Érettségi tételek - A Kádár-korszak gazdaságpolitikája A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Gyarmati György: A Rákosi-korszak (ÁBTL-Rubicon, 2013) - antikvarium.hu. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok Az 1956-os forradalom leverésével, szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-88/89) nem alkotott egységes időszakot, különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. A forradalmat követően az ún.
1929-ben az USA-ból kiindulva kezdetét vette a nagy gazdasági világválság, amely hamarosan Magyarországon is éreztette hatását. A gazdaság hanyatlásnak indult, rohamosan nőtt a munkanélküliek száma, a külföldi hitelek elapadtak, ezek hatására pedig mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségek megerősödtek és egyre élesebben támadták a kormány politikáját. Bethlen István benyújtotta lemondását.
költségvetés → mezőgazdaság 13% → szolgáltatóipar 0% → honvédelem ≈ összes polgári beruházásra a termelés visszaesik, az életszínvonal süllyed 1951: jegyrendszer (még ugyanebben az évben megszűnik) 4. Népességpolitika az 1950-es években: az ún. Ratkó-korszak • Ratkó Anna → – szövőnő – szakszervezeti vezető – népjóléti-, majd egészségügyi miniszter (1948 –1953) – maga egy gyermeket szül, akit a nagyszülők nevelnek vagy napköziben van • Ratkó-korszak az 1950–1956 közötti időszak népesedéspolitikára utaló elnevezése → abortusztilalom → gyermektelenségi adó A döntést a teljesítménykényszer szülte, és szovjet mintára dolgozták ki. Nem Ratkó hozta meg, hanem az MDP Politikai Bizottsága. Vásárlás: A Rákosi-korszak (ISBN: 9786156280039). • Magyarország korfáján a mai napig látványosan szembetűnnek az ún. Ratkó-bébik (2014-ben 60–64 évesek) és a Ratkó-unokák (a Ratkó-bébik gyermekei, 2014-ben kb. 35–39 évesek) Magyarország korfája (2014) 5. 1953–1956 a) Nagy Imre első miniszterelnöksége (1953–1955) • 1953: Sztálin † – Hruscsov a sztálinizmus visszaszorítására tesz kísérletet └ az új pártfőtitkár – 1953: az MDP vezetőségét Moszkvába hívják → a hibákat (személyi kultusz, erőltetett iparosítás) ki kell javítani → személycsere: a min.
Pesti srácként vett részt a forradalomban. Fiatalkorúként nem végezhették ki, ezért vártak az ítélet végrehajtásával: 18. születésnapja után 11 nappal gyilkolták meg. Alakja a forradalom szimbólumává vált. Nagy Imre és társainak bíróság elé állítását Kádárék Moszkvában döntötték el. Az 1958 februárjában kezdődött perben a vád a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés" volt. Ezt a koncepciós pert nemcsak a hazug tartalma jellemzi. Az is, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalásra, a legfontosabb tanúkat, Kádár Jánost, Münich Ferencet, Dobi István, Apró Antalt "elfelejtették" megidézni. Az első bíró, Radó Zoltán próbált függetlenül bíráskodni, azonban szívinfarktust kapott. Az új bíró, Vida Ferenc pervezetéséből már sugárzott a párt által meghatározott koncepció szigorú követése. A halálos ítéletet Nagy Imrén, Maléter Pálon és Gimes Miklóson 1958. A rákosi korszakról kell fogalmazás hétfőre.Tudnátok segíteni?. június 16-án hajtották végre. Ezen a napon jelentették be a Szilágyi József és Losonczy Géza halálát is. Szilágyit már áprilisban kivégezték, Losonczy pedig a börtönben vesztette életét.
miraxxx megoldása 2 éve A Rákosi-korszak 1947-től egészen az 1956-os forradalomig volt jelen Magyarországon. Nevét vezetőjéről, a sztálinista gondolkodású Rákosi Mátyásról kapta. A rendszer terrorban, félelemben tartotta az embereket. Aki nem tetszését fejezte ki a Rákosi-korszakkal kapcsolatban, azt kivégezték, koncepciós perekkel bebörtönözték vagy Gulag táborokba deportálták őket. A Gulag tábor munkatábor volt, ahol az embereknek naponta 10-12 órán át nehéz fizikai munkát kellett végezniük. Rákosi korczak fogalmazas . Többnyire a jómódú gazdákat szállították ide, mert a sztálinista nézet szerint ők szegényparasztokat kizsákmányolók és ezzel nincs helyük a társadalomban. Mivel ezek a gazdák élelmiszert biztosítottak a nép számára, így deportálásuk után a nép éhezett. A Rákosi-rendszerre jellemző volt még a vezető, Rákosi Mátyás személyi kultusza, az erőltetett kolhozosítás, valamint a nehézipar fejlesztése. Az emberek éhezése és az élemiszer hiány ennek is volt köszönhető, hogy diktatúra nem foglalkozott a mezőgazdasággal, helyette inkább a nehézipar fejlesztését hozták előtérbe.
isk. végzettség, nyomdászsegéd → tábornok, honvédelmi miniszter 4. Révai (Lederer) József fő ideológus; ideológiai dogmatizmus – 1949:XX. tc. : alkotmány (← 1936-os szovjet alkotmány mintájára) a társadalom "vezető ereje" az MDP "minden hatalom a dolgozó népé" – önkormányzatiság felszámolása; helyette: tanácsrendszer b) ÁVO: a pártállam államvédelmi (terror)szervezete └ a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya – Rajk L. belügymin. hozza létre – 1948: függetlenedik a Belügyminisztériumtól → Államvédelmi Hatóság = ÁVH – a "párt ökle" – vezetője Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) → – 50 ezer fő – "állam az államban": önálló szervezet — mindent megengedhet magának: letartóztathat, megölhet, internálhat – kb. 1M emberről vezetnek nyilvántartást: egyházak, volt uralkodó osztály tagjai, volt szocdemek, kulákok – Andrássy út 60. (volt nyilas székház) └ ma: Terror háza → – gyakorlatilag 1956-ban szűnik meg Andrássy u. Rakosi korczak fogalmazas . 60. Vallatókamra Pincebörtön c) koncepciós perek – Mindszenty József hercegprímás 1948. dec. 23.
1949. szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más "népellenes" bűntettek vádjával. 1950-ben összevonással 19 megyét szerveztek. Kiépült a tanácsrendszer, hihetetlenül felduzzadt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám. A tanácsok nem önkormányzati, hanem a központi akaratot végrehajtó szervek voltak. Megkezdődtek a kitelepítések, létrejöttek az internálótáborok. 1950. januárjában megindult az első ötéves terv, melynek irreális tervmutatói ("a határ a csillagos ég") igen megnehezítették a munkásság életkörülményeit. Súlyos aránytalanság mutatkozott az ipar szerkezetében a nehézipar és a hadiipar javára. A fogyasztási cikkek, a könnyűipari termékek mennyisége, minősége elmaradt a lakossági igényektől. A kisipar és a kereskedelem gyakorlatilag elsorvadt. A hidegháborús helyzet a mezőgazdaság fejlődését is meghatározta: megkezdődött a szovjet mintájú átszervezés. Az első ötéves terv először csak részleges társadalmasítást írt elő, végül a termőterület 80%-át kívánták 1954-re szocializálni.
". Lucskos káposzta a gyergyószentmiklósi Benedek Árpád szakács javaslata alapján Disznózsíron megpirítunk két fej összevágott lila hagymát és zöldpaprikát. Hozzá adunk 60 deka berbécscomboz, majd 25 deka sertés hasaalját. Folyamatosan kevergetjük, hogy oda ne égjen. Paprikázzuk, felöntjük vízzel, majd csombort, kaport teszünk hozzá, sózzuk, borsozzuk. Egy szép fej káposztának kivesszük a torzsáját, a többit összevágjuk és a húshoz tesszük. Közepes lángon húsz percig fűzzük. Receptek és egészség tippek: Erdélyi lucskos káposzta – már az illata is isteni!. amikor kész, kevés ecetet és tejfölt adunk hozzá, és levesszük a tűzről. Jó étvágyat!
Nem messze volt a Szamos, de a vízhez közel nem mehetett, a sebesen hullámzó víz egy-kettőre magával sodorná a gágogó csapatot. Csak a rétig terelgette a szárnyasokat, ahol azok belenyugodva csipegették a füvet. Szabályosan legeltek. Csak akkor támadt némi nyugtalanság közöttük, amikor az a tekergő, hosszú szőrű, tarka négylábú oda andalgott, de hamar elbántak vele. Szerette ezt a rétet a kislány, a libákkal együtt. Tücsökciripelés, énekes madarak trillája és a közeli-távolban sebesen folyó víz hangja még sokszor, álmában is körülvette. A magasba most egy pacsirta cifrázta a dallamot, majd sebesen alábukva eltűnt a bokrok alatt. Az árterületet mindenütt fűzfa bokrok és égerfák tarkítottak, egy terebélyes szomorúfűz volt a kedvence annak az árnyékából figyelte a ludakat. Most is az alól fürkészte a bodorfelhőket, próbálta kitalálni milyen alakokat formáznak, tejfehér, puha anyagból a magasba járó szelek. Az ott egy ház, szinte olyan mint az a nagy, emeletes amelyet megcsodált a múlt héten a városban.
A húst megsózzuk, és a füstölt szalonnával együtt a lábasba dobjuk és lepirítjuk. Hozzáadjuk a paprikát, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi a húst. Lefedve 45 percig főzzük. Hozzáadjuk a csíkokra vágott káposztát, és ha kell, adunk hozzá még vizet. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a borsikafüvet és a kaprot. Addig főzzük, míg a káposzta megpuhul. A lisztet és a tejfölt elkeverjük, és hozzáadunk 2 merőkanállal a káposzta levéből, habverővel csomómentesre keverjük, és behabarjuk vele az ételt. Egy utolsót forralunk rajta, és kész is van! Ha inkább a hagyományos székelykáposzta mellett tennéd le a voksod, készítsd el ezt a receptet. Fotó: Street Kitchen