helyesen rögzíti azt a szokást, hogy a meseíró nevét magyarosan legtöbbször az Ezópus formában használjuk (bár természetesen az sem zárható ki, hogy ennek gyakorisága részben az OH. -nak is köszönhető). Azt is láthatjuk, hogy a wikipédiás Ezopusz alak is viszonylag gyakori, de az eddig nem említett Ezopus változat még többször fordul elő. Rubrika vagy republika youtube. Az Esopus változat gyakorisága azonban megtévesztő lehet: ez leginkább Pesti Gábor könyvével kapcsolatban bukkan fel, tehát nem a mai írásszokást tükrözi. A magyar kiejtést pontosan tükröző Ezópusz változat viszont viszonylag ritka. A tudományos átírás Aisópos ának ritkasága annyira nem meglepő, hiszen ezt eleve csak szűk környezetben használják – az viszont kissé váratlan, hogy a nem igazán indokolt latin-görög kevert forma, az Aesopos is majdnem ennyire sűrűn előfordul. Eredményhirdetésként tehát azt mondhatjuk, hogy a nyelvszokásnak megfelelően használjuk nyugodtan akár az Aiszóposz, akár az Ezópus, akár az Aesopus alakot, sőt, bátran ajánljuk az Ezópusz forma használatát is.
Mi az oka ennek a sokféleségnek, és melyik a helyes forma? A meseíró görög volt, és a görög nevek átírásának eleve két bevett módja van: ezeket tudományosnak, illetve népszerűnek nevezik. Értelemszerűen a tudományos átírást tudományos, elsősorban persze klasszika-filológiai művekben használják. Minden máshol inkább a népszerű átírás használata indokolt – még olyan tudományos művekben is, ahol nem az antikvitás kérdéseivel foglalkozunk, a történelmi vagy mitológiai vonatkozások csak mellékesen merülnek fel. A meseíró – ahogy a Nürnbergi krónika elképzeli (Forrás: Wikimedia Commons) A görög betűkről korábban már írtunk, így most elsősorban arról szólunk, mi a különbség a két átírás között. A fő különbség az, hogy a görög [sz] hangot a népszerű átírásban magyarosan sz -szel írjuk át, míg a tudományos átírásban latinosan s -sel. Ez két betűt érint: a szigmát ( Σ, σ, ς): népszerű átírása sz, a tudományos viszont s; illetve a pszít ( Ψ, ψ): ennek népszerű átírása psz, illetve ps. Hogyan kell helyesen írni, rublika vagy rubrika?. A kszí ( Ξ, ξ) átírása viszont mindkét átírásban x.
Idegen Szavak Gyűjteménye Üzenj nekünk © Az oldal tartalmát a szerzői jogról szóló törvény védi!
Szavak helyesírása Szóalak helyességének vizsgálata (pl. mássalhangzó-, magánhangzó-hosszúság, ly/j használata), helytelen alakhoz helyes alakok javaslata.
A mássalhangzók közül ezeken kívül csak a khí ( Χ, χ) átírása tér el: a népszerűben kh, a tudományosban viszont ch. A magánhangzók között csak egy esetben van különbség: az üpszilon ( Υ, γ) átírása a népszerű változatban ü, a tudományosban y. Jól látható, hogy a népszerű átírás a kiejtéshez közelít, ám nem azt tükrözi: Phaidra nevét például [fédra]-ként ejtjük, ám erre egyik átírás sem utal. Másfelől a tudományos átírásban is alkalmazunk a latin írásmódtól eltérő elemeket, például az éta ( Η, η) átírása mindig é, az omegáé ( Ω, ω) mindig ó. Más magánhangzóra viszont sosem teszünk ékezetet. Kvízjáték - Hogyan írjuk helyesen? - 9. kérdés: Rublika vagy rubrika? - rublika, rubrika. Szkhülla és Schylla közt hánykódva (Forrás: Wikimedia Commons / John Flaxman (1755–1826)) De akkor miért fordul elő az Aesopus átírás is? Nos, ez a név latinos alakja. A görög meseíró ugyan időszámításunk előtt 620 körül született (már ha valós személy volt – vannak, akik ezt is vitatják), de prózában írt meséit időszámításunk kezdete környékén Phaedrus ([fédrusz]! ) verses formában latinra fordította.
A vagyonszerzési illeték fizetés két leggyakoribb példája az autó és az ingatlan vagyonszerzési illeték, de más, ritkább esetekben is találkozhatunk vele. A vagyonszerzési illeték 2021 során milyen esetekben fizetendő? Ingatlan vásárlás Gépjármű vásárlás Orvosi praxis megszerzése Értékpapír szerzése öröklés útján Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részesedés, részvény, részjegy A vagyonszerzési illeték mikor fizetendő? 1. Vagyonszerzési illeték autó vásárlása esetén Az autó vagyonszerzési illeték célja az autók és más gépjárművek fekete kereskedelmének visszaszorítása. Ennek a jogszabálynak természetesen vannak pozitív és negatív vonatkozásai is. A gépjármű vagyonszerzési illeték mikor kell fizetni? Milyen járművekre vonatkozik a vagyonszerzési illeték és mennyi az összege? Az illetéktörvény kimondja, hogy a vagyonszerzési illeték 2021 során egyaránt vonatkozik az autók mellett a motorkerékpárokra és a haszongépjárművekre is. Mindegy, hogy Magyarországról vagy külföldről vásároljuk, a gépjármű vagyonszerzési illeték egyformán vonatkozik a megvásárolt termékre, ám itt több befolyásoló tényező is van.
Ha csak hajtómotoros jármű vásárlás történik, akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Pótkocsi vásárlás esetén nem a fentiek alapján kerül kiszámításra a fizetendő illeték. Ebben az esetben a pótkocsi össztömegét vizsgálják. Az össztömeg adja a számítás alapját. Aki 120 kW-nál nagyobb teljesítményű gépjármű vásárlásában gondolkodik, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlni, mert a vagyonszerzési illeték elérheti a több százezres határt is. Mivel sok Magyarországon élő honfitársunk vásárol használt autót itthon vagy külföldön, az államnak a költségvetésében ez jelentős bevétellel fog szerepelni. Használt gépjármű vásárlásakor tehát nemcsak az átírásra, a törzskönyvre, a biztosításra, az eredetiségvizsgálatra, a forgalmi engedélyre kell odafigyelni, hanem a vagyonszerzési illeték megfizetésére is, mert enélkül nem kerül a tulajdonunkba a használt személyautó, motor, pótkocsi, haszongépjármű. Öröklés vagy ajándékozás esetében a gépjármű, pótkocsi, motorkerékpár, …stb. vagyonszerzési illetéke külön szabályozott.
Mentés Tovább a gépjármű illeték kalkulátorhoz » Új motor vagy autó vásárlásakor ma már természetes, hogy nem csak azt nézzük meg, mennyibe kerül az átírás költsége vagy mekkora a jármű fogyasztása (a mai benzin és gázolaj árak mellett ez természetes is), hanem azt is, mekkora illetéket kell befizetnünk utána. Az illeték mértékét a jármű gyártástól számított kora és a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell meghatározni. Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítményét csak lóerőben tüntették fel, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1, 36-tal el kell osztani és az eredményt egész számra kell kerekíteni ahhoz, hogy megkapjuk a kilowattban kifejezett teljesítményt. Mindezt az alábbi táblázat mutatja be: Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) Jármű gyártástól számított kora 0-3 év 4-8 év 8 év felett 0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW 41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW 81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW 120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén, amennyiben a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2 500 kg-ot 9000 Ft, minden más esetben 22 000 Ft illetéket kell fizetni.
RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink