Az I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál válogatott anyaga Miskolcon Megnyitó: 2020. október 9, péntek, 17 óra A kiállítást megnyitja: Révész Emese, a kiállítás kurátora és Kónya Ábel képzőművész, a Miskolci Galéria vezetője A kiállítás kurátora: Herbszt László és Révész Emese Fésüs László kisfilmje 2019 őszén a Graphifest keretében első alkalommal került megrendezésre a Budapesti Illusztrációs Fesztivál, azzal a céllal hogy reprezentálja és megújítsa a hazai illusztrációs művészeteket. Pályázatunkat négy kategóriában írtuk ki: 1. Szépirodalmi illusztráció (Fiction): szabadon választott művek, régi vagy kortárs, külföldi vagy magyar szerzők írásainak, vers, novella, regény, mese, gyermek- és ifjúsági irodalom illusztrációi; 2. Tudományos művek illusztrációi (Non fiction): természettudományos, technikai, turisztikai, felvilágosító stb. illusztráció; 3. Illusztrációk az alábbi, idén évfordulós alkotók valamelyikének választott művére: Csáth Géza, Ady Endre, Örkény István. 4. Szöveg nélküli lapozók és narratív képkönyvek (silent book).
Az Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál évfordulós (Ady Endre, Csáth Géza, Örkény István) irodalmi pályázatának megnyitója és díjátadó. Megnyitja: Orosz István. A kiállítás megtekinthető október 30-ig. Október 17. – Magyar Képzőművészeti Egyetem 18. 00 – Orosz István előadása: Könyv a tükörben avagy a fölfalt matrózok Október 29. – KREA Művészeti Iskola 12 világ. Kortárs cseh gyermekkönyv-illusztráció. KREA Művészeti Iskola. Megnyitja: Radim Kopáč. A Cseh Centrum szervezésében. Október 29-30. – Petőfi Irodalmi Múzeum Konferencia és szakmai nap a könyvillusztrációról. Petőfi Irodalmi Múzeum. A Kolibri Kiadó támogatásával. November 7-10. - Virányosi Közösségi Ház Martina Matlovičová, szlovák illusztrátor, a Zsiráfmama és más agyament felnőttek illusztrátorának workshopja, kiállítása és tárlatvezetése. Virányosi Közösségi Ház. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet és a Szlovák Intézet szervezésében November 8 – december 17. – D17 Galéria Pirospozsgás mesék – Satoe Tone illusztrációi. D17 Galéria.
Reményeim szerint olyan műveket értékel tehát majd a zsűri, amelyek előremutatóak, újszerűek, és egyéni hangon szólnak. Mit gondol, a hasonló kezdeményezések segíthetik az alkotókat a szakmai kibontakozásban, hogy jobban teret kaphasson képzelet és fantázia? A fesztivált azzal a céllal hoztuk létre, hogy fórumot és igazodást teremtsen a hazai alkotóknak, a pályakezdő grafikusoknak megmutassa az illusztrációban rejlő hatalmas lehetőségeket, kedvet csináljon nekik hozzá. A könyvkiadóknak pedig teremtsen lehetőséget új tehetségek felfedezésére. Az első pályázat és kiállítás rendkívüli sikere azt mutatta, hogy hatalmas igény van az ilyen jellegű seregszemle iránt. Az alkotók egymástól is rengeteget tanulnak. Az első tárlat hagyományait folytatva idén is lesz külföldi vendégünk, Szlovákiát mutatjuk be. A vendégtárlatok célja, hogy olyan országok illusztrációs művészetét hozzuk el Budapestre, akik e téren nálunk előrébb járnak. Pozsonyban 1967 óta rendezik meg a BIB-et (Biennial of Illustration Bratislava), ami mostanra Európa egyik legnagyobb és legrangosabb nemzetközi illusztrációs eseménye lett.
A jó illusztráció nem rágja szájba a szöveget, hanem autonóm módon társít képet hozzá, teret engedve a befogadói értelmezésnek, egy olyan új minőséget teremtve, ami már nem is csak írás és nem is csak kép, hanem a kettő szintéziséből létrejövő új alakzat. Milyen kritériumok alapján történik az elbírálás? Egy ilyen típusú verseny kiváló alkalom a kísérletezésre, hiszen most nem kell megfelelni a konkrét kiadói, piaci elvárásoknak. Merész, bátor, újszerű képeket szeretnénk látni, amelyek szét merik feszíteni a vélt vagy valós könyvpiaci elvárásrendszert. A hazai könyvillusztráció nagyon konzervatív, és a legritkább esetben meri kiaknázni a műfajban rejlő művészi lehetőségeket. A XX. századi eleji modern művészek, köztük Léger, Matisse vagy Sonia Delaunay már rég megteremtették a művészi igényű könyvillusztráció alapjait, amit mára mintha elfelejtettünk volna. Az illusztráció messze nem a szöveges oldalak között illedelmesen meghúzódó kép, hanem az egész könyvtárgyat meghatározó vizuális eszköz.
A háborús veszély olyan nemzetközi helyzet, amely bekövetkezése során Magyarország szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, alkotmányos rendjét idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti. A rendkívüli állapot – ellentétben a többi különleges jogrendi időszakkal – a módosuló államvezetési rend és a rendkívüli intézkedések jellegére tekintettel csak az ország egész területére kiterjedően rendelhető el. A megelőző védelmi helyzet Az Alaptörvény 51. Elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását | Demokrata. cikk (1) bekezdése pedig arról szól, hogy az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható. Lakatos László szerint a megelőző védelmi helyzet a "háború előszobája", amelynek kezelésére a jogalkotó rugalmasan változtatható és kétszeri politikai mérlegelést igénylő rendszert épített az Alaptörvény rendelkezései közé annak érdekében, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésére ne legyen szükség, vagy megfelelő feltételeket teremtsen az arra való időbeni felkészüléshez.
A Magyar Állam nevében ilyen esetben az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el, aki áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A Kormány rendeletei a Magyar Közlönyben) kerülnek közzétételre. A rendelet halasztást nem tűrő esetben – a rendelet szövegének szó szerinti beolvasásával – közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető. A címen a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok külön összegyűjtve megtalálhatók. dr. Szőke Ágnes Éva
A nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatokkal magyarázzák, hogy biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelynek része, hogy a gyermek védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben. A gyermekek Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló nevelése pedig egyértelmű alapokat teremt ahhoz, hogy "a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa" – olvasható az indoklásban. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra – számos felsőoktatási intézmény ilyen formában működik – vonatkozó rendelkezéssel a mindenkori kormányzattól való függetlenségét kívánták megteremteni ezen szervezeteknek. Az indoklás szerint azzal, hogy az alapítványok létrehozásáról, működéséről és megszüntetéséről kétharmados törvény rendelkezik, nő a jogbiztonság, mivel politikai konszenzus kell a módosításukhoz.