A budapesti belváros szívében épülő társasházunk tervezésénél az a fő szempont vezérelt bennünket, hogy a társasházban tervezett lakások minél több élethelyzetre tudjanak valós megoldást nyújtani. A vevők kényelme és nyugalma mellett, hangsúlyt helyeztünk a variálhatóságra is. Hiszünk abban, hogy társasházunkban épülő lakásokban sokan megtalálják elképzelésüket a belvárosi lakáspiacon. A ház belső kialakítása szintén a kényelmet és a nyugalmat szolgálja, többek között minőségi nyílászárókkal, garázsokkal, lifttel, külön bicikli- és kukatárolóval és a lakások élhető elrendezésével. Az épület kiváló energetikai tulajdonságokkal rendelkezik, amiket többek közt a tervezett hőszigetelésnek, a VRV rendszerű hűtésnek, a közös helyiségekben elhelyezett energiatakarékos LED izzóknak köszönhet. Véleményünk szerint ez nem csak környezetvédelmi szempontok miatt lényeges, hanem segít a jövőbeli tulajdonosok rezsiköltségét is alacsonyan tartani. Kérjük ismerje meg eladó lakásainkat! Szondi utca budapest university. A Szondi utca nyugodt, csendes környék, azonban a pezsgő, mindig élettel teli belváros tőszomszédságában és az éppen megújuló Városligethez karnyújtásnyira helyezkedik el.
1063 Budapest, Szondi u. 54. | +36-1-312-1870/Fiók, +36-1-767-8282/Ügyfélszolgálat, +36-1-767-8262/Hírlap | FIGYELEM! Az egyes postafiókok - a járvány kezdete óta módosult - jelenleg ÉRVÉNYES nyitvatartása a Magyar Posta honlapján tekinthető meg. A Magyar Posta 2020. április 2-ától átmenetileg rövidítette egyes postái hétköznapi nyitvatartását. Hétköznap 18 órakor bezár a legtöbb korábban tovább is nyitvatartó posta, de van néhány kivétel, nem csak bevásárlóközpontokban. Terézvárosban, a Szondi utcában. A Magyar Posta Zrt. szolgáltatásai: egyedi kézbesítési megoldások újságárusítás és -előfizetés bélyeg-különlegességek nyereményjátékok hűségprogram pénzügyi szolgáltatások Postacím: 1377 Budapest VI., Szondi u. 54. Budapest 63. posta. Szondi utca budapest budapest. Nyitvatartás: Hétfő 08. 00 – 16. 00 Kedd 08. 00 Szerda 08. 00 Csütörtök 08. 00 Péntek 08. 00 További információk: Bankkártya-elfogadás: Visa, Mastercard, Maestro Parkolás: utcán fizetős Egyéb utalványok, kártyák: Posta Paletta, Posta Nyereménykártya, Posta Hűségkártya A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek.
Fedezd fel! Arany, ami nem fénylik A Terézváros többek között azért is nagyon érdekes, mert sok helyen láthatók még a háborúban hősként helytálló házak. Ők sajnos olyan mély sebeket kaptak, hogy azóta sem tudták beforrni szomorú emlékeiket. A Szondin sétáltam, mikor a Szív utcánál szíven talált a szívszorító látvány. A sarki épület szinte tégláig csupaszítva állt előttem szégyenlősen, s szomorú, sápadt sötétszürke színe mögött itt-ott felvillantak régi díszeinek maradványai. A széttöredezett íves szemöldökpárkányok alatt domború négyzetmintás ablakfüzérek és vakolatba süppedő szoborfülkék rajzolódtak ki. Lásd Budapestet!: Szondi utca 44/a.. Az első emeleten végigfutó párkány alatt, kétségbeesett arcok siratják nap, mint nap a háborgó évek alatt odaveszett párjukat. A sarkon, a második és harmadik emelet mélyedésében két hatalmas oszlop áll. Alatta a szomszéd, helyes kis erkélyre léphetett ki reggelente friss levegőt szippantani. Az ház az évek alatt nem csak szép ruháját, de erkélyét is elveszítette, s most nehéz vaspánt tartja vissza a lakót a végzetes lépéstől.
Az értelmi fejlődés megközelítése A gyermekek értelmi fejlődését legátfogóbban és a legnagyobb hatással Jean Piaget (1896-1980) svájci pszichológus írta le. Piaget előtt két, egymással szembeállított nézet uralkodott, a kizárólag az "öröklés" szerepét hangsúlyozó biológiai, érésközpontú, és a környezeti, tanulásközpontú megközelítés. Piaget ezzel szemben úgy gondolta, hogy a gyermek képességei - melyek maguktól érnek -, és a környezet közötti kapcsolat az, ami számít. Elméletének alaptémája a fejlődés, amely egymást követő minőségi változások sorozata. Nézete szerint az értelmi fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, a szakaszok kezdete és vége változhat, de sorrendjük állandó. Piaget szakaszaiban a kognitív képességek a környezettől viszonylag függetlenül, egy belső érés hatására alakulnak ki, és a cselekvéses tapasztalat révén jutnak el a felnőttre jellemző formáig. A gyermek a felnőttől nem minőségileg különbözik, hanem értelmi képességeinek másságában, annak sajátos gyermeki szerveződésében.
A pszichológia története során számos híres és népszerű elmélet született az emberi személyiség fejlődésének folyamatáról. Az alapvetően pszichoanalitikus szemléletű Erik Erikson fejlődéselmélete szakított az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő freudi elképzelésekkel, és 8 nagy szakaszba rendezi az egész életen át tartó személyiségalakulást. Erik Homburger Erikson, német származású pszichoanalitikus legfőképp pszichoszociális fejlődéselmélete miatt lett közismert, mi is foglalkoztunk már vele. Teóriájában az egész életen át tartó változás nyolc szakaszát különítette el, melyek előre meghatározott lépcsőknek tekinthetők az emberek életében. Alapfeltevése, hogy minden periódusban elénk kerül a megoldásra váró konfliktus, melynek sikeres vagy sikertelen megélése befolyásolja a további előrelépést. Az eredménytelen megküzdés azonban nem jelenti feltétlenül a következő szakasz felborulását, ám következményei a jövőben újra és újra megjelennek majd. Éppen ezért, a terápia új utakat nyit meg, a terapeuta segítségével a kliens azonosítja ezeket a problémás, hibásan leküzdött fázisokat, majd közösen megoldási stratégiát dolgoznak ki a minél sikeresebb életvitel érdekében.
Életkor Freud a pszichoszexuális fejlődés szakaszai Erikson fejlődési pszichoszociális stádiumok konfliktusok Piaget az értelmi fejlődés szakaszai csecsemőkor 0-2 év orális orális I. bizalom vagy szenzorikus bizalmatlanság I. szenzo- motoros intelligencia kisgyermekkor 2-3 anális anális-testi II. önállóság vagy kétely II. művelet előtti kor óvodáskor 3-6 fallikus infantilis- III. kezdeménye- genitális zés vagy lokomóció bűntudat kisiskoláskor kb. 6-10-12 év latencia IV. teljesítmény vagy csökkent- értékűség konkrét műveletek kora serdülőkor 11-13-19 év genitalis pubertás V. identitás adoleszcencia vagy szerepdiffúzió formális fiatal felnőttkor 20-40 év fiatal VI. Intimitás felnőttkor vagy elszigetelődés középső 40-60 év felnőttkor VII. alkotó- képesség vagy stagnálás késő 60 év - érettség VIII. integritás vagy kétségbeesés Freud, Erikson és Piaget fejlődési szakaszai Forrás: Bernáth L. -Solymosi K. (szerk): Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tertia Könyv, Budapest, 1997. 21. p.
A versengés és a féltékenység ebben a szakaszban is megjelenhet. A gyermek azt akarja, hogy különleges emberként kezeljék, és bármikor elutasítják, amikor az anya másra figyel. Ha nem részesülnek viszonylag kiváltságos bánásmódban, bűnösnek és szorongónak érzik magukat. 4. alacsonyabbrendűség (6 év - serdülőkor) Ez idő alatt a gyermek elkezd iskolába járni. Függetlenül attól, hogy jól érzik-e magukat, vagy elégedetlenek vele, a gyermek kezd elismerést szerezni azért, amit ebben az új környezetben művel. Abban a helyzetben vannak, hogy új ismereteket és képességeket szerezzenek, vagy más szóval produktívvá váljanak. Kultúránk magas szintű specializációt fejlesztett ki, amely a társadalmat összetettebbé és korlátozottabbá tette az egyéni kezdeményezést. A kockázat, amelyet ebben a szakaszban tapasztalnak, az az, amikor nem kapnak kellő elismerést, akkor kezdik elégtelennek érezni magukat, ami alsóbbrendűségi érzéshez vezethet. 5. Identitás és szerepzavar (serdülőkor) Ezt az időszakot az jellemzi, hogy kezdek kételkedni mindenben, amiben egykor bíztak.
2) Autonómia vagy szégyen és kétség A cseperedő kisgyermek életében egyre nagyobb szerepet játszik az őt körülvevő környezet. A mozgás- és beszédfejlődéssel elindul a világ felfedezése, a saját akarat felismerése és érvényesítése. Erikson szerint 2-4 éves korban ezek a változások úgy képesek pozitívan alakítani a személyiséget, ha a szülőktől érkező külső irányítás biztonságos keretet nyújt. Az autonómia úgy válik a korszak "nyereségévé", ha a háttérből következetes, határozott szabályrendszer támogatja a folyton kísérletező gyermeket. Ellenkező esetben sérülhet az éntudat, az önkifejezés túlzott szabadsága vagy korlátozása miatt. 3) Kezdeményezés vagy bűntudat A cselekvés öröme, a tevékenység kedvéért történő feladatvállalás gazdagabbá teszi az autonómiát, a gyermek éntudata 4-5 éves korban tovább fejlődik. A szakasz veszélye a túláradó energiák és megváltozott viselkedés miatt fokozódó bűntudat érzése, ami a versengésben és féltékenységben nyilvánul meg. Ha a kezdeményezés nem jár sikerrel, valamint a környezet negatívan reagál, a gyermek belső feszültségét agresszivitással vezetheti le.