Ez az első olyan magyar nyelvű munka, amely teljességre törekszik a néptánc didaktikai kérdései tekintetében, elméleti-fogalmi igényességgel, gyakorlati tapasztalatokkal. Antal László könyve a néptánckutatás és a néptáncoktatás eddigi tapasztalatait, az általános pedagógia eredményeit ötvözi. Elsősorban néptáncpedagógusok, művészeti iskolákban tanítók és táncegyütteseket vezetők forgathatják haszonnal ezt a könyvet.
Egyik legismertebb néptánc-koreográfusát és tanárát gyászolja Vas megye, meghalt Antal László 2018, April 18 - 10:16 | hrita Megjelenési adatok Többek között ő volt a Vas megyei táncházmozgalom elindítója. Nyugodjék békében! A Gencsapáti Művelődési Ház Facebookon tette közzé a hírt, miszerint április 15-én hosszan tartó betegség után elhunyt Antal László, koreográfus, néptáncpedagógus, táncmódszertani szakember, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ nyugalmazott docense. A Vas megyei táncházmozgalom elindítója volt Pályája a szombathelyi tanítóképzőről indult. Hallgatóként került Pesovár Ernő művészeti műhelyébe, a szombathelyi Ungaresca Táncegyüttesbe. 1968-ban az Ungaresca táncosaként alapította meg, és lett első vezetője a körmendi néptánccsoportnak, a Béri Balogh Ádám Táncegyüttesnek. Antal László: Néptáncpedagógia | bookline. Ő álmodta meg a Májusfakitáncolás és a Lajtha László Koreográfiai Versenyt. A Vas megyei táncházmozgalom elindítója. Vas megyében ő szervezte meg a néptáncoktatók, együttesvezetők képzését, ő hozta létre a Táncművészeti Főiskola szombathelyi tagozatát.
), ráadásul mindez nekünk ingyen rendelkezésre áll, sajátunk, s éppen most folyik ki az ujjaink között… Magyarországon több pedagógusképző egyetem kínálatában is szerepel immár a népi játékok, népszokások, néptáncok helyes és hatékony oktatásmódszertanának tanítása. Ezen módszerek legkomplexebbike/leghatékonyabbika pedig éppen a fentebb emlegetett, tatai fejlesztésű Fürkész program, melyben három székely néptáncpedagógus is részt vett: Kánya Réka, Imre Béla és jómagam. A lényeg: lehetőleg minden magyar óvodai és kisiskolai pedagógust még diákévei alatt ki kell képezni arra, hogy a mindennapi foglalkozásaik mindegyikében, minden tevékenységi területen tudjanak érdemben a hagyományos magyar népi kultúrára támaszkodni, abból meríteni, gazdálkodni! Ismerjék a játékokat, tudjanak minden helyzetben elővenni egy éppen megfelelőt, ismerjék a népdalokat, népszokásokat, a szokásköltészet gyöngyszemeit, a kézműves technikákat, a táncok alaptechnikáit (és ne akarjanak óvodásoknak rögtön forgatóstáncokat tanítani, csak azért, mert amúgy az a kedvencük).
Tantárgyi program A tantárgy kódja:SBANTE 3136 A tantárgy neve: Zenés-táncos mozgásfejlesztés Heti óraszám: 0/2 Félév végi számonkérés típusa: Gyakorlati jegy Kredit:1 A tantárgy felelős tanszéke és oktatója: Sportelméleti Tanszék- Antal László főiskolai docens A tantárgyfelvétel előzetes követelményei: Az oktatás célja, feladata: Ismerjék meg a népi játékok testnevelésben alkalmazható változatait, tanuljanak meg alapfokon táncolni, fejlődjék ritmus és tánckészségük, tudják azt a térben alkalmazni. Legyenek tisztában a mozdulatelemzés alapfogalmaival, a mozgó test többszólamúságával. A tánctanulás során ismerkedjenek meg a mépi játék és néptánc táncainak, tánctípusainak alapozó mozgásanyagával, a tánc fejlesztési lehetőségeivel.. Sajátítsák el a gyakorlati anyagot, annak folklorisztikai, tánctörténeti, játékelméleti hátterét. A tánctanulás során, saját élmény révén fejlődjék a hallgatók önkifejezési képessége Az elsajátított táncanyag fejlessze a hallgatók koordinációs és nem-verbális kommunikációs képességeit.
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Károly, majd Mária Terézia uralkodása alatt zajlottak. A királynő regnálása alatt, 1771-ben Raguzából visszakerült a Szent Jobb is az uralkodóhoz. Ő a palotában kis kápolnát építtetett az ereklyének, amit 1944-ig itt őriztek. Szintén Mária Terézia uralkodása alatt, egy rövid ideig a palotában székelt a Budára költöztetett nagyszombati egyetem is. A korabeli metszeteken és festményeken jól látszik az épület középtengelyében álló, jellegzetes szögletes torony: a híres Zillack-féle csillagvizsgáló, amelyet az egyetem részére építettek. Budavári Palota - Királyi Palota. A Budavári Palota a középkor vége óta nem funkcionál valós uralkodói székhelyként. A legmagasabb rangú lakója a XIX. században a király helyettese: a nádor volt. A korabeli magyarok által rajongásig szeretett József nádor maga is szerette és szívén viselte Pest-Budát, az ő kezdeményezésére jött létre a reformkorban az első várostervező szervezet, a Szépítő Bizottmány. A gyönyörű neobarokk palota A palota ma ismert alakját és méreteit a XX. század fordulóján, I. Ferenc József uralkodása alatt nyerte el.
Az Árpád-korban – hasonlóan a korabeli Európa számos államához – nálunk is egyszerre több fontos királyi központ létezett, amelyek részben eltérő funkciókat töltöttek be, részben eltérő jelentőségre tettek szert az idők során. Ezek az Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsát (FKT) létrehozó 1870. évi X. törvénycikk az új intézmény feladatául tűzte ki Budapest városrendezési tervének megalkotását. 3 Az FKT 1871 márciusában írta ki Budapest általános szabályozási tervére vonatkozó pályázatát, amelyben Reitter Ferenc (1813-1874) 4 valószínűleg döntő szerepet játszott. Ebben - többek közt -javaslatot vártak különböző középületek elhelyezésére, így a királyi palota bővítésére is. 5 A tíz pályamű közül az első díjat Lechner Lajos (1833-1897), a második díjat Feszi Frigyes (1821-1884) és társai, a harmadik díjat Klein és Fraser londoni építészek kapták. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) | Könyvtár | Hungaricana. A pályaterveket csak kísérőszövegeikből és néhány fennmaradt rajzból ismerjük. 6 A királyi palota bővítési problémájának megoldását csak négy pályázat tartalmazza: Klein és Fraser budai távlati képén egy különálló, tornyos középrizalitú épületszárny látszik a régi palotától északra. 7 Lehmann Mór (1818—1877) 8 és Linzbauer István (1838—1880) 9 elgondolásában merült fel először a királyi palota északi irányú, a dunai hossztengely mentén való bővítésének terve a meglévő épület tömegképzésének folytatásával.