A két gyűjtemény összevonásával jött létre a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény. Igazgatók Dóra Józsefné (1973-1991) Lászlóné Nagy Ilona (1991-2016) A könyvtártörténet összeállításához felhasznált irodalom: Balázsné Prohászka Mária - Vinczéné Nagy Mária: Hild Viktor Városi Könvytár. In: Kaposvári Gyöngyi - Pató Mária: Hild Viktor. Hild Viktor Könyvtár, Szolnok. Szolnok, 1998. : 37-40. Dóra Józsefné: A Városi Központi Könyvtár és fiókhálózatának fejlődése 1983 év végéig. Szolnok, 1984. Siposné Nagy Julianna: A szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár története. Budapest, 1999.
5000 Szolnok, Karczag László utca 2 Hild Viktor Könyvtár és Közösségi Tér információk A Hild Viktor Városi Könyvtár hivatott biztosítani Szolnok felnőtt- és gyermek lakossága számára a teljekörű könyvtári szolgáltatásokat. A könyvtáron belül az alábbi funkcionális egységek működnek: felnőtt kölcsönző gyermekkönyvtár hang- és videotár Internet feldolgozó iroda A Hild Viktor Városi Könyvtár küldetése A könyvtár fő feladatának tekinti, hogy mindenki számára biztosítsa a magyar és egyetemes kultúra kincseinek megismerését, és az ahhoz való szabad hozzáférést. Ezenkívül szolgáltatásaival segítséget nyújt a művelődéshez, tanuláshoz, a szakmai, közéleti és társadalmi tájékozódáshoz szükséges irodalmi művek, nyomtatott és elektronikus sajtó, és dokumentumok felleléshez és használatához. A központi- és fiókkönyvtárakban összesen 170 ezer kötet könyv, közel 100-féle folyóirat, napilap, 1200 hanglemez, 3000 diafilm várja az olvasókat. A központi, Karczag L. Nyitva tartás, érintkezés. utcai könyvtárunk olvasótermében 5000 kézikönyv, 2000 szórakoztató és oktatást szolgáló videokazetta áll az olvasók rendelkezésére.
Szinte minden a beszélgetés alkalmával megállapítottuk, hogy nagyon sok önműködő kis közösség van a Széchenyin, amiről nem is lehet tudni. Maguknak szervezik az életüket, programjaikat. Egy hozzáértő vendég elmondta, hogy vannak közösségek, csak nem láthatók. Pl. : garázsközösségek, lakótömbi közösségek, akiknek a tevékenységei aktívak, csak nem látványosak. Elhangzott, hogy a panelnek van egy sajátossága, mely szerint a panel ellustít. Nehezebben mozdul egy panelban élő a délutáni munkából hazaérve. Szóba került a Széchenyi Lakótelepért Szabadidő, Kulturális és Sport Egyesület munkája, hogy mi mindent tettek már az itt élőkért, hogy mennyi lehetőséggel, rendezvénnyel látták el a városrészt, ami kicsit kifulladni látszik. Új irányt kell keresni. Kicsit "eltunyultak" az emberek, túl sok a kínálat, ami a saját cselekvést elnyomhatja. Hild viktor könyvtár katalógus. Keresnünk kell olyan módszereket, amivel a fluktuált lakosság megszólítható. Többször felmerült a férfiak passzivitása. Túl sok a női program, szinte csak az van, kellen valami, ami a férfiaknak szól.
Ez a könyvtár vette át a fiókoktól az állománygyarapítás feladatát. így a könyvek beszerzése, feldolgozása, szállításig a raktározásuk is itt történt. 1979. szeptember 1-jétől a Széchenyi lakótelepen a Jászi Ferenc út 5. szám alatti négy emeletes lakóházban kapott helyet a Városi Központi Könyvtár. Azonban az alagsorban a könyveket sokszor elöntötte a víz. A zsúfolt helyiség egyre szúkebb volt könyvtári célokra. A Jászi Ferenc úti könyvtárból később tápraktárt alakítottak ki, melyre a megszűnt fiókok állományának elhelyezésénél is nagy szükség volt. Az állomány fokozatos bővülésével többszöri költözködés után 1988-ban - két általános iskolával közösen - új épületben kapott elhelyezést a Széchenyi lakótelepen. Az iskolakönyvtári feladatokat is átvették, valmaint a város peremkerületeiben 6 helyen működött fiókkönyvtára. 1988. szeptember 5-i megnyitó ünnepség A gyermekkönyvtár és a hangtár mellett még egy jelentős gyűjtemény kapott helyet az emeleten, a közel 1600 db-os videokazetta-állomány.
47. 809 km Községi Könyvtár Tápióbicske Tápióbicske, Rákóczi út 89.
A konzisztórium tagjait vagy a fejedelem, illetve földesúr jelölte ki, vagy bizonyos egyházi és világi tisztségek viselői automatikusan váltak tagjaivá. Vezetője többnyire a fejedelem illetve földesúr volt. Az evangélikus lelkészek nősülhetnek, ugyanúgy (két szín alatt: borral és ostyával) áldoznak, mint híveik. A reformáció kezdete z. Ezzel is kifejezték, hogy a lelkészek - ellentétben a katolikus papsággal - nem állnak közelebb Istenhez, mint a világiak, csak más a foglalkozásuk. A papság nem szentség, ahogy nem ismerték el a többi katolikus szentséget (gyónás, bérmálás, utolsó kenet, házasság) sem, kettővel mégis kivételt tettek: ez az úrvacsora (áldozás) és a keresztség (születés utáni megkeresztelés). Az egész egyházat érintő kérdésekről nem egyszemélyi vezető, hanem zsinat dönt. Az evangélikus vallás államvallás lett a skandináv országokban és számos német fejedelemségben.
Az "istenes vénember" azt kérte az Úrtól, hogy csak addig élhessen, amíg befejezi a fordítását, utána kész az Úrhoz költözni. Ez meg is adatott neki. A Károlyi-fordítás jelentősége irodalmi szempontból is hatalmas: ez alapozta meg a magyar irodalmi nyelvet. Lehetetlen meg nem említeni Szenci Molnár Albert (1574-1634) nevét. Ő volt, aki gyermekkorában hordta Károlyi bibliafordításának kéziratait Göncből Vizsolyba, ahol a Biblia nyomtatása történt (Mantskovits Bálint, lengyel anyanyelvű nyomdász végezte a munkát). Szenci Molnár ritkán volt itthon, szüntelenül járta Európát, főleg a német városokat. A reformáció kezdete 3. Kapcsolatokat teremetett egyházi körökkel és lett összekötő kapocs a magyar és külföldi protestantizmus között. Ő fordította a francia nyelvű, rímbe szedett zsoltárokat magyar nyelvre, amelyeket ma is énekelünk (fordítása 1607-ben jelent meg Hanauban). Ugyancsak ő adta ki Hanauban a Károlyi-Biblia javított változatát. Kálvin János fő művét, az Institutio-t szintén ő fordította le elsőnek anyanyelvünkre.