Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Szomorú idézetek 2008. 05. 08 "Nem háborgok, pedig háborúk dúlták fel a lelkem Nem lázadok, de egy egész világ dőlt össze bennem Csak nézem, ahogy betemet az éteri por Majd találkozunk, Valahol, valamikor. "(Bikini) "Addig vagy boldog, míg van aki szeret, ki bajban megfogja a kezed és, hogy milyen fontos neked, csak akkor tudod, ha már nincs veled. " "Nem számít hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod! " Valamennyi kimondott vagy leírt szó közül ezek a legszomorúbbak:"lehetett volna"(John Greenloft W. ) "A bohóc sem azért mosolyog, mert jó a kedve, hanem mert az arcára van festve a mosoly... Nagyon szomorú idézetek az. " "Mosolygó nézés jól nevelt arc, Mögötte fájjon, akármilyen harc... " " Csak egy szó, egy nyitott kéz, egy mondat kell. Egy félmosoly biztatás, hogy ne add fel. " "A kis gond beszédes, a nagy fájdalom hallgat. " "Ne mutasd ha fá mutasd, ha vé úgysem látják... úgysem érzik... " "Mindennap felébredek, élek, lélegzem, mosolygok, mint egy robot.
Arany János: Kertben Kertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban - S ifjú nő, szemfödél alatt. Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb... a kiváncsiság. Idézetek - Versek - Szomorúság - Szomorú idézetek. Műhely körül a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag. Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: "Sirj no, igazán sirj! " kiált rá, S megveri, hogy oka legyen. Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe... Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Csokonai Vitéz Mihály portréja Az írás vázlata: ● Megismerkedésük ( A fogadástétel, Az esküvés, A muzsikáló szépség című versek szövege) ● "Ha van állás, van lány" – Csokonai álláskeresése ( Lillához távollétemben című vers szövege) ● Búcsú és szakítás (a búcsúlevél s annak rejtélyei) ● Az apa fondorlatai ● Lilla élete házassága után ● Lilla halála és emlékezete Csokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött A rózsabimbóhoz (kéziratban még Földi Rózsa) című költeményében is, mikor az asszony áldott állapotba került. A korai szerelmes versek mögött állhat konkrét, valóságos diákszerelem is, de születhettek puszta ábrándozásokból is. Csokonai & Lilla– Vates. Ezekben a versekben a szerelem még nem életélmény, hanem tudatosan választott költői téma, amelynek minél hatásosabb feldolgozására törekedett Csokonai.
Ezt az utolsó három sorban feltett megválaszolatlan kérdéssel fejezi ki. A rokokó művek -hasonlóan az anakreóni dalokhoz- rövidek, központi témájuk pedig a boldog szerelem, olykor a finom erotika. Leginkább a boldogság érzésének kifejezésére használta őket, ami akkoriban teljesen a hatalmába kerítette a költőt. Az egyik ilyen költeménye a "Tartózkodó kérelem". Eredetileg ezt a verset még jóval 1795 előtt írta egyik előző kedveséhez, és csak később, tökéletesítés után sorolta be a Lillához írt művek közé. A versből – rövidsége ellenére – kitűnően érződik a költő lángoló szerelme ("A hatalmas szerelemnek elemésztő tüze bánt"). Rokokó motívumként (virágként) Lilla is megjelenik az első versszakban ("gyönyörű kis tulipánt"). Csokonai lilla versek. A költőnek ez az állapota kb. 9 hónapig tartott. Ebben az időszakban megpróbált állást szerezni, amiből el tudta volna tartani Juliannát. Tervei között szerepelt, hogy a keszthelyi Georgikonban professzor lesz, és egy tanári állást is megpályázott, de sajnos egyik elképzelése sem vált valóra.
Hogy Csokonai mennyire tudatos költő, azt szerelmes verseinek tervezett kötete is bizonyítja. Ahogy korábban Balassi, ő maga alakítja ki a költemények sorrendjét, a boldog és boldogtalan szerelem érzelmi hullámzásait állítva a kötet középpontjába. A kor szokásainak megfelelően nem csupán a Vajda Juliannához írt verseket szerkeszti egybe. Előveszi régebbi alkotásait, csiszolgat, javít rajtuk, kijavítja a női neveket Lillára, s így illeszti őket a Lilla-dalok vonulatába. A kötet nem lesz lírai életrajz, a versek nem követik a költő életének eseményeit, s Lilla alakja sem egyénített, nem az ő személyisége a fontos, hanem az általa keltett érzelem. Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története - verselemzes.hu. A boldog szerelem a rokokó idillek hangján szólal meg. Az életkép néhol az anakreoni dalok világát idézi: a szerelemtől, bortól megittasult költő túlcsorduló érzelmei költői kérdéssé formálódnak: " Egy öszveséggel ily sok Gyönyörűt, becsest ki látott? S ki boldogabb Vitéznél? " Dr. Ferenczy Miklós: Csokonai Lillája, 1989.
De hogy csüggedhet az ember, ha megismeri a viszonzott szerelem ízét? Az 1797-es esztendő során találkozott Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Joggal érezhette magát víg poétának. A boldogság című rokokó költeményében meg is jegyzi: "S ki boldogabb Vitéznél? " A rokokó Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette. Segített felülemelkedni a hétköznapi élet bajain. Boldogságfilozófiáját kifejező 21 alkotását Anakreoni dalok címen rendezte sajtó alá 1802-ben. A szerelem számára az aranykor boldogságát idézte. Korai szerelmes versei Laurához és Rózához szólnak, ám miután megismerte Juliannát, e női neveket Lillára javította a gáláns költő, és az alkotásokat a Lilla-dalok közé emelte. Az 1803-as Tartózkodó kérelem is egy ilyen Lillára átköltött dal, a magyar rokokó és a stílusszintézis egyik csúcsteljesítménye. A vers miniatűr remekmű, alapmetaforája a szerelem és a tűz azonosítása, ezt fejti ki a költő. Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elemzés) – Jegyzetek. A tűz sebet ejt, ami fájdalommal jár, erre gyógyír Lilla szerelme.
A történetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Esküszöm; s e szent hitemnek, Melyet adtam édesemnek, Pontjait meg nem csalom. Kérlek is reménykedéssel, Hogy viszonti esküvéssel Kösd le szíved, angyalom! Esküszöm hószín kezedre, Rózsaszádra, tűzszemedre, Hogy te léssz csak kedvesem. Esküszöm, hogy míg csak élek, Más szerelmet nem cserélek; Vagy Lilim, vagy – senki sem. A történetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!