Az átlagos ember nagyjából két percig bírja ki levegő nélkül. Mit gondolsz, az állati rekord percekben, órákban vagy netán napokban mérhető? Máris megtudhatod, hogy jól tippeltél-e! Kivételes teljesítmények azért az emberek között is akadnak. Közülük is kiemelkedik a spanyol Aleix Segura Vendrell bravúrja, aki 2016-ban nem kevesebb mint 24 perc 3, 45 másodpercet töltött a víz alatt levegővétel nélkül, amivel beírta magát a Guinness-rekordok Könyvébe. Viszonyításként: egy hód körülbelül 15 percig húzza. Levegő nélkül rekord d. De vajon meddig bírják az állatvilág abszolút rekorderei? Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkból kiderül! A teknősök bárkit lealáznak A Howstuffworks szerint az egyik legkivételesebb állat ebből a szempontból a teknős, amely tüdővel lélegzik, vagyis fel kell jönnie a vízfelszínre, hogy levegőt vegyen, mégis akár egy egész telet is képes eltölteni a befagyott tó alján anélkül, hogy lélegzethez jutna. A hüllő titka, hogy a hideg vízben lényegében hibernálja magát, ezért lelassul az anyagcseréje, és jóval kevesebb oxigénre van szüksége.
Egészen elképesztő eredmény született a levegő visszatartásának világrekord-kísérletén: egy 54 éves horvát férfi 24 perc 33 másodpercet töltött a víz alatt, oxigénpalack vagy bármi más segédeszköz nélkül. Budimir Buda Šobat ezzel természetesen megdöntötte a rekordot – írja az Oddity Central. A Sziszek városában, orvosok által felügyelt mutatványra természetesen évekig készült a búvár. Merülés előtt pár percig tiszta oxigént lélegzett be nagyon gyors ütemben, gyakorlatilag mesterségesen hiperventillált, így növelte vérének oxigénszintjét. Ezzel a módszerrel egyébként már három éve megdöntötte a világrekordot 24 perc 11 másodperccel, most tehát saját magát győzte le. Az előzetes oxigénszippantás egyébként nagyon fontos; az e nélkül elért rekord "csupán" 12 perc. Nem múlhat el nap hőmérsékleti rekord nélkül Kiderül - Időjárás. A mutatvány pedig még oxigenizációval is életveszélyes: Šobat 18 perc után önkéntelen izomrángásokat tapasztalt testszerte, de éppen ezekre koncentrálva volt képes eszméleténél maradni. A világrekordot egyrészt gyermekbénulással született, autista és epilepsziás lányának ajánlotta, másrészt így gyűjtött pénzt a Sziszekben élő gyermekeknek, akiket különösen keményen sújtott a decemberi földrengés.
Nem lehet panaszunk, a nyár Pécsre menetrendszerűen érkezett, pontosabban berobbant. A repkedő 30 fokokban egy emberként sóvárgunk a lehűlés, a hideg italok, az árnyékos helyek iránt. Ez nyilván nem újdonság, az viszont igazán érdekes, hogy 40-50 évvel ezelőtt Pécsett hogyan viselték a városiak a hasonlóan kemény meleg nyári napokat. Van egy pár érdekes sztorink a város forró múltjából! Guinness-rekord: 24 percig volt levegő nélkül a víz alatt - Hírnavigátor. 20 ezren a pécsi strandokon A 34 fok, az közel 50 éve, 1973 júliusában is 34 fok volt. Ma sem élvezzük túl sokan, és akkor sem volt egy leányálom ilyen hőségben létezni, ráadásul akkor még bőven nem létezett a hőségriadó fogalma sem. Ekkor Pécsett megdőlt egy amolyan rekordféle is a városban, ugyanis a rekkenő hőségben egy héten belül több mint 20 ezer pécsi rohamozta meg a néhai Balokány-fürdőt és a Hullámfürdőt! Régen is tudták a pécsiek, hogyan kell lehűlni Volt olyan nap, amikor több mint 2 ezer ember próbált meg lehűlni a pécsi strandok vizében, amik ennyi felforrósodott testtől feltehetően közel sem voltak frissítően hűvösek.
Ízelítő programkínálatunkból • A Holdvilág Kamaraszínház gyermekszínházi, színházi, előadásai • PénteK13 programsorozat – kiemelt koncertek, színház, táncház, előadások péntekenként • Rendszeres gyermekprogramok – balettiskola, zenebölcsi, oviszínpad, néptánc, hip-hop tánc, angol színházi iskola, kungfu) • Kerámia szakkör • Különböző klubok és tanfolyamok minden korosztálynak • Folyamatosan megújuló kiállítások Az AJAMK története A ma álló épület alapjait az 1930-as években kezdték építeni, az akkor elterjedt bauhaus stílusban, melyet az épület homlokzata a mai napig híven tükröz. Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (AJAMK) - Kult 13. Azonban a II. világháború késleltette a kulturális központ felépítését, így csak 1949-ben adták át, Rákosi Mátyás Kultúrház néven, mely elnevezés 1956-ig élt és ekkor vette fel az intézmény egyik legnagyobb költőnk, József Attila nevét. A forradalom után csökkentek a politikának alárendelt kulturális események, előtérbe kerültek a szakmai értékek, megjelentek a közhasznú, művészeti tanfolyamok, kiszélesedett az ismeretterjesztés.
"A hévmegálló és környezete most is forgalmas közlekedési csomópont, amelynek kihasználtsága a tervezett fejlesztések megvalósulása esetén tovább emelkedik. A József Attila-telep megállóhely ma is Szigetszentmiklós legfontosabb, napi 4300 utas átszállását biztosító közlekedési csomópontja. A beruházásnak köszönhetően az előrejelzés szerint napi 7500 főre növekedhet az utasszám. Célunk egy komplex, 21. századi közlekedési csomópont kialakítása, ahol a különböző közlekedési eszközzel érkezők kényelmesen és gyorsan átszállhatnak a H6-os hévre, emellett a jelenlegi kerékpáros és gyalogos kapcsolatok sem megfelelőek, hiányoznak a zöldfelületek, és a terület lezüllött, barátságtalan állomás benyomását kelti. A tervek szerint a mostani szigetszentmiklósi József Attila-telep hévmegálló megszűnik, és kétszáz méterrel arrébb épül meg keleti irányba a Csépi úthoz tervezett új közúti aluljáró fölé. Így mindkét irányból jól megközelíthetők lesznek a peronok, és a parkolóház, és egy kortárs igényeket kielégítő előtér létesül.
A nyilván borzasztó higiéniás adottságokkal rendelkező telep a háború vége után, nagyjából a metró építése idejére már többé-kevésbé felszámolásra került, ugyanis ekkor már nagyban épült a lakótelep. A lakótelep felépítése óta már több évtized eltelt, azonban a történetére, a régi időkre a lakótelepen nem sok dolog emlékezteti az embert. Egyedül az utcanév táblák utalnak egy másik, korábbi korra. Gondoljunk csak az Egyetértés, a Lobogó, vagy akár az Ifjúmunkás utcákra, amelyek tipikus szocialista elnevezések, de amellett, hogy egy akkori politikai korszakot jellemez, sokaknak emlékeket is jelenthet. Éppen ezért lehetne fontos, hogy a buszmegálló tábla mellett, utcanév tábla is jelezze a Valéria teret az itt lakóknak. Addig azonban meg kell elégednünk azzal, ha bemondják a buszon, hogy a következő megálló a Valéria tér.