A rendező 2014-ben nyerte el a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatának támogat ását, ekkor kezdődött el a film gyártása is, vagyis jóval korábban, mint ahogy a balhé kirobbant. Megkeresésünkre a film producere, Janovics Zoltán azt írta a Díványnak, "Balszerencsénkre a film elkészülte után pár héttel robbant a Kiss László-botrány. Utána inkább azon dolgoztunk, hogy "elrejtsük" pár hónapra a filmet, mert úgy gondoltuk, Egerszegi Krisztina többet érdemel egy "botrányfilmnél". A Friss Hús filmjeit szeretjük. Kiss László idealizálását nem. - Dívány. Ettől függetlenül a rendező munkájával nem tudunk egyetérteni: úgy gondoljuk, hogy az élsporttal járó élet ilyen fokú idealizálása – főleg a történtek után – finoman szólva sem a legszerencsésebb. Azoknak az úszóknak, akik a botrány kipattanása óta eltelt időben azokról a bizonyos nevelési célzatú verésekről, lelki terrorról, szexuális molesztálásokról számoltak be, valószínűleg egészen más élmények jutnak eszükbe. És a producer azzal az érvelésével sem nagyon tudunk mit kezdeni, miszerint a kisfilm módosításának ötletét (az anyagi okokon túl) azért is "el kellett" vetni, mert "a kisfilm az utolsó részletig valós cselekmények alapján készült, a valóságot pedig nehéz megváltoztatni".
Az Úszó Nemzet Program fejlődésének jelenlegi állapotáról számolt be a Duna Tv Család-barát című műsorában Egerszegi Krisztina olimpiai, világ- és Európa bajnok úszó és Wladár Sándor olimpiai bajnok úszó, a Magyar Úszószövetség elnöke. Úszásoktatás (Illusztráció: Nemzeti Sport) Hét év múlva legalább 250 ezer résztvevő gyermekkel képzelik el az Úszó Nemzet Programot – mondta el a Duna Televízóban Wladár Sándor. "Ez a program nem arról szól, hogy olimpiai bajnokokat fedezzünk fel, ez egy társadalmi kezdeményezés annak érdekében, hogy a sport irányába tereljük a figyelmet és minél többen nagyobb vízbiztonsággal rendelkezzenek" – jelentette ki az úszószövetség elnöke. "Cél, hogy azok a gyerekek, akik sohasem jutnának el uszodába vagy oktatásra, mert a szülők nem engedhetik ezt meg, vagy pedig olyan környezetben vannak, ami ezt nem teszi lehetővé, azoknak ez egy lehetőség, hogy megszeressék a vizet. Nagyon sokakban van a vízzel szemben félelem. Úszóbotrány! Egerszegi edzőtársának döbbenetes állítása - Blikk. Fontosnak tartom, hogy szülőként ne a saját félelmeinket próbáljuk a gyerekeink felé vetíteni" – árulta el Egerszegi Krisztina Műsorvezetői kérdésre az olimpiai, világ- és Európa bajnok úszó elmondta, bár ezzel kapcsolatban vannak eltérő vélemények, a négyévest tartja a legfiatalabb kornak arra, hogy egy gyermek elkezdjen úszni tanulni.
A programot "a Magyar Úszó Szövetség bevonásával és a kiválasztott települések illetékes köznevelési intézményei fenntartóinak közreműködésével" kell lebonyolítani. Forrás:,, 2022. februári média cikk: Korábbi 2021. szeptemberi média megjelenés a témában: Fotó forrás 1. :, 2. / Tumbász Hédi Ossza meg ezt a történetet! Page load link
Ötszörös olimpiai bajnok Az Úszó Nemzet Program összefogja az óvodás és általános iskolás korú gyermekek úszásoktatásának…
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Szabó Máté Dániel megfogalmazása szerint a magyar jogrendszerben nem található egyetlen kifejezés, ami a privacy fogalmát annak teljességében át tudná adni. Ez azért fontos, mert több védett jogtárgy jelenik meg a magyar jogban, ami a magánélet védelméhez fűződik. A magyar jogrendszerben a privát szféra jogi értelmezése esetén különleges szerepe van az emberi méltósághoz való jognak. Az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltósághoz való jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt, az Alkotmány a jó hírnévhez való jog mellett a becsületet nem nevesítette, ennek ellenére egyértelmű, hogy az 54. § (3) bekezdése alapján az emberi méltósághoz való jog anyajogából eredő becsület is alapjogi védelem alatt állt.
Komoly előrelépést jelentett az adatvédelemhez való jognak az Alkotmány alapjogi katalógusában való megjelenése, valamint a külön törvényi szabályozás. Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, jelentős védelmet biztosított a jogosulatlan adatfelhasználással szemben. Ma már új adatvédelmi törvényünk van, amiről részletesebben a későbbiekben szólok. A korábbi alkotmányunk több, a magánszférához kapcsolódó védett jogtárgyat nevesített: a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok védelméhez, illetve az adatvédelemhez való jog mellett, a jóhírnév védelméhez való jogot is. Az Alaptörvény 2012. január 1. napján történő hatálybalépése eredményeként a magánélethez való jog konkrétan nevesítve lett. Az Alaptörvény VI. cikke kimondja, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.