Kult 2021. április 07., szerda Nem vagyok sorozatfüggő… sőt, azt hiszem, hogy egy kezemen meg tudom számolni azt, hogy mennyit néztem eddig végig. Azok közül viszont, amit az elejétől a végéig megnéztem, mind nagyon ismert és közkedvelt volt. Amolyan kötelező látnivalók. Röviden és tömören meséltek, részenként maximum negyven percbe sűrítve – engem pedig mindig ez fogott meg. Ez fogott meg a Normális emberek címen futó sorozatban is. A mindössze tizenkét részből álló alkotás ugyanis egyszerűen, de mégis óriási szenvedéllyel tárta elém azt, hogy mit gondol az élet nagy dolgairól egy férfi és egy nő. Normális emberek sorozat - Pszichoforyou Szívvel. Lélekkel. Neked.. Hogy az őket foglalkoztató gondolatokról és érzésekről, hogyan beszélnek őszintén egymásnak először idegenként, majd barátként, később pedig párként. Mindezt egy szegényebb sorsú, egyke, apaképpel nem rendelkező, művelt fiú, és egy gazdag, rideg anyaképpel és egy agresszív báttyal rendelkező, szintén nagyon okos, ám csendes lány egymásra találásán keresztül nézhetjük végig. Az alapot az elmúlt két év talán egyik legmeghatározóbb könyve, Sally Rooney Normális emberek című regénye ihlette, amely 2018-ban született.
A Normális emberek ezt a listát gazdagítja tovább, ami, akárcsak az alapjául szolgáló regény, bőven az átlag fölött van. Sőt, ha nem ódzkodnék a nagy kijelentésektől, még azt is meg merném kockáztatni, hogy az utóbbi idők egyik legtökéletesebb adaptációjának nevezzem (nos, megtettem) Alice Birch ( Lady Macbeth) és Sally Rooney munkáját. A két forgatókönyvíró mértani pontossággal ragadta meg a szövegben azt, amitől ez a történet mozgóképként is tökéletesen működik mindenféle klisék és kényszermegoldások nélkül. Aki olvasta a könyvet, tudhatja, nem volt ez olyan egyszerű, már csak azért sem, mert itt most tényleg teljesen hétköznapi, átlagos emberekről van szó egy teljesen normális kisvárosban. Nincs "nagyjelenet", nincs semmiféle gimmick. Normális emberek • évad • TvProfil. Nincs drog, nincs gyász, nincs öngyilkosság, sem coming out vagy testképzavar. Ahogy a cím jelzi, teljesen normális minden. Éppen ezért Marianne és Connell történetében az apró finomságok a mérvadók, ebből bontakozik ki egy intim és bensőséges portré, egy felnőtté válási történet és egy gondosan megrajzolt társadalomkép.
A Normális emberek ( Normal People) nagyon sok minden, de az biztos, hogy egy csodálatos regény tökéletesen méltó adaptációja A szoba és a Frank rendezőjétől. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A Dublinban élő írónő, Sally Rooney azonos című regénye kétségkívül az utóbbi évek egyik legizgalmasabb világirodalmi megjelenése volt, amelyet több fórumon az év könyvének választottak, elnyerte a Costa-díjat és jelölték a Booker-díjra is. Sokan a millenniumi generáció remekműveként hivatkoztak rá, és hivatkoznak rá mind a mai napig. Ilyen előzmények után még nagyobb teher egy adaptáció előkészítése. És ezt az sem könnyíti meg, hogy a sorozatok és a filmek világában manapság amúgy is egyre-másra érkeznek a legújabb nemzedék problémáival és dilemmáival foglalkozó alkotások. Normális emberek • Sorozat • TvProfil. Ráadásul ezen produkciók között nem egy olyan akad, ami kiváló, gondoljunk csak az Eufóriá ra, a Lady Bird re vagy az Eighth Grade -re, de a sort még hosszan lehetne folytatni, hisz tényleg színes és többnyire színvonalas a felhozatal.
Értékelés: 37 szavazatból A műsor ismertetése: A széria Marianne és Connell gyengéd, de bonyolult kapcsolatát követi nyomon egy ír kisváros középiskolájától a Trinity College-ben töltött évekig. Connel népszerű az iskolában, ám valójában magányos és félénk srác. Normális emberek sorozat videa. Amikor találkoznak, szokatlan kapcsolat alakul ki kettejük között, amit eltitkolnak a világ elől. Egy évvel később mindketten Dublinban tanulnak. Míg Marianne-nak sikerül megvetnie lábát az új világban, Connell félénken és bizonytalanul szemléli azt. Sally Rooney regényéből. Egyéb epizódok: Stáblista:
A Sally Rooney regényéből készült sorozat Marianne és Connell gyengéd, de bonyolult kapcsolatát követi nyomon egy kisváros középiskolájától a Trinity College-ben töltött évekig. A két egymástól eltérő kamasz különös kapcsolatba bonyolódik. 2020 04. Normális emberek sorozat magyar. 26. 07:00 1×1 Episode 1 1×2 Episode 2 1×3 Episode 3 1×4 Episode 4 1×5 Episode 5 1×6 Episode 6 1×7 Episode 7 1×8 Episode 8 1×9 Episode 9 1×10 Episode 10 1×11 Episode 11 1×12 Episode 12
Pedig ennek a filmnek semmi szüksége nincs erre, mert addigra a főgonosz, Wenwu (Tony Chiu-Wai Leung) és Shang-Chi is megkapja a maga rétegeit, és az bizony sokkal izgalmasabb, mint az ötlettelen, fantasy szülte szörnnyel való küzdelem. Még úgyis, hogy azért a komolyabb mélységeket nem járjuk meg. A végső pontozásnál lehetetlen figyelmen kívül hagyni, hogy Shang-Chi bemutatkozása egyszerre lenne felvezetés és egy nagyobb eseménybe való betagozódás. Ez utóbbi nem valósul meg, egyszerűen a Marvel mintha elfelejtette volna, hogy már túl van megannyi fázison és több mint két tucat filmen, így az már nem elég, ha az önálló filmben figyelmen kívül hagyják a moziverzumban történteket is. Igenis jó lenne, ha úgy hoznák be az új hősöket, hogy azok valamilyen formában reagálnának a korábban történtekre, legyenek passzív vagy aktív elszenvedői mondjuk Thanos csettintésének vagy az utána történteknek. Viszont ha elengedjük, hogy Marvel-filmet nézünk, akkor a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája egészen a kétharmadáig szuper kung-fu filmként képes szórakoztatni, miközben azért a drámának is jut bőven hely.
Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája (Szinkronizált) Akció, kaland, sci-fi, fantasztikus Shang-Chi and the Legend of the Ten Rings 2021 Shang-Chi kénytelen szembenézni a múlt árnyékaival, miután azt gondolta, végleg maga mögött hagyta a Tíz Gyűrűt. Úgy tűnik azonban, hogy a szervezet nem ereszti őt. A Marvel filmes univerzuma a negyedik fázisába érkezett, Destin Daniel Cretton rendezésébeben a Shang-Chi új fejezetet nyit a szuperhősök világában. A főbb szerepekben Michelle Yeoh, Awkwafina, Tony Leung Chiu-Wai, Florian Munteanu, Fala Chen, Simu Liu, Ronny Chieng látható. A Shang-Chi 2021 nyarán érkezik a magyarországi mozikba a Forum Hungary forgalmazásában. (csd) A film még nem található meg a műsoron.
Pozitívum Intenzív, izgalmas harcjelenetek Simu Liu remekül hozza a főszereplőt Tony Leung zseniális, mint mindig Negatívum Harcművészet ide, komplex hősök oda, a film a kiszámítható Marvel-receptet követi A film utolsó harmada meg fogja osztani a közönséget Végszó A szokásos Marvel-receptet és az agyeldobós utolsó felvonást remekül ellenpontozzák az intenzív harcjelenetek és a karakterek jól felvázolt, érzékletes drámája. A színészek szuperek, de mind közül messze kiemelkedik az MCU egyik legjobb főgonoszát játszó Tony Leung. Klassz Ez a produkció nagyjából hét és fél gyűrűt érdemel a tízből.
És nem azért, mert a Shang-Chi durván rádiktálna arra, amit eddig az MCU-ban megtapasztaltunk, hanem mert az első kétharmadában, mondhatni, földhöz ragadt a cselekménye. Aztán hirtelenjében jön az úúú meg az ááá... Ez pedig biztosan meg fogja osztani a film nézőit - még úgy is, hogy Destin Daniel Cretton író-rendező és legfőbb fegyvere, a fájdalmasan korán elhunyt Bradley Allan harckoreográfus már azt megelőzően is jól megszórja wuxiákat idéző mozdulatokkal a film izmos csörtéit. Az összecsapások sem látvány, sem intenzitás tekintetében nem okoznak csalódást, és ugyan egy leheletnyi keserűség átfuthat rajtunk, mikor az egyik beállításban a címszereplő szemmel látható CGI-jal megvalósított változata lóg egy száguldó busz oldalán, és eszünkbe jut, hogy ezt jó néhány évtizeddel ezelőtt Jackie Chan tényleg megcsinálta, azért javarészt át lehet érezni az ütésváltások izgalmát. De elsősorban nem a látványos akcióban rejlik a Shang-Chi ereje, és ezúttal is betalál Kevin Feige többszörösen bevált mesterterve, azaz hogy a független filmes szektorból keres rendezőket a nagyszabású filmjei élére: ezek az alkotók egyszerűen érzik a karaktereket, hiába fordulnak a képregényfilmek vázlatos nyelvezetéhez, tökéletes át tudják adni a figurák gondolatait és érzéseit, és ebben az a Cretton is jelesre vizsgázik, aki anno már az Átmeneti állomás című apró drámával megmutatta, hogy kell a hányattatott gyerekkorú karakterek lelkét feltárni.
Talán a legfontosabb, hogy Jiang Nan néni megtanítja Shang-Chi-t, hogyan kell méltósággal és magabiztosan harcolni. A film mesterien mutatja be az ázsiai női karakterek széles skáláját és mindannyian megkapják a maguk filmes csúcspontjukat. A Shang-Chi rendkívül átgondoltan alkalmazza a fehér mellékszereplőket is. Azok, akik belépnek Ta Lo-ba, Shang-Chi anyjának eredeti otthonába, leckét kapnak arról, hogyan kell megközelíteni valaki más területét. Ez az ábrázolás egy alternatív valóságként szolgál az ázsiai földek megszállásának amerikai történelméhez képest. A jól koreografált harcjeleneteken, a magas gyártási értéken és a női szerepvállaláson túl a Shang-Chi-t a meglepően egyenes realizmus hangvétele különbözteti meg. A film felszabadultan bánik a posztmodern poénokkal – ezt mutatja egy férfi, aki élőben közvetíti Shang-Chi harcát egy buszon, és egy légiutas-kísérő, aki megszakítja Shang-Chi szívhez szóló háttértörténetét, hogy megkérdezze, milyen ételt szeretne a repülőn. Bár a film egyértelműen egy kitalált birodalomban játszódik, a Shang-Chi valahogy a lehető legjobb módon szúrja át a filmes varázslat burkát, és a nézők úgy érzik, mintha Shang-Chi története valóban a mi világunkban játszódna.
Távoli galaxisból érkező űrszörnyek? Oké. Másik dimenzióban lapuló fenyegetés? Oké. A Földön, pár mozgó susnyás mögött megbúvó "ázsiai Középfölde", ami eddig teljesen fölfedezetlen maradt? Egy rossz vicc. Értem, hogy igyekeztek megfogni azokat, akik úgy érezték: az említett filmek után a Marvel-nek leáldozott, de a kevesebb néha több. Valahogy egy szimplább, kisebb tétekben játszó (Végül megint a világ forgott kockán…) történetet reméltem, hisz eddig talán max. Thornak, Marvel Kapitánynak, meg Strange-nek kellett szembesülnie hasonló fenyegetéssel egyedül, így Shang-Chi már most OP-nak tűnik mondjuk Vasemberhez, Hangyához, Amerika Kapitányhoz, vagy akár Hulkhoz képest is. Komolyan szükség volt erre? Nem hiszem. Superman-t is sokan azért tartják unalmasnak, mert túl erős, szinte sebezhetetlen, és mit láttunk itt? spoiler Térjünk át az utalásokra. Amennyire utáltam spoiler, annyira bírtam őt itt. Mondjuk ebben sokat segített a kis társa, Morris, aki leginkább egy lábakkal és szárnyakkal föltuningolt tribble-re emlékeztetett.