1/6 anonim válasza: 2012. márc. 4. 17:10 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: lehet hogy tényleg vezeti de a só nagyrésze kicsapodna mielőt megfagyna a viz. egyre rosszabbul oldodna benne ahogy hül, mire megfagyna alig lenne benne só. 2012. 17:20 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: 76% Nem, nem vezeti. A víz azért vezeti, mert vannak benne ionok, minél tisztább, annál rosszabb vezető, a desztillált víz példának okáért sokkal rosszabb vezető mint a sós víz. A fagyás során az oldott ionok "kicsapódnak" (pongyolán fogalmazva) és mivel a kristályrácsban nincs semmi ami képes lenne vezetni, nem rendelkezik olyan szabad elektronokkal mint egy fém kristályrácsa, ezért a jég szigetelő. Azonban ez laborkörülményekre értendő, normális esetben ha van némi nedvesség a jég felületén az valamennyire vezetni fogja az áramot. 17:27 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: Azok az anyagok vezetik az el áramot, amelyek rendelkeznek szabadon mozgó töltéssel rendelkező részecskékkel.
Móron akárhányszor egy gyengébb zivatar jön, már lehet is hallani a lövéseket, kb. 20mp-ként, és le is gyengül a zivatar, sokszor ez végett alig van csapadék is a környéken... - így szól a fáma a móri esőirtó csodafegyverről, olvasónk szerint a jégvédelmi ágyúk miatt a környéken alig van már csapadék, hamar eloszlanak a felhők. Utánajártunk, milyen egy ilyen ágyú, hogyan lehet befolyásolni a csapadék mennyiségét egy adott helyen, és egyáltalán bele lehet-e szólni az időjárás alakulásába. A tökéletes hidegháborús fegyver Csak fellövünk egy rakétát az égbe, amivel esőt tudunk létrehozni vagy éppen megakadályozni, hogy jégeső essen - ez nem valamilyen tudományos-fantasztikus film forgatókönyve, ilyen már létezik a valóságban is. Szélesebb körben akkor találkozhattunk vele, amikor a pekingi olimpia előtt időjárásmérnökök próbálták megoldani, hogy ragyogó időben legyenek a versenyek. Az időjárás befolyásolásának vágya egyidős lehet az emberiséggel. Ki ne akarná eldönteni, mikor és hol essen az eső?
Hasonló rendszerek egyébként több országban működnek, itt a nagy területet befedő hálózaton van a lényeg. Ágyúval felhőre A jégeső megakadályozására másik módszert is használnak, az úgynevezett belga viharágyút, amely acetiléngáz és levegő keverékével működik. Ezt az elegyet hét másodpercenként gyújtógyertyák robbantják be, lökéshullámot hozva létre, ezért hallanak a környéken élők pukkanásokat szabályos időközönként. Hogyan akadályozzák meg ezek az apró robbanások a jégesőt? A jégszemek több kilométeres magasságban keletkeznek, ahol nagyjából -50 Celsius-fok van. A vízcseppek a zivatarfelhő belsejében különböző hőmérsékletű és elektromos töltésű légrétegek között cirkulálnak. A megfagyott vízcseppekből kialakult jégszemek emiatt egyre nagyobbak lesznek, majd lezúdulnak a földre. A szabályos időközönként kibocsátott lökéshullám ebbe a folyamatba szólna bele és akadályozná a jégszemek kialakulását, mivel a lökéshullámok összekeverik a negatív és pozitív töltésű rétegeket. A semleges töltésű zónában pedig nem tudnak kialakulni jégszemek.
Anna minden este filmet néz magányában, főleg olyanokat, amik gyilkosságokról szólnak. Így a Nő az ablakban azt is felveti, hősnője talán azért fantáziál bűnügyet a szomszédba, mert a gyógyszerek okozta tévképzeteire az esti netflixezés is hatással van. A filmes idézetek és Anna vízióinak bemutatása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Nő az ablakban ravasz vagy intelligens film lenne. Joe Wrightnak és forgatókönyvírójának, a kiváló színpadi szerzőként és színészként ismert Tracy Lettsnek eszük ágában sincs okoskodni, ehelyett néhány logikai bakugrással és hajmeresztő fordulattal inkább vérbő, szinte trashfilmes durvaságú túlélő thrillert faragnak az alaphelyzetből. Netflix Amy Adams a pánikbetegség és a családi traumák nyomait villantja fel finoman a történet első felében, hogy aztán sikoltozva menekülhessen a lépcsőn. A titokzatos szomszéd szerepében Gary Oldman olyan idegbetegen és szórakoztatóan üvöltözik, mint a Léon, a profi ban és Az ötödik elem ben. A legszórakoztatóbb figura mégis Anna albérlője, a pincében héderező énekes-dalszerző ( Wyatt Russell), akitől folyton megijednek a többiek, pedig messze a legártalmatlanabb az összes szereplő közül.
A. J. Finn Az 1979-ben született Dan Mallory, azaz írói álnevén A. Finn tősgyökeres NewYork-i, ám Londonban is 10 évet töltött könyvszerkesztőként. Regényírói debütálása előtt számos cikket jegyzett egyebek mellett a Los Angeles Times, a Washington Post és a brit The Times irodalmi mellékletében. Bemutatkozó regénye, a Nő az ablakban 2017 egyik irodalmi szenzációjának bizonyult, a közeljövőben Amy Adams és Gary Oldman főszereplésével kerül a mozikba filmadaptációja. Mallory jelenleg New Yorkban él kedvenc növénye társaságában.
Ehelyett a riasztásai inkább aggodalmat váltanak ki azzal kapcsolatban, hogy fejben már mennyire szakadhatott el a valóságtól. Pozitív meglepetés, hogy a Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az ablakban elég jól kidolgozza a rejtélyt és a gyanúsítottakat, igaz elég nagy kihívást kell teljesítenie, hiszen egyszerre próbálja a műfajt parodizálni és egy tényleges rejtélyt kibogozni. A zsenialitása éppen abban rejlik, hogy mennyire finoman közelíti meg a poént – olyan ritkán hajlik komédiába, hogy a péntek esti thrillerek igazi rajongói talán észre sem veszik, hogy a jelenetek felén nevetniük kellene. Bellnek köszönhetően A nő a házban jóval élvezetesebb, mint csak bort kortyolgatni és tétlenül figyelni a szomszédokat. A Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az ablakban január 28-tól nézhető a Netflixen.
Jogosan gondoljuk, hogy baj van vele, hiszen ki képes elfelejteni azt, hogy ne nyúljon be kesztyű nélkül a forró sütőbe? Ez még hagyján, de hogy eshet ki valakinek a fejéből az, hogy meghalt a gyereke? Már ennél a pontnál kifordul az ember szájából a popcorn, miközben azon tűnődik: "Mi ez a sz*r?! " Egy ilyen teljesen átlagos napon Anna megint benyakal egy hektoliternyi vörös bort és megkajál három tonna gyógyszert. Aztán szokásához híven beköltözik a nappaliba, és onnan kukkolja az utca eseményeit. Ámde egy estén szemtanúja lesz annak, ahogy megölik az újdonsült szomszédjának a barátnőjét, Lisát. Azonnal hívja a rendőrséget, de annyira be van állva, hogy a saját címét mondja be. Addig is elindul a szomszédja segítségére, ám mit ad isten, elered az eső, márpedig neki omrofóbiája van. Annyira retteg az esőtől, ha már néhány csepp éri, elterül, mint úriember kabátja a tócsán a hölgyek lába előtt. Aztán persze megérkezik a rendőrség és a következőképpen fest a helyzet: egy részeg és begyógyszerezett nő bejelentett egy gyilkosságot, ami meg sem történt.
Akár kettőt is - nagyon sok kérdésem lenne hozzá. " (Gillian Flynn)
Ha nem lenne a pandémia, Sophie Marceau egy kerekasztal-interjúra átalakított párizsi hotelszobában fogadná az összesereglett újságírók kérdéseit, és nem csak fogadná, minden bizonnyal meg is válaszolná valamennyit számos nagy nemzetközi filmben kipróbált angolságával. A vírus sokadik hulláma meghiúsította ugyan a személyes találkozót, de az év így sem kezdődik Sophie Marceau nélkül. A francia film ikonikus alakja egy Zoom-ablakban tűnik fel laptopnyi méretben, de jól kivehetőn és kifogástalan eleganciával, hogy új filmjéről beszélgessen, s bár a téma drámaibb nem is lehetne, a házibulis kérdést így sem úszhatja meg. Mert házibulis kérdés nélkül egyszerűen nincs Sophie Marceau-interjú. Új filmje, a Minden rendben ment (bemutató: március 31. – a szerk. ) egy jómódú francia család történetén keresztül járja körül az asszisztált öngyilkosság témáját. Franciaországban ez a mai napig törvénybe ütközik. Egyetértene az engedélyezésével? Filmünk az 1995-ös franciaországi helyzetet tükrözi, azóta változott valamelyest a törvény e téren, de még távolról sem vagyunk a folyamat végén.