Az út túloldalán a víztározóba a Drávából emelik át a vizet, de elromlott a tározó vízszintszabályozója, azaz nem állt le a szivattyú, átszakadt a gát, a víz pedig ment, amerre utat talált. Mivel az árok az út felé lejt, hát arra, s persze szépen elmosta az átereszt. Így alakult ki tehát a hatalmas, földcsuszamlásszerű szakadék, ám érdemben azóta sem foglalkozik vele senki. Ezért is kérdezett rá írásban Információs és Technológiai Minisztériumnál Ander Balázs, a Jobbik Barcson élő országgyűlési képviselője: mi a terv "a vízvári utat elnyeléssel fenyegető talajerózióval? ". Dráva Vízállás Barcs: Dráva Vízállás Bars Accueil. "A Berzencét Barccsal összekötő út rossz állapota eddig is sok panaszra adott okot. A perifériára szorított dél-somogyi térség arrafelé közlekedő lakói számára mindennapos élmény a balesetveszélyes helyzeteket teremtő úthiba. (…) Milyen tervekkel rendelkeznek a helyzet megoldása érdekében? Mekkora forrást szánnak a probléma kezelésére? Milyen munkaütemezéssel számolhatnak az iskolába, orvoshoz, dolgozni járó polgárok, akik itt is megérdemelnék a normális közlekedési viszonyokat?
A horvát-magyar határ mentén hosszú évtizedek óta őrzi érintetlenségét, miközben a hozzá kapcsolódó holtágak és mellékágak egyaránt páratlan szépségű vizesélőhelyek. A Dráva bal partján a leghosszabb holtág a Barcs közelében található Ó-Dráva, melynek vízellátása, főleg a hosszú aszályos időszakok során nem megfelelő. Emiatt a holtág, akárcsak a partja mentén található ártéri erdő állapota sokat romlott az elmúlt évtizedekben. Az Ó-Dráva mintegy 15 km hosszan kanyarog a Dráva árterén: a holtágat mindkét partján erdősáv kíséri, egyes szakaszain széles vízfelület, máshol zegzugos nádas. A holtágban és a vízparton él a cigányréce és a törpegém, a vízparti ligeterdőkben a vitézkosbor és a kardos madársisak virágzik. Barcs 152, 3 fkm Barcs városa a magyar-horvát államhatár mellett található. Természetes határa a Dráva folyó, amely nemcsak élelemforrás, útvonal, de természetes védővonal is volt évezredeken keresztül. Kaszált kis rét egy nyárfaligetben, ártéri erdővel övezve. Vízről látható műtárgy a barcsi Dráva-híd, amely alatt elhaladva a bal parton egy kb.
Mi nem tudunk mit kezdeni a problémával, hiszen nem természetvédelmi, hanem mérnöki feladat a megoldása. Hasonló választ kaptunk az út fenntartójától, a Magyar Közút Zrt. -től is. – A Barcs-Berzence összekötő út mellett, nem állami és nem a közút területéhez tartozó területeken indult meg korábban talajeróziós folyamat – felelte lapunk kérdéseire a cég kommunikációs osztálya. – Így kárelhárítási beavatkozásra csak az adott terület tulajdonosa jogosult. Társaságunk a problémát már a kezdetektől fogva jelezte a tulajdonosoknak és az illetékes hatóságoknak. Ezt a szakaszt nemcsak a két legközelebbi településen élők használják, hiszen Berzence, Somogyudvarhely, Bélavár, Bolhó, Babócsa, Komlósd, Drávaszentes és Barcs számára is fontos lenne, hogy normálisan lehessen közlekedni az egyetlen Dráva-menti úton. Ahol egyébként a tíztonnás korlátozás ellenére meglehetősen nagy a kamion- és teherautó-forgalom: egyfelől Nagyatád felé komoly kerülő Csurgó felől Barcsra, s így Horvátországba jutni, másrészt a közelmúltban feltárt dél-somogyi és dél-baranyai olaj- és gázkutakhoz és sok teherfuvar érkezik.
Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb. Egri vár látnivalók balaton. ) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota. Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták.
Természetesen teljes belépőt is vehetünk az összes kiállítás megtekintésére. Romkert A várudvar közepén láthatók az egykori, hatalmas, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. Hajdani méretéről képet kaphatunk a Szent István szobor alapzatául szolgáló gigantikus oszlop vastagságáról. A templom kriptájában temették el Imre királyt 1204-ben, a helyet emléktábla jelöli. A székesegyház romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait. Vártörténeti kiállítás Az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont a látványos vártörténeti kiállítás. Maga az épület is figyelemre méltó, a gótikus palota az egész vár legértékesebb építészeti emléke. Szigligeti vártúra | LikeBalaton. Az 1470-es években épült palota legszebb része az eredetiségében fennmaradt csúcsíves, árkádos folyosó, gyönyörű hálóboltozatával. A kiállítás a vár történetének a XVIII. századig terjedő időszakát öleli fel. Maketteken tanulmányozhatjuk a romkertben látott épületek eredeti formáját, számos régészeti leletet, díszes kőfaragványt találunk a várdombon állt épületekből.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek