Nazca alapítók: Váradiné Nagy Katalin és Váradi László /NAZCALACI/ A kezdet: 1984. Már nemcsak volt cégüknek tervez? Önálló /egyéni/ vállalkozást indítva, megszületik a NAZCA trade mark. NAZCA. Egy név, amely mára már fogalommá vált. Honfoglalás kori termékek, újraélesztése, gyártása iparművészeti szinten. Fő tevékenységi körök: -Női és férfi, bőr, és egyéb lábbelik, tervezése gyártása. -Felsőruházat gyártása. -Bőr-egyéb kiegészítők gyártása. -Bőrruházat gyártása. A NAZCA hagyományőrző termékei, HUNOR-MAGYAR fantázia néven lettek ismertek: -Honfoglaló talpas íjászcsizma, vagy csak egyszerűen, honfoglaló csizma. -Honfoglaló lovas íjászcsizma, honfoglaló íjászcsizma. -Szkíta íjászcsizma, vagy egyszerűen, szkítacsizma. Honfoglalás kori női viselet. -Barantacsizma, az ősi magyar harcművészet puha talpú csizmája. -Avarcipő, egy stílus a XXI. Századba átmentve (általános utcai lábbeli). -Szkíta bokacipő, -Táltoscipő, -Készenléti íjtegez -Vesszőtartó tegez -Ruhák, kaftánok, ingek. Fontos érték, az általunk gyártott, mint iparművészeti termékek, megfelelnek a legmagasabb minőségi követelményeknek.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Havasalföld címerével foglalkozik. Az első havasalföldi pénz Valachia téves címere Sebastian Münsternél Valachia címere Ulrich Richental művének (1483) darmstadti változatából (217. l. ) Valachia címere Ulrich Richental művének (1483) darmstadti változatából (218. ) A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel. "Az oláh és moldvai vajdák a XIV. századtól a XVII-ikig annak jeléül, hogy a magyar király fenhatósága alá tartoznak s hogy pártfogásában részesülnek, a vágásokat s ritkábban a kettős keresztet használták czímereikben. " (Bárczay 21-22. ) A 14. században megalakult vajdaság címere csőrében keresztet tartó holló vagy sas volt. Koller József szerint viszont címere Szíciliáéhoz hasonló, vagyis "három szerecsen főből áll. Honfoglalás kori viselet kép. A hajba font fehér szalag az agyat környékezi, s e szalag hátul lelóg. A pajzs színe kék", de a forrásait nem nevezi meg. Ennek hátterében az állhat, hogy Havasalföld területe korábban Kumániához tartozott, és Gergely pápa legátust küldött Kunországba a kunok megtérítésére.
Ezen a területen szaracénnak nevezett izmaelita kereskedők is éltek már a honfoglalás korától, akárcsak Magyarországon, akik idővel elmagyarosodtak és Nagy Lajos (1387-1437) koráig művelték régi mesterségüket. Egy 1352-ből származó okmányon Jakab és János Saracenus testvérek mint grófok Pécs-Szerém és Buda kamarásaiként szerepelnek. A mesztegnei Szerecseny család címerében szerepel egy szerecsen-fej, ami Nagy Lajos több pénzérméjén is megjelenik. Talán a Koller által említett szerecsenfejes havasalföldi címer is egy szerecsen származású királyi megbízott címerére utalhat, akárcsak a Nagy Lajos pénzein megjelenő szerecsenfej, melyet Réthy László említ 1880-ban megjelent munkájában. III. A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET.* | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. Réthy szerint: "Ilyen pénzverő ügyességben tűntek ki a volgai-bolgárok, a kik 921-ben Álmus fejedelmükkel az izlamra tértek. Frähn szerint a volgai-Bolgárországban számos Samanida-utánveret kerül napfényre, a mi mind arra mutat, hogy Anonymus, a ki Bulárföléről (de terra Bular) hozza ki izmaelitáinkat, azokat a volgai bolgárok maradékainak ismeri, kiket Európában aztán felekezetüknél fogva neveztek izmaelitáknak, saracénoknak, szerecsenyeknek.
Mohamed szultán) Orsolya Erzsi (Sára, a cigány asszony) Juhász József (Olaj bég) Vaszary Piri (Fábiánné) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés A beszélő köntös az Internet Movie Database oldalon (angolul) A beszélő köntös a -n (magyarul)
Fekete-fehér, magyar történelmi film, 89 perc. Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. A beszélő köntös (1941) - Kritikus Tömeg. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. ) rendező: Radványi Géza író: Mikszáth Kálmán forgatókönyvíró: Nóti Károly, Asztalos Miklós, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston operatőr: Hegyi Barnabás zene: Vincze Ottó látványtervező: Básthy István, Iliszi Sándor vágó: Vincze Ottó Szereplők: Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády-Fekete Mária (Cinna) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály) Bihari József (Pintyö)
A beszélő köntös 1941-es magyar film Tasnády Fekete Mária ( Cinna) Rendező Radványi Géza Alapmű Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös c. regénye Műfaj fantasyfilm Forgatókönyvíró Nóti Károly Asztalos Miklós Palásthy Géza Pacséry Ágoston Főszerepben Tóth Júlia Kiss Ferenc Jávor Pál Zene Vincze Ottó Operatőr Hegyi Barnabás Vágó Vincze Ottó Gyártás Gyártó Erdélyi Filmgyártó Kft. Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmgyár Bemutató 1942. február 21. A beszélő köntös - Filmek. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1969) További információk IMDb A beszélő köntös 1941 -ben készült, színes, fekete-fehér, magyar történelmi film, melyet Radványi Géza rendezett Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az első magyar film, amelynek egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással készültek. [1] A cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Mihályffy Béla (Ágoston) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró) Bihari József (Pintyő) Tompa Sándor (Puszta Máté) Szilassy László (II.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1941, rendező: Radványi Géza író: Mikszáth Kálmán, forgatókönyvíró: Nóti Károly, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston, Asztalos Miklós, operatőr: Hegyi barnabás, vágó: Katonka László, zene: Vincze Ottó, főszereplők: Jávor Pál, Kiss Ferenc, Tasnády Fekete Mária, Lehotay Árpád, Szőreghy Gyula, 89 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Az 1600-as években járunk. Kecskemét szabad királyi városnak számít, a törökök és a labancok mégis felváltva sanyargatják. A beszélő köntös - Alapfilmek. Lestyák szabómester fia, Miska (Jávor Pál) azt javasolja a városi tanácsnak, hogy ajánlják fel Kecskemétet az egyik török bég székhelyének, aki cserébe megvédené a lakosokat. A főbíró tisztában van vele, hogy ha a terv nem válik be, akkor a fejével kell fizetnie, ezért inkább átruházza a tisztséget Miskára, aki egy küldöttség élén fel is utazik Budára. Vele tart a "város árvája", a fiatal Cinna is (Tasnády Fekete Mária), aki titokban szerelmes Miskába, mégis vállalja, hogy ajándékként a török uralkodónak adják.
A történet a messzi múltba repít minket, amikor Magyarországo a török "vendégeskedett" 150 évig. Kecskemét városa híres volt vásárairól, szép leányairól. Ebben a regényben is vannak kemcskeméti szép leányok, gyönyörű portékák, törökök, kurucok és egy tehetséges, de hetvenkedő szabó. De miről beszél a köntös? Szereplők: Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér. Helyszínek: Kecskemét. Beszélő köntös 1941 sabrana dela. A rövid tartalom: Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a törökök is, a kurucok is sanyargatják, mert nem tartozik egyikükhöz sem. A kecskeméti vásárt meg is kell szüntetni a különböző ellenséges csapatok állandó garázdálkodása miatt. A vásár megszűntével újabb módszert ötölnek ki a csapatok, hogy pénzt csikarjanak ki a várostól: elrabolják a papokat, hogy csak váltságdíj fejében válthassa ki őket a város. Mikor a város már inkább úgy dönt, hogy lemond a papjairól, akkor a város vezető személyiségeinek a feleségeit rabolják el.