük a pálos kolostor romjait, a kis katolikus templomot és az előtte álló székelykaput, sétálhatunk a faluban, kirándulást tehetünk a falutól észak-keletre található Hoffmann kunyhóig és a Hoffmann-forráshoz, de megmászhatjuk a falutól dél-keletre magasodó hegyet, a Hrebenyt, és gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában a tetején található 592 m magas Fekete-kő szikláról. A felvételek még 2005. áprilisában készültek. A pálos kolostorrom Pilisszentlélek felett, a falu határában található a Pálos rendi kolostor, melyet a XIII. században alapítottak. A rend alapító Boldog Özséb, aki 1246-ban javadalmáról lemondva a Pilisbe vonult kedvelt remetéi társaságát keresve. A kolostorrom Falmaradvány az emléktáblával Az emléktábla Egy kis barázdabillegető a romokon A romok távolabbról Fából készült alkotás a romok közelében A pilisszentléleki katolikus templom és a tájház A templom mai formáját 1939-ben nyerte el.
Mindezt azért tehették, mert a bizalmunk sokáig kikezdhetetlennek tűnt, ám végül már az elnökség is érezte, hogy vállalhatatlan, ami történik és megálljt parancsolt a roppant káros folyamatnak. Hangsúlyozták: mára pedig mindenki számára világossá vált, hogy az elmúlt hónapok fejleményei milyen súlyos károkat okoztak a 126 éves magyar olimpiai mozgalomnak és a MOB-nak. Ezeket jóvátenni rövid távon talán nem is lehet, de a kárenyhítés mindenképpen az elnök távozásával és egy új alapszabály megalkotásával kezdődik. A nyilatkozatot aláíró szervezetek ezért kérik – immár a MOB-tagságon kívülről – Kulcsár Krisztián és Vékássy Bálint távozását. A közgyűlést jelenleg alkotó sporttársainktól pedig azt, hogy ennek, a magyar sportéletben immár általánosnak mondható igénynek szerezzenek érvényt, elsőként a december 30-ra összehívott rendkívüli közgyűlésen, amelyen megvonhatják a bizalmukat – a mi nevünkben is – a MOB jelenlegi elnökétől, Kulcsár Krisztiántól – áll a közleményükben. Korábban a MOB elnökségének többsége is jelezte, hogy leváltaná Kulcsár Krisztián elnököt, akinek vezetési stílusát számos bírálat érte a kinevezése óta eltelt bő négy esztendőben, de az elnök a MOB szervezeti keretének tervezett átalakításával hívta ki végleg maga ellen a sorsot: több lépcsőben kívánta csökkenteni a közgyűlés tagjainak létszámát.
1/7 Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) új elnöke, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója (k) a MOB éves és tisztújító közgyűlésén a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában 2017. május 2-án. Kulcsár Krisztián a szavazás második körében 108, míg Borkai Zsolt - aki 2010-től irányította a szervezetet - 51 voksot gyűjtött be. (Fotó: MTI /Illyés Tibor) 2/7 Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke 3/7 Kulcsár Krisztián, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója, MOB elnökjelölt (b) beszélget Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) elnökével, elnökjelölttel (j), középen Bartha Csaba, a MOB főtitkára a szervezet éves és tisztújító közgyűlésének kezdete előtt a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában 2017. május 2-án. 4/7 Kulcsár Krisztián, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója, Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökjelölt (j3) és Kulcsár Győző négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, sportvezető, a Nemzet Sportolója (j2) beszélget a MOB éves és tisztújító közgyűlése kezdete előtt a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában 2017. május 2-án.
Több lépcsőben kívánta csökkenteni a közgyűlés tagjainak létszámát. Sajtóinfomációk szerint a közgyűlési meghívó kiküldése utáni napon a jelenleg ötvenegy tagú közgyűlésből harmincnál is többen írták alá azt a közös nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy Kulcsár Krisztián visszahívására szavaznak majd.
2021. dec 21. 19:00 Kulcsár Krisztián kezdeményezte a szavazást /Fotó: MTI/Illyés Tibor Budapest – Könnyen lehet, hogy még az év vége előtt leváltják Kulcsár Krisztiánt a Magyar Olimpia Bizottság éléről. A MOB főtitkára rendkívüli közgyűlést hívott össze december 30-ra a szervezet első emberének kezdeményezésére. A hazai sportvezetők és MOB-tagok kifogásolják a testület működését, az elnök vezetési stílusát. A zúgolódás oka az volt, hogy az elmúlt időszakban két lépcsőben drasztikusan csökkent a közgyűlés létszáma, a különféle sportszervezetek képviselőihez hasonlóan számos olimpiai bajnokot, legendás sportolót tettek ki a tagságból. Az év végi közgyűlésnek két napirendi pontja lesz, az egyik az elnök idei beszámolója, a másik a bizalmi szavazás Kulcsár Krisztián személyéről. ( A legfrissebb hírek itt) – Rossz üzenete van annak, ha az olimpiai bizottság kizárja a szakmai szervezeteket – mondta novemberben Molnár Zoltán, a MOB korábbi főtitkára, a Magyar Edzők Társaságának elnöke. – Ezek a szervezetek sokat tettek az olimpiai mozgalomért, a magyar sikerekért.
5/7 A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökjelöltjei, Szabó Bence, a MOB korábbi főtitkára (b) és Kulcsár Krisztián, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója érkezik a MOB tisztújító és éves közgyűlésére a budapesti Danubius Hotel Helia szállodához 2017. május 2-án. 6/7 Kulcsár Krisztián a férfi párbajtőr egyéni versenyben aranyérmet nyert, miután a döntőben legyőzte a francia Eric Boisse-t Szentpéterváron a vívó-világbajnokságon. (Fotó: MTI/ Földi Imre) 7/7 Kulcsár Krisztián egykori világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) rendkívüli közgyűlésén Budapesten 2017. április 24-én. (Fotó: MTI /Illyés Tibor)
A bizalmatlansági szavazáson a jelenlévők közül 24-en voksoltak arra, hogy a MOB elnöke távozzon, 18-an arra, hogy maradjon, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Kulcsár Krisztián ezután közölte, hogy január 31-ével távozik, így ha az új elnököt február 1-jéig megválasztják, ő ott lehet a pekingi téli olimpián. Később, a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mit csinálna másképp, azt felelte: nem az irányon változtatna, ugyanakkor hiba volt a részéről megengedni, hogy félreértelmezzék a szándékaikat, és többet beszélgetne a tagokkal arról, hogy igazából mi is történik az olimpiai bizottságnál. "Túl nagy teret adtam azzal, hogy az átalakulási folyamat útját nem magyaráztuk el, ezzel táptalajt tudtam adni a támadásoknak, aminek ez lett a vége. Egy kis politikai bölcsesség is kellett volna" - fogalmazott. A jövőjéről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, azt viszont hangsúlyozta, hogy nem távolodik el a magyar olimpiai családtól, mert továbbra is a tagjának érzi magát.