Kalocsa és környéke 1686 szeptemberében szabadult meg a török uralom alól. A XVIII. sz... (wikipedia)
kallareka friss fotója, köszönjük! ancsi1991 friss fotója, köszönjük! 2021. szeptember 22. 09:57 Hatvani Sándor friss fotója, köszönjük! 2021. augusztus 30. 12:33 2021. augusztus 29. 16:07 2021. augusztus 26. 16:43 2021. augusztus 20. 16:11 2021. augusztus 19. 08:30 2021. augusztus 17. 05:41 2021. augusztus 16. 23:30 2021. 16:21 2021. Veszprémfajsz időjárás. augusztus 15. 21:38 2021. 20:23 2021. 17:46 2021. augusztus 14. 14:53 jano58 friss fotója, köszönjük! kallareka friss fotója, köszönjük!
Szakmár (régi névváltozatai: Zothmar, illetve Zathmar) a szekszárdi apátság birtoka volt. 1299 -ben az apát a szakmári Szent Mária egyház melletti telket a bátyai egyházi jobbágyainak adta. 1414 -ben a szekszárdi bencés apátság nemes jobbágyai lakták. Egy 1459. évi levél szerint "a fajszi szék a Sárközben fekszik, s az apátság nemes jobbágyai alkotják a széket, amely Solth megye kiegészítő része. Főhelye Fajsz. " A fajszi székbe tartozó települések: Malomér, Varáth, Halászi, Szakmár, Halom, Bátya, Béke, Nádudvar, Pálfölde, Nádasd. A török hódoltság idejéből Szakmárra és településeire vonatkozóan szinte semmit nem tudunk. Kalocsa várának elfoglalása, illetve megszállása a pataji, foktői és fajszi dunai átkelőhelyek birtoklása tulajdonképpen az egész környék feletti uralmat jelentette. Ezen a tájon is kedvezett a lakosság részbeni megmaradásának, hogy a kisebb-nagyobb folyók, erek, a Duna-medrek közti szigetek, még a kevésbé kiemelkedő hátak is alkalmasak voltak a hosszabb-rövidebb idejű meghúzódásra.
A durranógáz-próbánál egyes kémcsövek szájánál meggyullad a gáz, másoknál gyengébb vagy erősebb pukkanás hallható. Ha helyesen végezzük el a kísérletet, akkor a legerősebb pukkanást az első kísérletnél az 1: 2 és az 1: 3 térfogatarányú hidrogén-levegő elegynél, a második esetben viszont a 2: 1 hidrogén-oxigén elegynél lehet hallani. A vízbontásnál a hidrogén és oxigén 2: 1 térfogatarányban fejlődik. A hidrogén és az oxigén egyesülése ugyanilyen térfogatarányban megy végbe. A többi esetben: kevesebb anyag reagál, hiszen ugyanakkora kémcsőben marad felesleges anyag is, az exoterm reakció során felszabaduló energia egy részét a feleslegben lévő komponens elnyeli, ezzel tompítja a reakció hevességét. A levegőnek 21 térfogat%-a, vagyis körülbelül 1/5-e oxigén. A 2 térfogatnyi hidrogénhez szükséges 1 térfogatnyi oxigéngáz így 5 térfogatnyi levegőben található meg, vagyis az optimális robbantási hidrogén–levegő arány itt 2: 5 = 1: 2, 5. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Ezért hallottuk a legerősebb pukkanást a 3: 1 és a 2: 1 arány esetén.
7/14 anonim válasza: 70% jackd meg különösen jobban tenné, ha csöndben maradni, miután mindjárt az első válaszában sikerült egy nagy marhaságot mondania... 20:26 Hasznos számodra ez a válasz? 8/14 A kérdező kommentje: szal az arány oxigén hidrogén 2:1 9/14 anonim válasza: 79% fordítva:) 2 rész hidrogén, és 1 rész oxigén - ezért lesz az eredmény a víz. 20:31 Hasznos számodra ez a válasz? 10/14 anonim válasza: 11% Ha nem lenne kint a nickem, nem lenne kit oltogatni. Nyomj egy piros kezet, legy szives! 2010. 21:04 Hasznos számodra ez a válasz? Mi az a durranógáz és mivé ég el?. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Vizsgáljuk meg, hogy vajon ugyanaz a reakció mindig egyforma hevességgel zajlik-e le! Állítsunk egy vízzel teli üvegkádba öt, vízzel megtöltött üvegcsövet. A kémcsövek gyors kiemelésével és visszaengedésével engedjünk beléjük különböző térfogatú levegőt. Állítsunk elő hidrogéngázt a korábban megismert módon. Vezessünk hidrogéngázt az üvegkádban elhelyezett kémcsövekbe! Ügyeljünk arra, hogy mindegyikbe csak annyi hidrogén kerüljön, amennyi vizet kiszorít (lehetőleg egy buborék se távozzon a kémcsövekből). Így elérjük, hogy különböző (hidrogén: levegő) térfogatarányú gázelegyeket kapjunk. Ezután sorban egymás után, szájukat ujjunkkal befogva vegyük ki a kémcsöveket. Tartsuk – a szokott módon – Bunsen-égő lángjához. Figyeljük meg mi történik. Kémcsövek megtöltése különböző térfogatú levegővel Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a kémcsövekbe levegő helyett tiszta oxigéngázt vezetünk. Nyári zöldmetszés – Mikor, hogyan és miért végezzük el a gyümölcsfák zöldmetszését. Ebben az esetben legyen a következő a (hidrogén: oxigén) térfogatarány: 1: 1, 2: 1, 3: 1, 4: 1, illetve 5: 1.
Témazáró teszt a nemfémes elemek és vegyületeikből Témazáró teszt a 8. évfolyam számára Válaszolj a kérdésekre a tanultak alapján, majd ellenőrizd válaszaidat! Figyelem, ellenőrizz, mert különben, ha lejár az idő 0%-os lesz a feleleted. Óvatosan ellenőrizz mert a rossz válasz mínusz százalékot ér!