Az adó alapjának meghatározásakor nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó a külföldi kapcsolt vállalkozási viszony miatt a 40 százalékos mértékű adót kifizeti. Ebben az esetben a plusz adót a katás vállalkozás fizeti. Mindkét esetben az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőzően a 3 milliós értékhatárt átlépték. Így kell eljárni a tárgyév minden olyan hónapjában, amelyben a kisadózó vállalkozás a módosításokra vonatkozó bevételt szerez. Lényeges, hogy az ugyanazon partnertől kapott bevétel után a 40%-os adó megfizetése nem mentesíti a katás adózót a havi fix 25, 50 vagy 75 ezer Forintos tételes adó alól. A törvényváltozásokat figyelembe véve ez az eset csak akkor valósul meg, ha a katás vállalkozónak külföldi partnertől van 3 millió összeget meghaladó bevétele. A katás vállalkozó ezen felül jövőre is változatlanul fizeti a 12 millió forint feletti rész után a 40% különadót, azzal, hogy a katás vállalkozásnak a 12 millió forintos értékhatár számításakor nem kell figyelembe vennie az év közbeni 40 százalékos adókötelezettséggel kapcsolatos összegeket.
A gyakorlatban számtalan variáció fordulhat elő a KATÁ-s vállalkozások partnereivel való viszonyban, ezért egy nagyon hasznos tájékoztatást osztunk meg… Mészáros Anikó, a MINKE titkára az alábbi megkereséssel fordult a NAV-hoz: 2021-ben igen nagy jelentősége lesz, hogy egy kisadózó vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. Éppen ezért kérem, szíveskedjen megírni, hogy az alábbi esetekben kapcsolt vállalkozás esete felmerül-e a 2021. 01. naptól érvényes kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6a) bekezdése vonatkozásában? 1. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése nincs. 2. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése 50%. 3. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 51%-ban tulajdonos, de nem ügyvezető. 4. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 50% tulaj...
Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, így példáula kapcsolt vállalkozástól származó összeget nem kell számításba venni. A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40%-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről. A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt: Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40%-os mértékű adót fizet meg. Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet.
12-én adott – tavalyi cikkemben részletezett – válaszát most az alábiakkal egészítette ki: "A kapcsolt vállalkozás fogalmára vonatkozóan a Katv. 2. § 9. pontja alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja ad iránymutatást. A kapcsoltság kérdése az egyéni vállalkozók vonatkozásában nem értelmezhető (többségi és meghatározó befolyás e körben nem szerezhető), azaz nem állhat fenn kapcsolt vállalkozási viszony két egyéni vállalkozó között. Így a Katv. 8. § (6a) és (6b) bekezdései szerinti adófizetési kötelezettség nem merül fel az egyéni vállalkozók közötti bevételi juttatásokkal kapcsolatban. Szintén nem merül fel kapcsolt vállalkozási viszony egy egyéni vállalkozó és egy őstermelő között, illetve egyéni vállalkozó és magánszemély között. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír. " Így tehát most már elég nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozók egymással, illetve magánszemélyekkel, őstermelőkkel nem lehetnek kapcsoltsági viszonyban, tehát nekik nem kell kifizetőként 40% KATA-t fizetniük akkor, ha az egymásnak juttatott bevétel nem haladja meg a 3 millió Ft-ot.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során megszűnt a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámának és bevételének összeszámítási kötelezettsége. Az adó mértéke 2021. január 1-től 12%-ról 11%-ra csökken a kiva. A kisvállalati időszak utolsó évének eredménye 2021. január 1-től a kisvállalati időszak utolsó évének eredménye is része lesz a kiva időszaka alatt felhalmozott eredménynek és a képzendő lekötött tartalék alapjának. Ha az eredménytartalék kiva alanyiság ideje alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök összegével csökkentett értéke negatív, akkor ez a negatív eredmény a társasági adóalanyiság létrejöttének adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként vehető figyelembe. Mikor szűnik meg a kisvállalati (kiva) adóalanyiság? A változásokkal együtt, most összefoglaljuk az összes olyan okot, amely az adóalanyiság megszűnését eredményezi.
Fontos továbbá, hogy legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után a járulékokat is meg kell fizetni, s itt sem áll fenn a munkaviszony vélelme. Bármi is legyen a megoldás, annak figyelése, hogy melyik megbízónál megszerzett bevételek összege érte el az adott évben a 3MFt-ot, mindenképpen az adminisztrációs terhek növekedése irányába hat. Ilyen helyzetben pedig érdemes a vállalkozónak adózási, számviteli szakemberhez fordulnia, és a tanácsát kikérni. Erre még van némi idő, hiszen a fentiekben említett módosítok 2021. január 1-jén lépnek majd hatályba. A cikk szerzője: Jacsmenik Gyula, okleveles könyvvizsgáló, adószakértő, az MKVK Oktatási Bizottságának tagja, MKVK Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
Az pedig jogszabályellenes ha valaki több vállalkozással végzi ugyanazt a tevékenységet adóoptimalizálás miatt. Ahhoz, hogy vállalkozásának meg lehessen találni az optimális adózási formát, mindenképpen szükséges látni a számokat és a működést. Köszönöm a gyors választ! A fő gondunk az hogy negyedévente kb. 500 e ÁFÁ -t fizetünk, Persze adott a kérdés, hogy akkor árat kellene emelnünk. hogy több legyen az árrés tömeg és maradjon belőle tartalék. A gond csak az hogy a körülöttünk levő konkurencia KATA -zik és áfa mentes. Már így is sokkal magasabb áron dolgozunk, mivel nekünk ÁFÁ -t kell fizetnünk, neki meg nem! A jelenlegi (27%) mellett azért ez már jelentős árkülönbséget eredményez! Erre nem tudok megoldást találni, ezért is kértem segítséget, hátha van valami! Még egyszer köszönöm szépen! Egy boltot nem üzemeltethet 2 cég szabályosan, csak akkor, ha megosztják az árukészletet, az egyik mondjuk csak élelmiszert, a másik meg csak egyéb árut forgalmaz. ekkor viszont 2 db pénztárgép is kell, az egyikbe csak az élelmiszert, a másikba meg a többit számolják.
Szeretnénk, ha még könnyebben eligazodna az utánfutó témában egyre bővülő szakmai tudásanyag gyűjteményünkben. Ezért elkészítettük az Autóflex-KNOTT Utánfutó (Technikai) Kisokost, amelyből egyfajta tartalomjegyzékként az összes cikkünk, hasznos anyagunk elérhető. Az új tartalmainkkal folyamatosan bővítjük. Kellemes csemegézést kívánunk! 8 pontos checklista az utánfutó fékbeállításához Évente kétszer érdemes ellenőrizni az utánfutó fékbeállításokat. Összeállítottunk egy 8 pontos checklistát az utánfutó fékbeállításához. Kattintson az alábbi linkre és nézze meg Ön is! Checklista az utánfutó fékbeállításához Tolatóautomatával szerelt mechanikus fékek megkülönböztetése Az alábbi képek alapján könnyen megkülönböztethető a fék szerelési oldala. 13-pólusú csatlakozó bekötés A mellékelt letölthető állományban segítséget kap a 13 pólusú csatlakozó szabványos bekötéséhez. Caravan lakókocsi csatlakozó Dfb-162 CEE 250V 3P 16A. 7-pólusú dugvilla és dugaljzat bekötése A mellékelt letölthető állományokban segítséget kap a 7-pólusú dugvilla és a dugaljzat szabványos bekötéséhez.
510 Ft * A termék limitált mennyiségben elérhető a központi raktárunkban. Központi raktárból elérhető
416 Ft * Központi raktárból elérhető Elérhető Apa 7 tűs fém SB 82132 7 tűs fém csatlakozó 1. 444 Ft * Központi raktárból elérhető Elérhető Aljzat 7 pólusú fém lo 821321L Aljzat 7 tűs fém laza 1. Lakókocsi csatlakozó bekötés ára. 786 Ft * A termék limitált mennyiségben elérhető a központi raktárunkban. Központi raktárból elérhető Adapt. kábel. 30cm, 7-13tű 821324 Adapterkábel 30 cm-es 7-tűs csatlakozóval 13-tűsre SB tengelykapcsoló 5. 696 Ft * Központi raktárból elérhető Elérhető