Az elmúlt években elégedett voltam a kalács receptemmel. Könnyű volt dolgozni a tésztával: az élesztőtől gyorsan megkelt, szépen lehetett fonni, és finom volt – ráadásul a kenyérsütő gépem tökéletesen megdagasztotta a tésztát helyettem. A pék vizsgára készülve tojással dúsított tészták készítését gyakoroltam a múlt hétvégén, és bár az eredmény csodás volt, eszembe jutott a nyári városi séta, melynek záró akkordjaként Vajda Józsi (Pékműhely) tartott előadást a kovászról. Megkérdezte, hogy kinek van otthon kenyérsütő gépe, mire én, aki egy héttel előtte indult az általa szervezett Kenyérlelke versenyen, feltettem a kezem. Kovászos kalács recent article. Hááát, nem sok dícséretet kaptam és arra biztatott, hogy ha már indultam a versenyen és tényleg pék babérokra törekszem, akkor bizony a kalácsot is süssem kovásszal. Megfogant a gondolat és beérett a tettvágy: kovászos kalácsot sütöttem a hétvégén. Hozzávalók: 200 g fehér kovász 170 g langyos tej 1 tojás 60 g olvasztott vaj 60 g cukor 360 g BL55 egy csomag vaníliás cukor 9 g só 1 teáskanál őrölt fahéj A tésztához való összetevőket megdagasztottam az Ankarsrumban egy pár perc alatt.
Folpackkal letakarva konyhapulton hagyjuk 10-12 órát. Majd belekeverjük… Tovább » Hozzávalók: 100g kovászolt kovász 100g kovászos öregtészta 250g habtejszín 1 db tojás 1db tojásfehérje kb. 90g cukor (ízlés szerint lehet több-kevesebb) 500g liszt csipet só 20g kakaópor (cukrozatlan! ) Tetejére: 1 db tojássárga 1 ek. tej Elkészítés: A meglangyosított tejszínben simára elkeverjük a kovászt és az öregtésztát, majd a tojásokat, és a cukrot. Aztán hozzáadjuk a lisztet és… Tovább » Ennek a kalácsnak tulajdonképpen ez a csíkos kalács az alapja. Sokszor indulok abból a receptből, mert annyira bevált. Nem kell megijedni a kókusztejtől, ill. a mennyiségétől, egyáltalán NEM lesz erős intenzív kókuszízű!!! 400ml van egy dobozban, azért készült ennyivel. Kovászos kalács receptions. Nem akartam felezni vagy harmadolni, mert az a kevéske, ami megmaradna, már túl kevés lenne akármihez…… Tovább » 1 tészta 2 süti…. Viszont ha a töltelék szempontjából nézzük, akár még több félét is készíthetünk belőle, tölthetjük akár nutellával, pudingkrémmel, fahéjjal, dióval… és akkor a formázásról még nem is beszéltem, hogy azzal mennyit lehet variálni… Az ötletet tulajdonképpen ez a csiga és a bukta adta.
20 perc után dagasszuk át a tésztát, majd kelesszük kétszeres térfogatúra. Kovászos kalács | Nosalty. Borítsuk lisztezett felületre, osszuk ketté, majd mindkét adagból fonjunk kalácsot (hármas, vagy négyes fonattal), tegyük őket kenyér (püspökkenyér) formába, kelesszük még legalább 20 percig, majd hideg sütőben kezdjük sütni, míg a teteje szép aranybarna nem lesz. Sütés előtt lekenhetjük tejjel kevert tojással is, megszórhatjuk egész mákszemekkel. Nagyon finom, édeskés kalács-cipó, kalácsként, de szendvicskenyérként is fogyasztható pihe-puha, ropogós héjú kenyérféle. A receptet beküldte: Corra Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: » Kalács lisztérzékenyeknek » Meggyes-mákos kalács » Csokis-diós fonott kalács » Mézeskalács - a' la Hugi » Kovászos uborka, mifelénk » Kalácspuding » Mézeskalács, puha és finom » Kakaós kelt kalács » Pöti mézeskalácsa » Kenyér - nem kovászos » Csokis kalács * » Baconös-tojáskrémes kalács » Mézeskalács ízű joghurt » Gépi foszlóskalács » Koronás kelt kalács » Fűszeres-almás kalács
A tésztát 4 egyenlő részre osztjuk (kimérve), és megfonjuk, majd sütőpapírra helyezzük és nejlonnal letakarjuk. A kelesztés idejét nehéz meghatározni. Nem kell megijedni, akár 5 órába is beletelhet, mire a kétszeresére nő, ez függ a hőmérséklettől és nyilván attól is, hogy szobában vagy hűtőben érleltük a tésztát. Amikor elérte a kétszeres méretet, megkenjük a tetejét tojással és hagyjuk, hogy megszáradjon. Ekkor már nem kell a nejlon a tetejére, mert csak beleragadna. Megszórhatjuk mandulaszeletekkel vagy meghempergethetjük mákban vagy szezámmagban. Kovászos kalács recept. Utána mehet a sütőbe, 190 fokon, gőz nélkül sütjük 35 percig. Miután kivettük a sütőből, rácson hűtjük. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Hideg levesek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Amikor Japánban virágoznak a fák A japán kultúrából sok nemzet tanulhat – ebben az országban a legtöbb ember el tudja engedni az anyagiasságot és a fizikai érintkezés igényét, és megtanul a szépségben csak a szemével gyönyörködni. Ennek a képességnek az egyik bizonyítéka például Hanami, vagyis a cseresznyevirágzás ünnepe. Cseresznyefa virágzás japan.go. Az ünnep a cseresznyefa-virágzás csodálatán, és az afölött érzett őszinte örömön alapul. Ugyan nem kapcsolódik semmilyen történelmi eseményhez, mégis az egyik legkedveltebb ünnep, amelyet egész Japánban ünnepelnek. Talán ezért is nevezik a világ kilencedik csodájának ezt a kedves eseményt. A japánok imádják a fák látványát Mindenhol virágoznak a cseresznyefák, de csak a japánok tudják értékelni Bár a legtöbb országban jellemzően tavasszal virágoznak a fák, ilyen ünnepségeket csak Japánban tartanak. Az ünnepség egy valóban nem átlagos eseményt jelent – az emberek a parkokban találkoznak, kisebb csoportokba gyűlnek a családok, a barátok, és követik a hagyományokat: Hanami ünnepén jellemző az ének, a tánc, a hagyományos specialitások és a saké, a rizsbor fogyasztása.
Az emberek hittek a fákban lakozó istenekben, és a hanami kezdetben az az évi termésről való jóslásra és a rizsültetés idényének bejelentésére fenntartott alkalom volt. Akik jelen voltak a hanamin, azok felajánlásokat tettek a szakurafák gyökereinél, majd a szertartás után részt vettek az áldozati szaké elfogyasztásában is. Ez az italozás később egy ünnepi lakomával is kiegészült. Később tehát nagyjából egy piknikké formálódott a virágnézés. A Heian-korban magasztaló verseket is írtak a törékeny virágokról, amelyekre mint az élet metaforájára tekintettek: gyönyörű, de igencsak rövid ideig tart és törékeny. Az életnek effajta 'ideiglenes' szemléletmódja nagyon népszerű a japán kultúrában és általában a létezés csodálatra méltó formájának tartották. A heian-kori költők arról írtak verseket, hogy mennyivel könnyebb lenne tavasszal a szakuravirágzás nélkül, mivel a létük az élet rövidségére emlékeztet bennünket. Cseresznyefa virágzás japan.go.jp. "Ha nem lennének cseresznyevirágok ebben a világban, mennyivel nyugodtabb lenne a szívünk tavasszal. "
1568–1600 között már nagyszabású rendezvényeket szerveztek a hanami alkalmából és az egész japán társadalomban roppant népszerűvé és ismertté vált. Nem sokkal később, a földművesek a maguk módján szokásukká tették tavasszal a közeli hegyek megmászását és a virágzó cseresznyefák alatti ebédet. Ezt a tavaszi hegyi túrázást összekötve a nemesség szokásaival jött létre a hanami városi kultúrája. Lapozz a cikk folytatásáért! Lelki töltődés keleti hangulatban – Japánkertek és cseresznyefa-virágzás Magyarországon - Szallas.hu Blog. Lapozz a cikk folytatásáért! Fotó: Bagus Pangestu/Pexels