Horváth János és az ország háza; riporter Csúri Ákos; Cvikker Média, Bp., 2018 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Meghalt Horváth János volt fideszes képviselő.. (Hozzáférés: 2019. ) ↑ a b c Szilvay Gergely, Rajcsányi Gellért: Horváth János a múltról és a jövőről: Csak tudásra és jóakaratra van szükség (magyar nyelven). Mandiner, 2014. január 28. november 28. ) ↑ a b Elhunyt Fejér megye díszpolgára, Horváth János (magyar nyelven). FEOL, 2019. november 26. ) ↑ Embassy of Hungary Washington, D. C. – UPCOMING EVENT: Hungary's Journey to Democracy - November 7 at 6:00 PM (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs and Trade, Government of Hungary, 2013. november 4. Horváth jános riporter. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 26. ) ↑ Áder: Horváth János formálni akart, a világot és benne önmagát., 2019. december 19. ) ↑ Elhunyt Fejér megye díszpolgára, Horváth János ↑ Meghalt Horváth János ↑ Halálra ítélték, meghurcolták – nem tört meg a kilencvenhét éves hős Források [ szerkesztés] Életrajza az 1945-1947-es országgyűlés almanachjában Horváth János országgyűlési adatlapja Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 27120049 PIM: PIM58565 MNN: 267373 LCCN: no97014217 ISNI: 0000 0000 7831 6428 GND: 171780485 SUDOC: 031059848 BNF: cb122350745
A legendás riporter, Horvát János ezúttal a mikrofon másik oldalán ült, de azt mondja, jól is van ez így, mert belőle már kiveszett az az érdeklődés, ami ehhez a szakmához kell. Szerencsére Fodor János még tud igazán kíváncsi lenni a beszélgetőpartnereire, így aztán igazán különös válaszokat tudott kihúzni kollégájából is. A 77 éves televíziós bár azzal zárta a felvételt, hogy talán nem volt elég 'siralmas' a beszélgetés, azért bizonyos pontokon igen mély dolgokat érintettek. Például, amikor Fodor János azt kérdezte, retteg-e attól, hogy leépül, arra azt felelte, ha olyan beteg lenne, hogy másokra szorulna, attól megóvná magát. A hogyanra pedig így válaszolt: "Magam vetek véget a dolognak. Horváth jános reporter . (…) Rengeteg ember van, aki ugyanazt mondja, mint én, de aztán enged. Én képes vagyok rá. " Elrendezett már rég mindent, de nem a kora miatt, hanem, mert fontosnak tartja, hogy az embernek legyen végakarata. Barátai halála megrázta, a sajátjára viszont nem gondol. "Én azt egy adott ténynek fogom fel, hogy születünk, elvegyülünk és kiválunk az egész történetből.
Művei [ szerkesztés] A televízió és az üzlet; televíziós műsortípusok; a televíziós személyiség (Média Hungária Bt., 1998) Kubai riport (Minerva, 1974) Horvát János–Szántó András: Alapvető tények – 1989.
Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot. Mutasd tovább
1464. március 8. Szerző: Tarján M. Tamás 1464. március 8-án hunyt el Hunyadi Mátyás magyar király (ur. 1458-1490) első felesége, Podjebrád Katalin. A mindössze 15 évesen életét vesztő királyné Podjebrád György cseh király leánya volt, akivel Mátyás prágai fogsága idején ismerkedett meg (1457-58). Az ifjú királyjelölt Prágában megállapodott György királlyal a házasságról, s az egyezséghez szabadulása után, a bárói ligák szegedi egyezményével szembemenve is ragaszkodott (Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja ugyanis megegyezett a Hunyadi-ellenes bárókkal arról, hogy a király felesége Garai Anna lesz majd, ennek fejében támogatták Mátyást). Podjebrád katalin magyar királyné 1 évad. A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét. Az ifjú királynő egy év múlva fiú trónörököst szült Mátyásnak, de, ahogy a korban sajnos gyakran előfordult, az ifjú anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült Hunyadi-király csak 1476-ban házasodott újra, ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása.
Most tehát György kormányzó urat meggyőzni kivánjuk arról, hogy a királyi méltóságra megválasztatásunk után, korábbi szándékunkat és akaratunkat meg nem változtattuk – idézi Hunyadi Mátyás 1458. február 9-i sztrasznici nyilatkozatából a. Nagyon szerette Katalin és ikertestvére, Szidónia 1449 novemberében született Poděbrady fürdővárosban, a család névadó birtokán. Édesanyjuk, Sternbergi Kunigunda a szülés után nem sokkal elhunyt gyermekágyi lázban, de a lányok szerencsére életben maradtak. Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra. Az SZTE BBMK új oktatója Pitti Katalin, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes : hirok. Forrás: Wikipedia A família gyorsan emelkedett felfelé a társadalmi ranglétrán, 1452-ben már V. László csehországi kormányzója, 1458 májusától uralkodója lett, és gyakorlatilag az "évszázad üzletét" kötötte meg azzal, hogy lányából magyar királynét csinált. Az esküvőt már a következő évben meg akarták tartani, ám a menyasszony zsenge kora és némely magyarországi bonyodalmak miatt ez jó pár évet késett. Katalin 11 esztendősen, 1461 elején jött Magyarországra, Antonio Bonfini szerint Mátyás: Nagy pompával hozta Magyarországra s nagyon szerette.
"elhatározva, hogy megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját" A NATO alapvető sikerét szokás azzal magyarázni hogy már a kezdetektől túlmutatott a puszta katonai együttműködésen, egyfajta politikai, demokratikus szövetségként is funkcionál. Ezt a képet viszont árnyalja, hogy már a kezdetektől tagja volt a Salazar vezette portugál rezsim, majd a később katonai juntává alakuló Görögország. Ezekben az államokban a jogállamiság sokkal jelentősebben sérült, mint a mi kis hibrid rezsimünkben/illiberális demokráciánkban, történelmi tény hogy mégse jelentettek akadályt a szervezet (kollektív védelmi) céljainak hatékony megvalósításában. Ez esetben viszont a NATO-nak elemi érdeke nem igazán fűződik egy adott ország szankcionálásához. Így például a 70-es években Norvégiának és Dániának is végül engednie kellett a nagyobb tagországok akaratának amikor nem voltak hajlandóak fegyvereket eladni a görögöknek. Podjebrád katalin magyar királyné nyakéke. Bocs hogy ömlengek, de ezt úgy érzem le kellett írnom, hátha kicsit oszlik a lila köd itt egyesek fejében.
Péntek délután mesemondással és rajzversennyel kezdődik a program a Hadtörténeti Múzeumban, a mesemondó Helyey László színművész. Thália és Apollón címmel barangolás kezdődik délután a "Parnasszuson, a Múzsák ligetében", Kónya István lantművész és Mertz Tibor színművész közreműködésével. A Szonettfaragó című program közreműködői Háy János, Kukorelly Endre és Varró Dániel. Szombat délután ugyanitt mesemondóversenyt rendeznek, délután pedig ismét a magyar reneszánsz udvar művészete lesz a fő téma, Méznél édesb szép szók címmel. Oberfrank Pál színművész Janus Pannonius, Balassi Bálint, Bornemissza Péter, Heltai Gáspár és kortársaik írásait adja elő. Mátyás első feleségének a halála » DJP-blog. Közben magyar lantosok, illetve Bakfark Bálint művei hangzanak fel Kónya István előadásában. A Reneszánsz tükrök című kerekasztal-beszélgetés résztvevői Heller Ágnes filozófus, Szentmártoni Szabó Géza és Bene Sándor irodalomtörténészek és Almási-Tóth András dramaturg.
Engel Pál – C. Tóth Norbert: Itineraria Regum et Reginarum Hungariae (1382–1438), Budapest, Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences, 2005. Mollay Károly (ford. ): A korona elrablása, Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440, Magyar Helikon, Budapest, 1978. URL: Lásd További információk Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861. Szilágyi Sándor (szerk. ): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd További információk Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. Podjebrád katalin magyar királyné ingyen. (1400–1410), Második rész (1407–1410), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. = Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 4. Borsa Iván (szerk. ): Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Mályusz Elemér kézirata alapján), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. = Varga János (főszerk. ): A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 22. Higgins, Mrs. Napier: Elizabeth of Luxemburg, In: Mrs. Napier Higgins: Women of Europe in the Fifteenth and Sixteenth Centuries Vol II., Hurst and Blackett Publishers, London, 202−244, 1885.
Óváry Lipót: II. Ulászló és Beatrix házassága, Századok 24, 761–774, 1890. További információk Grandpierre K. Endre. Királygyilkosságok. Magyarok Titkos Története, 181–184. ; 189–198. o. ISBN 963-7707-00-x (1991)
Katalint választotta Vitéz nem tudott a szegedi alkuról, így ő is megkötötte a magáét, aminek legfontosabb pontja volt, hogy Mátyás feleségül veszi Podjebrád leányát, amint azt az akkor 9 esztendős Katalin életkora megengedi. Podjebrád ekkor már karnyújtásnyira volt a cseh tróntól, Vitéz helyesen mérte fel, hogy egy házassággal megpecsételt cseh-magyar szövetség jelentős erővel bír mind az oszmánok, mind a Habsburgok ellenében. Egy gyerek vállára szakadt Magyarország gondja Királyválasztás a jégen, a szinte még gyermek Mátyás a trónon nyakában a kormányzó nagybátyjával, főúri összeesküvések – izgalmas fejezete ez múltunknak, de a kép sokkal árnyaltabb, mint ahogy az iskolában tanultuk. A Hunyadi fiú tehát úgy tért haza Budára, hogy hirtelen két feleségjelöltje is volt, de 15 évesen bölcs döntést hozott: Katalint választotta. Ezzel ugyan összerúgta a port nagybátyjával, aki eskü alatt tett ígéretet a Garai családnak, de Mátyás akkor is a politikailag kifizetődőbb megoldást választotta. Novák Katalin Portugáliában tárgyalt, majd a magyar közmédiának ott helyben szétoltotta a vendéglátó országot : pozsony. …a vett jótéteményeket meghálálni kivánván, még mielőtt a királyi méltóságra megválasztattunk, igéretet tettünk neki, hogy vele a felbonthatatlan barátság, testvériség és sógorság viszonyába lépünk.