Persze a tisztogatásban nem kötelező részt venni, sokan még a támogatók közül is bezárkóznak éjszakára és maximum a tévében, illetve kamerákon követik az eseményeket - mert azokat nézni kell, a kukkolás nemesít. A bűn éjszakája anarhia. Biztonsági rendszerekkel kereskedő hősünk családja is így tesz, visszavonulnak páncéllemezekkel lezárt palotájukba, azonban a gyermeki hülyeségnek sajnos nincsenek határai, és olyasmi történik, ami örökre megváltoztatja főszereplőink életét. A bűn éjszakája addig a legjobb, amíg baljóslatú és bizonytalanságot gerjeszzt. Az első fél óra, a világ felfedezése, a főszereplők ebben történő elhelyezése, a háttérben egyre növekvő feszültség, valamint az "itt nemsokára valami történni fog"-érzés kellemes nézői élményt biztosít - persze annak, aki nem látta az előzeteseket és nem tudja, hogy mi fog történni. Aki tudja..., nos, az fél óra unatkozást követően kap némi akciót, kérdés, hogy ki mennyire fogja érdekesnek találni a színészek közelről kamerába történő zihálását sötétben lopakodását.
Ez a kihagyott ziccerek filmje, frusztráló csalódás szinte elejétől végéig. Elsősorban és legfőképpen egy konkrét aspektusa tekintetében elhibázott alkotás, bár megjegyzendő, ezer más sebből vérzik emellett is. A "kétkedés felfüggesztése", angolul "suspension of disbelief", hosszú ideje létező, már-már elcsépelt fogalom, mégis megéri majdnem minden esetben újra és újra előhozakodni vele, mert meglepően gyakori, hogy ezen a sarkallatos ponton csúsznak el a filmkészítők. Bizonyos fokig a kétkedés felfüggesztése nélkülözhetetlen eleme minden játékfilmnek. A nézőnek el kell fogadnia és hihetőnek is kell találnia a mozifilmek felnagyított, eltúlzott, vagy épp elnagyolt realitását, legyen az bármennyire különös és irrealisztikus, ahhoz, hogy a karakterek sorsával, és úgy általában véve, a történettel törődni tudjon. A bűn éjszakája 1.rész. Vannak műfajok, fantasy, horror vagy science fiction, amelyeknek nehezebb dolga van, ha a hihető univerzumok felépítésére kerül a sor, de ennek ellenére egyértelműen kivitelezhető a feladat.
Kivitelezhetetlen ilyen rövid időre felfüggeszteni a törvényeket. Vagy sokkal tovább tartana, és a rendszer újraszülné saját magát ( a szabályok változhatnak), vagy a túlnyomó többség ugyanazt csinálná, amit amúgyis csinálna. De az sem értelmezett milyen szabályok lennének felfüggesztve, csak az állami törvények? Vagy a munkahelyi belső szabályok is? Pusztán a gőz kiengedése érdekében a szándékos és véletlen ipari katasztrófák több kárt okoznának, mint amit az év további részében jámbor állampolgárok vissza bírnának építeni. Akkor téged is csak a törvény tart vissza? Ha igen, akkor most fel is akaszthatnak:D Zenbuddhistákkal nem vitatkozom. Csak azt felejti el mindenki, hogy a törvények nem maguktól lettek és mi betartjuk, hanem mi magunk alkottuk őket, mert éreztük, hogy valami nincs rendben, le kell szabályozni. Közel ötezer háborús bűn miatt nyomoznak Bucsában - Blikk. Ez az igazi belső vágyunk, mert ha nem így lenne, sose alakultak volna ki a törvényeink. Vannak vallásaink, azt nem törölné el senki. A muszlim nem inna alkoholt, a buddhista nem ölne meg egy legyet sem, a keresztény imádkozna a templomban stb... "Aha, ezt a demagóg ökörséget mondd a világháborúk, polgárháborúk, hódítások miatt elhunytaknak.
"Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. " (Francesco Petrarca verse, Sárközi György fordításában)
Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. A vers műfaja dal, hangulata gyötrődő, elégikus, ugyanakkor elragadtatott is. Korstílus: reneszánsz. Témája a féltékenység, amely a szerelem bizonyítéka. Újszerű a versben megjelenő szerelmi érzés ambivalenciája. A természethez való egyértelműen pozitív viszony hirtelen megváltozik, amikor a beszélő már a tájra is féltékeny. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, költői jelzők, felkiáltások A vers megszólítottja a természet: a beszélő a természethez fordul. Ez a megszólítás adja meg a mű alaphangját. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. A Ti szerencsés füvek, boldog virágok… valójában nem a szeretett nőről szól, hanem a szerelmes férfi érzéseiről és magáról a szerelemről. Valójában a beszélő személyisége, szenvedélye és önmegfigyelése áll a középpontban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell a reneszánsz művelődéstörténeti korszakról tanultakat. A rím és rímelés jelenségére is építünk. Ebből a tanegységből megismered az itáliai reneszánsz költőjének, Francesco Petrarcának a művészetét. Megismerkedsz a szonett versformájával, és egy művön keresztül látni fogod a szubjektív líra sajátosságait is, az érzések és szenvedélyek művekre gyakorolt hatását. Itália egyik legszebb, napfényes, hegyekkel-völgyekkel tarkított tája Toszkána. Ideális hely a világtól visszavonultan alkotó művészeknek, szerelmeseknek. Ezen a tájon élt és alkotott az olasz reneszánsz első kiemelkedő verselője, Francesco Petrarca is (francseszkó petrarka). Két korszak határán élt. A középkor vallásos áhítata és a reneszánsz ember iránti csodálata hatja át műveit. Már az emberi lélekben rejlő értékeket is felfedezi. Ti szerencsés füvek boldog virágok. Petrarca 1304 és 1374 között élt, Európa számos nagyvárosában megfordult. Nagy műveltségre tett szert.
Bevezető olvasmányok a Művészet és valóság című fejezethez Tóth Árpád Jó éjszakát!