Itt már nincs élet nagyon régóta – teszi hozzá, majd így folytatja: – Pedig gyerekkoromban miket láttam! Gobbi Hilda óriási bulikat csapott, nagyon tudott élni… A kapu még áll, de a düledező kerítésen vaddisznók sétálnak át Tudott és szeretett is, a színház volt a mindene. Úgy végrendelkezett 1988. Nem teljesül Gobbi Hilda végakarata | | Magyarok a nagyvilágban. július 13-i halála előtt, hogy – mivel nem volt családja – a vagyonát a kollégákra és a szakmára hagyja. Az Orsó utcai lakása árából díjat alapított, az úgynevezett Aase-díjat, melyet az emlékezetes percek, pillanatok főszereplőinek ítélnek oda, a hátrahagyott készpénzét színészek segélyezésére fordították, a kedvenc nyaralóját, a Visegrádon álló úgynevezett Patkó-villát pedig a hazai színházi szakmának adományozta, hogy alkotóház legyen belőle. Sajnos azonban soha nem lett az… A ház kulturális értéke felbecsülhetetlen: "A kő és fa építőelemeinek nyolcvan százaléka a Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri, felrobbantott épületéből származik. A házba épített régi kiskapu, melynek kilincsét oly sok nagy művészünk nyomta le naponta, s Jászai Mari, Bajor Gizi, Somlay Artúr öltözőinek ajtajai is kisugározzák a színész sorsát" – írja testamentumában Gobbi.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Sosem tagadta, hogy a saját neméhez vonzódik és azt sem, elkötelezett baloldali. Mindkettő miatt volt elég baja. Ő Gobbi Hilda, a sokszor nyers, szókimondó, ugyanakkor egyenes ember és ragyogó színésznő. Nem sok hiányzott hozzá, hogy sose halljunk róla, hiszen a II. világháború alatt az életét kockáztatva a kommunista földalatti mozgalomnak dolgozott. Ha kellett munkaszolgálatosoknak szerzett hamis papírokat, de megesett, hogy zokogva bár, de titokban végignézte a zsidók Dunába-lövését, hogy később tanúskodni tudjon a nyilasok ellen. Gobbi Hilda-honlap. Még az ellenállás idején ismerkedett meg Kádár Jánossal, a későbbi pártvezérrel és Major Tamással, akivel testvérként szerették egymást. Más kérdés, hogy pont Major rúgta ki a Nemzeti Színházból Gobbit, a keményvonalas direktor ugyanis nem nézte jó szemmel a színésznő leszbikus kalandjait, amiről persze az egész színház beszélt. Tisztelték egymást Sinkovits Imrével, bár más politikai oldalon álltak Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Gobbi azzal is kockázatot vállalt, hogy nem csinált titkot a leszbikusságából.
Sokoldalú művész volt: színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Rendkívüli humora, karikírozó képessége számos felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen és rádióban egyaránt. Tiszteletére 2001-ben a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK megalapította a Gobbi Hilda-díjat. Díjai: Farkas–Ratkó-díj (1941) Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947) Kossuth-díj (1949) Érdemes művész (1950) Kiváló művész (1955) A Munka Érdemrend Arany fokozata (1973) SZOT-díj (1977) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983) A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1988) 2002 L... mint Latabár 9. Gobbi hilda lakása in english. 3 közreműködő (magyar szórakoztató műsor, 50 perc, 2002) 1993 1992 1990 Kedvenceink karácsonya 5. 5 szereplő (magyar szórakoztató műsor, 56 perc, 1990) 1988 1987 Nyolc évszak 8. 7 színész (magyar tévéfilmsorozat, 1987) A Jávor 6. 0 (102 perc, 1987) 1985 A nagymama 9. 1 (magyar tévéjáték, 90 perc, 1985) 1984 Szaffi 10 (magyar rajzfilm, 76 perc, 1984) Elcserélt szerelem 7.
A Szabó család főszereplői: Szabó Ernő, Gobbi Hilda és Vörösmarty Lili. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Habár végül nem végzett színiiskolát, több vidéki és pesti színházban is megfordult végül a bájos hangja miatt a Magyar Rádió szerződtette 1950-ben. Mesejátékokban kapott szerepet, de például 1958-ban azon a hanglemezen is ő szerepelt, amelyet a diafilmekhez lehetett megvásárolni. A szülők otthon tekerték a vetítőt, közben pedig lemezről szólt a Jancsi és Juliska zenéje és Vörösmarty Lili hangja. 1959-től aztán a távbeszélő mesemondó is ő lett, abban az évben a 427-960-as számot kellett tárcsázni a meséhez. Az országos ismertséget és hírnevet aztán az 1959-ben induló Szabó-család hozta meg számára. Icu szerepét kapta, ő volt Szabó néni és Szabó bácsi, Gobbi Hilda és Szabó Ernő gyermeke. A rádióhallgatók egyből beleszerettek a hangjába. A közvéleménykutatások szerint ő volt a harmadik legkedveltebb szereplő a rádiójátékban. Gobbi hilda lakása en. 1964 áprilisában Vörösmarty Lili ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy a lakása környékén lakik egy öreg cipész, aki a Szabó családot is mindig hallgatja.
6. ) 13:50, csütörtök (ápr. 7. ) 04:20 Tangó (magyar színházi felvétel, 120 perc) Hullám Izabella (magyar szórakoztató műsor, 14 perc) Fenegyerekek (magyar kisjátékfilm, 25 perc) Bliccelők (kisjátékfilm, 9 perc)
Egyszer benyitott hozzá, mert sarkalni akarta az egyik cipőjét. A cipész ránézett komoly arccal és a következőt mondta: "Icuka, Icuka, maga nem jó kislány, csúnyán beszél a mamával. Nem is csinálom meg a cipőjét, amíg bocsánatot nem kér tőle. " A rádiójátékban Lőte Attila volt a férje. Az életben László Endre. Fotó: Fortepan/Rádió és Televízióújság A rádiójátékban férjez ment, sőt 1963-ban a fél ország arról beszélt, hogy a Szabó-család egyik epizódjában elhangzott, Szabó Icus kisbabát vár. Még aznap este telefonáltak a rádióba a János Kórházból, hogy a szülészeti osztály várja, az ágy fenntartva… Vörösmarty Lili ekkor már férjnél volt, a rádióban ismerkedett meg a híres rendezővel, László Endrével, aki a Szabó család rendezője is volt. Habár a férfi 24 évvel idősebb volt, boldogan mondott igent a lánykéréskor. Gobbi hilda laksa. A rádiójátékban Halász Feri (Lőte Attila) alakította a férjét, ami okozott némi bonyodalmat. Történt, hogy egy falusi néni kereste fel a lakásán Vörösmarty Lilit, hogy vegyen tőle csipkebogyólekvárt.
Kedélyesen beszélgettek, amikor megérkezett László Endre és a négyéves kislányuk. Ezután a következő párbeszéd zajlott le: A férjem és a kislányom – mondta a színésznő. Erre a néni: A Halász Feri? Nem, a Halász Feri csak a rádiójátékban a férjem. Ez itt az igazi. A némi elkomorult. Értem, kedves, de mit szól hozzá a Feri, hogy magának még egy férje van? De a kislány legalább a Halász Feritől való? EGY TRABANTBAN LELTE HALÁLÁT A SZABÓ CSALÁD LEGBÁJOSABB FŐSZEREPLŐJE - Újságmúzeum. " Itt fejezték be a beszélgetést… Aztán 1964 novemberében minden összeomlott. Vasárnap volt. A 40 éves Vörösmarty Lili és a 64 éves László Endre beült a Trabantjukba. Beszélgettek, talán még nevetgéltek is, aztán Budapesten, a József Attila utca Október 6. utca sarkán összeütköztek egy Opel Rekorddal. A hatalmas csattanást mindenki hallotta a környéken. Az Opel az anyósülésnél találta el a Trabantot, ahol a színésznő ült. Kórházba szállították, ám hiába küzdötték az életéért, november 20-án örökre elaludt. A bíróság végül a Trabant vezetőjét marasztalta el. Fotó: Arcanum/Magyar Nemzet Az újságok diszkréten kezelték a halálos balesetet, nem firtatták ki volt a hibás.
A Hargita Megye Tanácsa által koordinált program a műemlékvédelmi és az általános épített örökségre vonatkozó Hargita megyei stratégia szerves részét képezi. A kezdeményezés fő célkitűzése, hogy a modern kor elvárásainak megfelelő, de ugyanakkor a hagyományos székely építészet elemeit alkalmazó lakóházak elterjedését elősegítése. A lakóházak a települések szövetének alapegységét képezik, ezért kulcsfontosságúak egy autentikus, a helyi identitástudat kifejező, akár turisztikai értékkel is bíró településkép létrejöttében. Részlegesen felújított, tornácos parasztház eladó Dunaföldváron! - Dunaföldvár, Tolna - Ház. A Modern székely ház program egy hosszabb folyamat eredményét tükrözi, amely első körben úgy indult, hogy az Országépítő Kós Károly Egyesület és a Kós Károly Egyesülés, tehát magyarországi és erdélyi építészek ötletpályázatát karolta fel a megyei tanács. Az ötletelgetéseknek reálisabb alapot adott Faluképvédelmi programunk azáltal, hogy helyi építészek 2 évi falufelméréseikre alapozva, konkrét településre-régióra fogalmazhatták meg az alább látható terveket. Szándékunk az volt, hogy modellként szolgáljanak az építeni vágyóknak, hogy készüljenek olyan tervek is, amelyek a helyi hagyományokra alapoznak, és amelyeket mindenki magáénak érezhet.
Alaprajz A megfelelő telepítés miatti kontúron belül alaprajzi értelemben a következetesség dominált: a kiszolgáló funkciókat (fürdőszobák és gardrób) északra, míg a huzamos tartózkodású területeket (könyvtár és vendégszoba, háló, étkező-konyha-nappali tere) délre tájoltuk, így természetesen északra zárunk tömör felülettel, míg délre nyitunk a földszinten. A pinceszinten kapott még helyet a garázson és gépészeten kívül egy műhely, és egy szabadidős helyiség. Tömegalakítás Ebből az elrendezésből következik a ház tömege, ami egy kettéhajtott lapot mintáz, a sötétebb szegletbe került kiszolgáló funkciókkal és a fényes, nyitott részen lévő lakófunkciókkal. A lap legszélén pedig egy tornác alakul ki, ami elérhetővé teszi az udvar gyalogos megközelítését már a bejárattól fedett téren keresztül, és fix árnyékolóként is szerepet játszik. A tornácos rész alá tudunk beállni a garázsba, így egy lebegő hatást érünk el, amely erősíti a meghatározó szalag motívumunkat. Modern tornácos ház titkai. Ezt fehérre vakolt felülettel hangsúlyozzuk is.
Ezek az épületek meredek tetővel, zsúpfedéllel rendelkeztek. Később, a 19. században a zsúpfedelet felváltotta a zsindely meg a dránica, ezeket később pedig a cserépfedés. A zsindellyel födött házaknál is megmaradt a meredek dőlésszög, ezért a padlást füstpadlásnak is nevezték, ugyanis ezeknek a házaknak nem volt kéményük, így a padláson szabadon oszlott szét a füst. – Ennek több haszna is volt: egyrészről itt füstölték fel a szalonnát, kolbászt, télen melegen tartotta a házat, ráadásul a füsttől a fazsindely és a tetőszerkezet konzerválódott és megkeményedett. A hátránya az volt, hogy a füst a házba is beszivárgott, és a szag kellemetlen lehetett – magyarázta Esztány Győző építész. Mint mondta, a cserépfedél elterjedésével kisebb lett a dőlésszög, ezáltal a tetőtér is, és elterjedtek a kémények. Továbbá a 19. és 20. Modern tornácos ház ellen. század fordulóján egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek a tornácos házak. Ezek általában háromosztatúak voltak, a tetőnek alacsonyabb dőlésszöge volt, mint a régebbi házaknak, és cseréppel fedték be.