A csepeli Weiss Manfréd Művekben már az 1920-as évek végén megkezdődött a katonai teherautók, tüzérségi vontatók, repülőgépmotorok gyártása. Később, az 1938-as győri fegyverkezési program hatására elkészült a WM saját fejlesztésű páncélautója, az 1939 M Csaba felderítő gépkocsi. Ebből közel száz darabot, a Turán és a Zrínyi névre keresztelt tankokból pedig több mint 150-et szereltek össze a világháború éveiben. A Csepelen és a többi magyar, katonai járműgyártásra berendezkedett üzemben készült harckocsik ütőképességüket tekintve alulmaradtak a szovjet tankokkal szemben, ezért a gyárak tervezőosztályain és mindenekelőtt a Haditechnikai Intézetben az eszközök folyamatos fejlesztésén dolgoztak. 1943-ra elkészültek az 1944 M Tas nehézharckocsi tervei. Ez a hadi jármű elődeinél sokkal modernebb, a kor színvonalának minden téren megfelelő tanknak készült. Csodafegyvernek is tekintették, ám gyártása nem valósult meg, a prototípus meglévő darabjai a Csepelt 1944. július 27-én ért angolszász bombázás következtében megsemmisültek.
A győri Iparcsatorna árvízi kapujának előkészületi munkái 2012 áprilisában kezdődtek, amelyek 2013 áprilisában váltak látványossá. Képeink ettől kezdve mutatják a jelentősebb eseményeket. Az Iparcsatornát még 1915-ben, a mai Puskás Tivadar út végén települt "Ágyúgyár" kiszolgálására, a tervezett nagyméretű lövegek folyami úton történő szállítására tervezték megépíteni. Az I. világháború alatt nem sikerült befejezni, de 1925-re a csatorna átadásra került. Az akkor 1-es országút forgalmának átvezetésére egy vasszerkezetű, alsó tartós híd került felépítésre, döntően győri, Vagongyári közreműködéssel. Az 1931-es un. győri fegyverkezési program beindítása után, a repülőgépgyár felépítésével a csatornán uszályokon történt a győrben gyártott repülő alkatrészek, motorok, és szállításra szétszedett gépek szállítása Győr és az akkori Birodalom között. Ez 1943-44-ben már átrepüléssel történt, mert nem volt idő és mód a szét-össze rakásra, valamint a szövetségesek bombázásai, a Duna elaknásítása a folyamai szállítás biztonságát csökkentették.
… 29. A csonka Magyarföld fegyverkezési egyenjogúságát követeljük. Az egyenjogúság megtagadása vagy fondorlatos elodázása esetén követeljük a felfegyverzésnek a biztonsági foknak és követelményeknek megfelelő megkezdését. VÉGSZÓZAT "Isten, paraszt, polgár és katona négyes alappillérén épül a Hungária Egyesült Földek dicsősége, nagysága és boldogsága! " *A pártot a hungarizmus ideológiájának megfogalmazója, Szálasi Ferenc alapította. A győri fegyverkezési program "Ha azt tekintjük, hogy Magyarországot körülvevő államok is éppúgy, mint általában a hatalmak, évek óta rendkívüli költségekkel és rendkívüli beruházásokkal emelték véderejük számát és szükségleteit, akkor nyilvánvaló, hogy a fennálló aránytalanság, amely Magyarországnak a biztonságot alig jelentő mértékkel kellene beérnie, nemzetünk hátrányára fokozottan megnövekedett. … A program fő összege egyezermillió, azaz kereken egymilliárd. Ennek az összegnek a nagyobbik része közvetlenül és részben közvetve honvédelmi célokat fog szolgálni, … Minden honvédelmi célokkal kapcsolatos rendelés munkát ad, … úgy, hogy ezek a rendelések szociális szempontból nagymértékben hozzá fognak járulni egy állandósítottabb helyzetnek a megteremtéséhez.
Rőder Vilmos Imrédy Béla A berlini tárgyalásokon a német fél, de különösen Hermann Göring világossá tette: a magyar fél német támogatásra – bármilyen téren csak akkor számíthat, ha külpolitikai irányvonala a németekéhez simul. Így a magyar félnek az "esetleges" Anschluss idején semlegesnek kell maradnia, illetve Jugoszláviával mélyítenie kell a barátságát – hogy csak két német kívánalmat említsünk. Látnunk kell, hogy a '30-as évek közepén a magyar export és import jelentékeny része Németországba irányult, s ezen belül is az import 30%-a hadianyag volt! 1937 végén beindult a háttérmunka a magyar minisztériumokban a fegyverkezési program előkészítésére. Azonban a tervek végére egy gazdaságfejlesztési program született, amelynek lényege egyszerű volt. A magyar gazdaságot belső erőforrásokra támaszkodva, a különböző hadiipari és infrastrukturális fejlesztésekre alapozva állítja a kormány növekedési pályára. A novemberi Gazdasági Koronatanácsi ülésen Imrédy a valós gazdasági lehetőségek figyelembe vételével egy egyszeri vagyonadóra épülő (újra)felfegyverkezési programot terjesztett elő, egy milliárd pengő értékben.
1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben meghirdette az Imrédy által kidolgozott 1 milliárd aranypengős fegyverkezési programot. Az 5 évre szóló fegyverkezési programban 600 millió közvetlenül a honvédségnek jutott, 400 millió az infrastrukturális háttér fejlesztésére volt előirányozva. Az 1930-as évek magyar belpolitikája
A munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk, s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk... faji sajátosságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk. " A Nemzeti Akarat Pártja programja (1935) Alapterv és követelések 2. Akarjuk és követeljük a trianoni parancsszerződés megsemmisítését, az Ősföld ügyének újrarendezését a népek önrendelkezési joga és ama tétel alapján, hogy adják és hagyják meg az Ősföldnek, ami az övé, hogy ő is megadhassa és meghagyhassa a többi földeknek, ami őket illeti meg. 8. Akarjuk és követeljük az általános, titkos, egyenlő és kötelező, mindkét nemre egyaránt kiterjedő szavazati jogot. 16. Akarjuk és követeljük a gyermek- és családjog lefektetését, törvénybeiktatását, a családi élet erkölcsösségét és tisztaságát, anyagi megalapozásának és a korai családalapítás lehetőségét, az anya szent ölének dúsabb, egészségesebb gyermekáldását. 22.
A tervezés hátterében az alapvetően pozitív magyar makrogazdasági adatok, illetve Magyarországnak a nemzetközi életben elfoglalt egyre stabilabb helyzete és elfogadottsága álltak: • jól alakultak a magyar mezőgazdaság terméshozamai; • pozitív volt a külkereskedelmi mérleg; • az MNB-nek komoly arany és valutatartaléka volt; • 1926. július 1-ével megszűnt az ország Népszövetség általi pénzügyi ellenőrzése; • 1927. március 31-én az antant megszüntette Magyarország katonai ellenőrzését. Darányi márciusi bejelentését gyors kormányátalakítás követte: Imrédyből tárca nélküli közgazdasági, míg Reményi-Schneller Lajosból pénzügyminiszter lett. Az MNB új elnöke a kiváló nyugati kapcsolatokkal rendelkező Baranyi Lipót lett. Elmondhatjuk, hogy 1938 első felében a magyar politikai és gazdasági elit – természetesen a katonai mellett – a győri program lázában égett. Bár a vagyonadó (ennek részletes mértékét a XX. törvénycikk szabályozta) a leggazdagabb rétegeket érintette, akik azonban tudták, hogy a megvalósuló beruházások által a befizetett adó többszöröse áramolhat vissza hozzájuk.
A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész.
Sebastian Koch, aki A mások életé ben az idealista drámaírót játszotta, azóta pedig európai és amerikai filmekben is dolgozott, egyformán magas színvonalon, most is nagyszerű: vérfagyasztó és karizmatikus, kontrollmániás és tökéletesen szeretettelen. Az egész szereplőgárda remekül teljesít, az Oh Boy ban felfedezett Tom Schilling is simán megoldja az évtizedeket felölelő történet főszerepét, de Kochra fogunk emlékezni ebből a filmből. Meg arra, hogy Donnersmarcknak megint remek érzéke volt a történet kiválasztásához. A Mű szerző nélkül ugyanis talált történet, nem a képzelet szüleménye: a legdrágábban eladott kortárs festő, Gerhard Richter fiatal éveinek története. Richter volt az, aki Drezda mellett nőtt föl és elveszítette a nagynénjét (meg a testvéreit, aztán az apját). Richter volt az is, aki feleségül vette annak az embernek a lányát, aki halálra ítélte a nagynénjét, és aki erről az egészről csak 70 éves korában, egy oknyomozó újságcikkből szerzett tudomást. Donnersmarck évekkel ezelőtt kereste meg az interjúfelkérések elől egyébként következetesen elzárkózó Richtert.
A világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művész nagy[1]szabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik Budapestre. A 80 alkotás között négy nagyobb, többrészes sorozat is látható a kiállításon, így összesen mintegy 200 műtárgy várja a tárlaton a látogatókat. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a Szépművészeti Múzeum németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatának negyedik kiállítása.
Oscarral honorált, totálisan konzervatív szabályokat biflázó rendezőtől ez kicsit sem meglepő: ahelyett, hogy Donnersmarck útjára engedné a valódi, de nem túlcsorduló érzelmeket, klasszikus melodrámával fáraszt, rezdülésekre hagyatkozó beállítások helyett túlbeszélt és írt, didaktikus történelmi képeskönyvet lapozgat. Kurt Barnert átéli a nemzetiszocializmus legsötétebb éveit, majd Kelet-Németországból Nyugatra emigrál, közben egyre jobban növekszik a festészet iránti affinitása, plusz szerelembe esik, aztán múltját is deformáló apósa leselkedik rá, végül azonban minden jóra fordul. Pusztán ennyiben ki is merül a film, tényleg nem ad hozzá semmit az ősidők óta rutinná csontosodott narratívához, a legüresebb sablont nyújtja közel 200 percig. Donnersmarck ócska, húsz éve is kínos, Megperzselt szívek -típusú szappanoperával igyekszik fenntartani az érdeklődést, így aztán megkapjuk az új, absztrakt művészet képviselőjeként színre lépő Barnert és kedves neje, Ellie feltörekvéseit gátló szigorú, nem mellesleg náci családfőt, illetve a gólyahírre váró, meddőségen kesergő férj-feleség primitív könnyfakasztását.
Nem ás túl mélyre, de talán jobban is járunk így, még a végén a többi festő műtermébe is odaakasztana valami otromba mázolmányt. A Mű szerző nélkül címében távolról visszhangzik Heinrich Wölfflin híres stílustörténeti koncepciója, a "nevek nélküli művészettörténet", de esztétikai elemzésekbe Donnersmarck véletlenül sem bocsátkozna, ahogy annak elemzésébe sem, miféle szerepük volt Richter képeinek a náci múlt nemzeti feldolgozásában. Úgy általában nem bocsátkozik mélységekbe, miközben a története bivalyerős, hollywoodias stílusa magabiztos. Filmje valósággal beszippant, és maratoni hossza ellenére egy pillanatig sem unalmas. Csak éppen felszínes, giccses bulváradaptációja a valóságnak. De így is tanulságos, sőt valószínűleg így tanulságos igazán. Érdemes megnézni. Mű szerző nélkül (Werk Ohne Autor), 2018, 189 perc. 5, 5/10