A virusszakértő üzent is a vírustagadóknak: " Kóbor János a 70 év feletti korosztályhoz tartozott, nyilván a fiatal oltástagadók azt mondják, hogy ebben a korban már akár oltják, akár nem, meghalhat az ember, még akkor is, ha egészséges. A szintén oltástagadó hírében álló Csollány Szilveszter viszont egy sportember, ráadásul évtizedekkel fiatalabb Kóbornál, mégis nagyon rossz állapotban van a vírus miatt. Az ő sorsa igazán meggyőző lehetne az oltásellenesek számára. " A virológus hozzátette: "Nem kell elfogadni, amit én állítok. Meg kell nézni, hogy kinek-kinek a saját ismeretségi körében mi mellett szól több érv, mit támogatnak a tapasztalatok. Azt, amit a tudomány mond, vagy azt, amit az oltástagadók. Ezek után mindenki a saját tapasztalati szűrőjén átengedve fogadja el az információkat. " Rusvai Miklós Fotó: Origo
Nem Csollány Szilveszter az első elhunyt sportoló, aki 2000-ben dobogós helyen végzett a Sydneyben. Az aranyérmes tornász a hatodik olyan sportoló, aki fiatalon halt meg, és 2000-ben dobogóra állt az Ausztráliában megrendezett ötkarikás játékokon – írja "Több bánatot okoz a Sydney olimpia 22 év után, mint amennyi örömet adott 2000-ben" – írja közösségi oldalán Nagy Tímea 2x-es olimpiai bajnok, 6x-os világbajnok, Európa-bajnok párbajtőrvívó, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének Elnöke "Igaly Dia, Benedek Tibor és most Csollány Szilveszter. Mindhárman érmet nyertek a Sydney olimpián. Mindhárman olimpiai bajnokok. Mindhárman már angyalok. Kolonics Gyurit kihagytam a bajnokok közül akik olimpiai bajnokként mentek el" – teszi hozzá Nagy a Facebookon. A következő sydney-i olimpia bajnokaink hunytak el tragikusan fiatalon: A női kézilabda-válogatottal ezüstérmes Kulcsár Anita 2005. január 19-én, 28 évesen halt meg végzetes autóbalesetben. Az 500 méteren kenusegyesben aranyat nyert Kolonics György 2008. július 15-én a pekingi ötkarikás játékokra készült, amikor edzés közben elhunyt.
Gődény posztjait osztogatta Csollány Szilveszter, baráti lecseszést kapott az ismert gyermekorvostól Hétfőn derült ki, hogy súlyos állapotban van a koronavírus miatt az olimpiai bajnok, Csollány Szilvesztert kórházban kezelik. Dr. Novák Hunor, a közösségi média legaktívabb gyermekorvosa Csollány Facebook-oldalán kiszúrta, hogy az olimpiai bajnok tornász a járványszkeptikus Gődény György "tanait" osztogatta. El is mondta a magáét: Egy fotó Csollány oldaláról – ezért veszélyes a gődényista áltudomány Csollány […]
Na, ezért nem szabad hallgatni Gődényre! Életveszélyes amit ez a félőrült művel. Megnéztük Csollány Szilveszter közösségi oldalát, és tele van Gődény által osztott hülyeségekkel. Őt is beszippantotta Gődény manipulációja. És az olimpikonunk emiatt most kórházban van! Ez bizony Gődény felelőssége! És Gődény hibája. Bepalizza a befolyásolható, jóindulatú embereket, csakhogy most ezen az aljas és felelőtlen viselkedésen emberek élete múlhat! Szégyen és gyalázat! Add tovább!
Ötvenegy esztendős korában, hétfőn elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász. A gyűrű egykori kiválósága koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba december elején. Halálának hírét a Magyar Torna Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság jelentette be. Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken. A fővárosba 1986-ban költözött, az Újpesti Dózsa sportolója lett, három esztendővel később bekerült a felnőtt válogatott keretébe, 1990-ben pedig – a korosztályos versenyek érmei után – első alkalommal állhatott dobogóra a nemzetközi felnőtt mezőnyben, miután harmadik lett az Európa-bajnokságon. Szókimondó magatartása következtében, a szakvezetőkkel folytatott vitái után 1993-ban eltiltották, és fegyelmi büntetése miatt nem engedték indulni a vb-n, vagyis kizárták a válogatottból.
Nekünk pedig az a dolgunk, hogy egyrészt imádkozzunk érte - és megannyi megtévesztett embertársunkért - és legyőzzük végre a Facebook helyi helytartóit, a független tényellenőröket, akik végérvényesen belehülyültek a szélsőbalos, liberálbolsevik identitás politikába, és cselekvés helyett mosolyogva nézik az életveszélyes, emberek halálát okozó őrültségek terjedését.
"Arra kérek mindenki, hogy oltassa be magát, tegyenek meg mindent a tragédiák megelőzéséért! Oltással a halálos, súlyos kimenetel esélye drasztikusan csökkenthető. Hozzáértő szakemberként javaslom az oltást mindenkinek. " A védőoltás véd. A hülyeség öl – zárta gondolatait a szakember.
Ezt követően kezdődtek az igazán furcsa jelenségek Tesla életében: olykor hirtelen, vakító fény kíséretében tárgyak, vagy helyszínek jelentek meg előtte, amelyekről legtöbbször nem tudta eldönteni, hogy igaziak, vagy sem. Ezt a különös képességét tizenhét éves korától elkezdte felhasználni arra, hogy találmányait a szeme előtt megformálja, elképzelje a legapróbb részletekig. 1881-ben egy átlagos délutánon a budapesti Városligetben sétálgatott barátjával, Szigeti Antallal. Miközben épp a Faustból idézett, hirtelen bevillant neki a megoldás az egyenáramú motor továbbfejlesztésére, javítására. Tesla olasz fizikus 2020. Ekkor egy bottal a porba rajzolta le először a váltóáramú dinamó és motor vázlatát. Nem sokkal később a túl sok munka miatt idegösszeroppanást kapott, amelynek következtében újabb furcsa tünetek jelentek meg Tesla életében: érzékszervei hihetetlenül kifinomultak, elképesztően érzékennyé váltak. Több szobán keresztül is meghallotta az óra ketyegését, vagy egy légy zümmögését, egy távoli vonat hangja pedig elviselhetetlen fájdalmakat okozott neki.
(Az elmúlt 10 évben átlagosan évi 2, 7 százalékkal nőtt az olasz nominális és évi 0, 5 százalékkal a reál GDP. Meg kell jegyezni, hogy a kamatteher jelenleg még nem olyan magas, a korábban alacsony kamattal kibocsátott állampapíroknak köszönhetően. A jelenlegi hozamok mellett azonban idővel ez folyamatosan emelkedni fog. Tesla olasz fizikus na. ) (Most itt nem foglalkozom azzal a lehetőséggel, hogy Olaszország kilép az Eurózónából, röviden csak annyit jegyeznék meg, hogy sok tekintetben ez a forgatókönyv a leértékelődő líra miatt nagyjából a csőddel egyenértékű esemény az olasz állampapír tulajdonosok számára. ) Ha tehát az olasz hozamok ilyen magas szinten maradnak, akkor Olaszország menthetetlen adósságspirálba kerül, aminek államcsőd lesz a vége. Ha azonban Itália a közel 2000 milliárd eurót kitevő államadósságát nem tudja törleszteni, akkor Európában nem sokan ússzák meg a helyzetet. Ez itt most nem Görögország, hanem annál egy nagyságrenddel nagyobb probléma! Egy olasz államcsőd esetén, azt gondolom, a teljes európai bank- és biztosítói szektor szintén csődhelyzetbe kerülne, az Olaszországra legnagyobb kitettséggel bíró franciák sem tudnának fizetni (beleértve az államot is), ami viszont már Németországot is a fizetésképtelenségbe taszítaná (nem véletlen a múlt heti német államkötvény aukció sikertelensége).
Hosszabb távon még enyhe elsődleges (kamatfizetés előtti) költségvetési többlet esetén is évi 3-4 százalékponttal nőhet a GDP arányos államadósság (ami jelenleg közel 120%). A kamatkiadás egyre jelentősebb tétel lesz a költségvetésben. – A növekvő államadósság miatt nyilván még nagyobb kamatprémiumot fognak majd követelni a befektetők Olaszországtól, akinek ezért szigorítania kell a költségvetését, ami még inkább visszaveti a gazdaságot. Tovább fog emelkedni a GDP arányos államadósság. Ezt a lefelé húzó spirált (magas állampapírhozamok, költségvetési szigor, visszaeső gazdaság, emelkedő GDP arányos adósság) Görögország példáján már megtapasztalhattuk. Szól a rádió – interkontinentálisan (1901) | 24.hu. Olaszország sok tekintetben sokkal jobb helyzetben van, mint a görögök, de magas adósság mellett fenntarthatatlannak szokott bizonyulni, ha a nominális GDP sokkal lassabban bővül, mint ami az államadósság kamatterhe. Nos, a 7-8 százalékos jelenlegi kamatszinthez képest az olasz nominális GDP véleményem szerint a következő években legfeljebb évente 3-4 százalékkal (de reálisan nézve inkább csak 1-2 százalékkal) nőhet.
1896-ban csatlakozott az Olasz Elektrotechnikai Szövetséghez, amelynek később elnöke is lett. A forgó mágneses mező felfedezője 1897. február 7. -én hunyt el Torinóban.
Olaszországra kihegyezve és némileg leegyszerűsítve nézzük, hogyan gondolkodhatnak a befektetők! – Ha Olaszország nem megy csődbe, akkor 2-3 százalékos inflációs környezetben nagyon jó befektetés a 7-8 százalékos hozamú olasz állampapír. Ki találta fel a rádiót? | Yakaranda. – Ha az olasz állampapírtól ekkora hozamot várunk el, akkor ennél az itáliai gazdaság legtöbb szereplőjének többet kell fizetnie. – Ha a gazdaság többi szereplőjétől, beleértve a bankokat is, ennél magasabb, mondjuk 8-10 százalékos hozamot várunk el, akkor azoknak nem nagyon szabadna hitelt felvenniük, hiszen a 8-10 százalékos kamatköltség nagyon magas egy 2-3 százalékos inflációs környezetben (ahol ráadásul várhatóan nem nagyon lesz reálnövekedés). – Ha a bankok forrásköltsége ilyen magas, nyilván ők sem fognak 10 százaléknál olcsóbban hitelt nyújtani. – Így nem lesz hitel vagy csak nagyon drágán, ami nyilván durván visszaveti a növekedést (vagy felerősíti a recessziót). – Ha nem lesz növekedés és az infláció is 2-3 százalékos szinten marad, akkor az olasz államnak nagyon drága lesz 7-8 százalékos kamatú finanszírozás.
Az idegenek nyomait kereső kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedő rádióhullámok közül a "legelső fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhető apró kör csupán a galaxisunk térképén. " Ahogy nő az ismert exobolygók száma, úgy nőhetnek a reményeink, hogy rábukkanunk az intelligens földön kívüli életre " (Leonard David, a szakírója) Száz éve ontjuk a mesterséges jeleket a kozmoszba Frank Drake amerikai asztrofizikus, az 1960-ban publikált és róla elnevezett híres Drake-formula megalkotója volt az első, aki matematikai módszerrel próbálta meghatározni a magasan fejlett földönkívüli technikai civilizációk számának valószínűségét. Frank Drake amerikai csillagász egy 2017-ben készített fotón.