Belső ellentétek miatt csaknem a tantestület fele felmondott a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – értesült több forrásból is a Cívishír. Egy neve elhallgatását kérő pedagógus elmondta: a 37 fős tanári gárdából összesen tizennyolcan kérték a munkaviszonyuk megszűntetését, volt, aki "hagyományos felmondással, mások közös megegyezéssel távoztak az iskolából. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az intézmény egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került – az iskola megváltozott hitvallásával nem volt problémájuk. Hozzátette: távozásuk okaként valamennyien az újonnan kinevezett igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg. A konfliktus részleteiről viszont személyiségi jogokra és titoktartási kötelezettségre hivatkozva részleteket nem kívánt elárulni. Arra a kérdésre, hogy új munkahelyükön milyen értékeket tartanak majd fontosnak, elmondta, hogy a jövő nemzedékeinek csak úgy "adhatnak szárnyakat", ha olyan helyen tudnak dolgozni, ahol az őszinteség, a tiszta szívből jövő szeretet, a kölcsönös tisztelet, a szabad véleménynyilvánítás, a konstruktív vita és együttműködés, az őszinte közösségformáló szándék, a megbecsülés és az elismerés légköre a meghatározó.
A Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE) Tanügyi Hivatala rendkívül sajnálatosnak tartja a pedagógusok távozását, ugyanakkor a Cívishírnek küldött levelében leszögezi: az iskola működéséről, az intézmény fenntartója, a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség vezetése és az igazgató tud konkrét tájékoztatást adni. Szeresztőségünk azt követően kereste meg a TTRE sajtóosztályát, miután beszámoltunk róla, hogy a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában a 37 fős tantestületből 18 pedagógus felmondott. Távozásuk okaként valamennyien az igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg. Az intézményben kialakult belső ellentétekről viszont személyiségi jogokra és titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árultak el részleteket. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az iskola egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került, az intézmény megváltozott hitvallásával soha nem volt problémájuk. Konkrét tájékoztatás reményében egyébként még a tanügyi hivatal válaszlevele előtt megkerestük Kelemen Gabriella igazgatót is, aki a távozók számát firtató kérdésünkre nem válaszolt, csupán annyit mondott, hogy az iskolát többen közös megegyezéssel hagyták el, de valamennyi pedagógus helyére már fel is vettek új kollégákat.
Konkrét tájékoztatás reményében egyébként még a tanügyi hivatal válaszlevele előtt megkereste a portál Kelemen Gabriella igazgatót is, aki a távozók számát firtató kérdésekre nem válaszolt, csupán annyit mondott, hogy az iskolát többen közös megegyezéssel hagyták el, de valamennyi pedagógus helyére már fel is vettek új kollégákat. A kialakult helyzetet természetes folyamatnak nevezte, mint fogalmazott: azoknak a pedagógusoknak az esetében, akik nem tudtak azonosulni az egyházi identitással, támogatták, hogy az egyéni életkarrierjüket máshol folytassák. A tanügyi hivatal e-mail-ben küldött válaszában emlékeztet arra, hogy az iskola 2020. szeptember elsejével került állami fenntartásból a helyi református egyházközséghez. "Hajdúszoboszló történelmi, egyházi, kulturális szerepe révén ma is meghatározó jelentőségű. A református egyházközség a Magyarországi Református Egyház kiemelt gyülekezete. A városban több évszázados múltra tekint vissza a református oktatás. Az államosítás itt is megszüntette a református köznevelést, és több mint 70 év után indulhatott újra a református iskola. "
A tanári kar fele felmondott egy hajduszoboszlói iskolában – közölte az RTL Híradó. Az esetről először a Civishír írt. Értesülésük szerint A 37-fős tanári karból 18-an álltak fel. Köztük olyanok is vannak, akik évtizedek óta tanítanak az iskolában. A tanított tárgyak tekintetében matematika, biológia, kémia, testnevelés és angol szakosok vannak a távozók közt. A tanárok azt mondták: titoktartási nyilatkozat miatt nem mondhatnak többet az ügyről. Távozásuk okaként viszont az igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg. Hangsúlyozták azt is, hogy döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az iskola egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került, nekik ugyanis az intézmény megváltozott hitvallásával nem volt problémájuk. Az iskola vezetése viszont – velük ellentétben – ezzel indokolta a történteket. A fluktuáció egy természetes folyamat fenntartóváltás esetében – írták az RTL Klub Híradó kérdésére válaszolva. Az elköszönő tanárok helyéreére már sikerült új munkatársakat találniuk, így az iskola további működése biztosítva van.
Összegezve mutatják be a legfontosabb jellemzőket, lehetőséget nyújtva az időbeli, térbeli, társadalmi-gazdasági csoportok, rétegek közötti összehasonlításokra is. A fejlődést, a változást egy meghatározott nézőpontból vázolják. Az értékelés célját mindig az adott iskolában, egy adott helyzet ismeretében lehet meghatározni, Beválás vizsgálatokkal alátámasztani. Például: 52 indikátor – intézmény mérésére TÁMOP 3. 10. 77 indikátor – Pedagógus értékelés minősítés Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Pedagógiai Programban Hogyan történik a stratégiai és operatív tervezés? A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg?
Rovat Rovatok – 0 db találat
december 22, 2020 a Hírmondó A Magyarságkutató Intézet feltette Youtube csatornájára a Pozsonyi csata hős küzdelmének emléket állító, a bátor küzdelem történetet bemutató animációs filmet. Hiánypótló alkotás! Betyársereg MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! Komment Címkék: Pozsonyi csata, történelem A pozsonyi csata – a teljes film bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Hozzászólások letiltva.
Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak, adta ki a parancsot Lajos frank király 907 nyarán, és seregei élén megindult Magyarország ellen. Pozsonynál viszont már az életéért futott – hazafelé. Nagyon kevés a korabeli forrás, gyakorlatilag semmit nem tudunk arról, mi vezetett a Keleti-Frank Királyság és a Kárpát-medencébe frissen átköltöző Magyar Nagyfejedelemség közti fegyveres összecsapáshoz. A történelem ma pozsonyi csata ként vagy csatasorozatként ismeri az eseménysort, amikor Árpád nagyfejedelem hada megsemmisítő csapást mért a kor Európájának legnagyobb létszámú és legjobban felszerelt hadseregére. Pedig a németek elég magabiztosak voltak, IV. Lajos keleti frank királya hadjárat előtt kiadta: "decretum… Ugros eliminandos esse", azaz "elrendeljük… hogy a magyarok kiirtassanak". Mohácsi csata pozitív kimenetellel Magát a csatát is mozaikokból rakják össze a történészek, valamikor 907 júliusának első hetében zajlott le két nap alatt, általában július 4. és 7. között van a szórás. Árpádék tönkreverték Lajos seregét, vezérei elestek, ő maga is csak hajszál híján menekült.
Egyes történészek szerint ez volt történelmünk legnagyobb honvédő háborúja, az 1526-os mohácsi csata ellenkező előjellel. Míg ott a középkori Magyar királyság megszűnt létezni, Pozsonynál a Magyar Nagyfejedelemség egyszer és mindenkorra kivívta helyét Európa hatalmai között. Láthatjuk Árpádot harcolni Épp ezért hiánypótló a Történelmi Animációs Egyesület a pozsonyi csatáról készített animációs filmje – a bemutatót a 111. évfordulón, jövő nyáron tervezik. Nehéz munka, nagyon kevés a fennmaradt megbízható forrás, nem ismerjük pontosan a támadást kiváltó okokat, mint ahogy a csata részleteiről sem rendelkezünk minden kritikán felül álló leírásokkal. A fehér foltokat a legéletszerűbb feltételezésekkel színezzük ki. Olyanokkal, amire a történész azt mondja: valószínűleg így történhetett. Ezek nélkül viszont nem lehet filmen bemutatni a pozsonyi csatát még akkor sem, ha néhány feltételezésünk bizonyára szakmai vitákat fog kiváltani – mondja a -nak Baltavári Tamás, az egyesület elnöke. Gondot fordítanak az előzményekre is, monumentális képekben mutatják be a vereckei bevonulást, a szeri gyűlést, a vérszerződést, Árpád pajzsra emelését.
méhészet és borászat), de a korabeli fegyverzetről, valamint az öltözetről is szakértői igénnyel értekezik. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (Fotó: Nemzeti Fotótár/Vasvári Tamás) A csata rekonstruálásához salzburgi, freiburgi és bajor évkönyvekben, nekrológokból fennmaradt írott források és azóta született publikációk, értekezések álltak az alkotók rendelkezésére, de az átfogó képhez számos közvetett forrás feldolgozása is hozzájárult a 16. századi Johannes Aventinus történetíró korábbi évszázadok leírásaiból származó szövege, amely idézi IV. ( Gyermek) Lajos keleti frank királynak a magyarok kiirtásáról szóló nyilatkozatát ( a csonka változat szerint: " eliminandos esse " - a szerk. ), éppúgy hitelesnek tekinthető, mint azok a bizánci és arab források, amelyek a magyarok haditechnikáját ismertetik – világított rá az igazgató. Mint mondta, ezekből tudjuk azt is, hogy a 10. század eleji, főként lovas harcosokból álló magyar sereg összlétszámában nagyjából húszezer főt számlálhatott, míg a nyugatiak valószínűleg hatvan- és százezres közötti létszámot elérő haddal indultak a csatába.
00 órakor kerül bemutatásra az M5-ön. ITT NÉZD ONLINE EZ, / Mediaklikk