A töltöttkáposzta vajon hungarikum? Hát a gulyásleves vagy a slambuc? Decemberi hír, hogy a magyar Hungarikum Bizottság a gulyáslevest is a hungarikumok közé választotta. Indoklásukban kiemelték, hogy az étel világszerte ismert, és jelentős hatást gyakorol a turizmusra és a vendéglátásra. 3 listavezető hungarikum étel és a magyar pálinka. Ezzel a gulyásleves egy impozáns listára került, ahol számos jellegzetesen magyar fogás és élelmiszer szerepel. De vajon melyek ezek? Gulasch, lecsó, Puskás, paprika - talán ez a négy leggyakoribb magyar márka (vagy Puskás esetében márkaértékkel bíró személyiség), ami egy külföldinek eszébe jut Magyarországról. Jellemző, hogy a 4-ből 3 az élelmiszeriparhoz kötődik, hiszen hazánkat sokáig (ma már talán kevésbé) agrárnemzetként tartották számon. Viszont a fenti négyesből szintén csak 3 dolog hungarikum: a gulyás, a paprika és Puskás Ferenc sportolói életműve, illetve munkássága, és még ezek közül is a gulyás csak néhány hete került fel a listára. Ebből is kitűnik, mennyire nem egyértelmű, hogy mi kaphat hungarikum minősítést.
Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetű (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elő. A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka. Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket. Hungarikum ételek és a tokaji aszú | HELLO Káta. Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak. A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.
A magyar gulyás története Több forrás is megegyezik abban, hogy az étel születését, elterjedését az alföldi pásztorélethez kapcsolja, amelynek kerete a külterjes állattenyésztés volt. A pásztorok a településektől távol élve maguknak főztek, és ehhez szinte egyetlen főzőedényük volt, a fémbogrács. Kenyeret, szalonnát, fűszereket hoztak magukkal, s a hús is adott volt. Az 1790-es évekig valószínűleg a marhahús volt jellemző, hiszen a legelőkön főleg magyar szürke marhát tartottak. Ekkor jelentek meg nagy számban a juhok, s a juhászok természetesen azoknak a húsát fogyasztották. Az első időkben köret (krumpli) nélkül fogyasztották, csak kenyérrel, a húsokat bicskahegyre tűzve, esetleg kanállal. Mivel a marhatenyésztés a társadalom több rétegének biztosította jövedelmét, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a pásztorokkal (földbirtokosok vagy megbízottaik, kereskedők, gazdag parasztok), előfordulhat, hogy korán megismerkedtek ezzel a könnyen elkészíthető, de ízletes étellel. Figyelembe véve készítésének egyszerűségét és a pásztorok életkörülményeit, elképzelhető, hogy a XVIII.
Az Alföldön kívüli területeken még az 1960-as években sem tartozott a leggyakoribb ételek közé. Viszont az Osztrák–Magyar Monarchia területén Bécsből indulva elterjedt mind német, mind cseh anyanyelvű területeken is. Csehország egyes részein az ünnepi étkezések egyik szereplője volt a gulyás. Forrás: Magyar gulyás receptúra Hozzávalók 10 személyre: 3 kg marhalapocka 40 dkg makói vöröshagyma 30 dkg füstölt kenyérszalonna 20 dkg cecei paprika 20 dkg paradicsom 4 dkg só 3 dkg őrölt-szegedi fűszerpaprika 2 dkg fokhagyma 1 dkg köménymag víz Elkészítése: Apró kockára vágott füstölt kenyérszalonnát kiolvasztjuk, zsírjában finomra vágott vöröshagymát pirítunk, majd fűszerpaprikával meghintjük. Kevés vízzel felengedjük és belehelyezzük a háromszor hármas kockára darabolt marhalapockát, az egész köménymagot és a zúzott fokhagymát. Kevergetve pirítjuk, míg a levét el nem fövi. Ha a levét elfőtte kevés vizet adunk hozzá. A hámozott paradicsom és az apró kockára darabolt cecei paprika hozzáadása utánszakaszosan készre pároljuk.
Az egymilliós lakosságú Kiotó minden tekintetben megfelelt a követelményeknek: hatalmas gyárai repülőgépekkel, rádiókkal és fegyverekkel látták el a japán hadsereget, itt húzódott az Oszakát és Tokiót összekötő stratégiailag fontos vasútvonal, történelmi és eszmei jelentőségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 19. század második feléig Kiotó volt Japán fővárosa. Japán fővárosa volet roulant. Henry Stimson (1867–1950) amerikai hadügyminiszter Topical Press Agency / Getty Images Hungary Szintén sokat nyomott a latba, hogy Kiotót megkímélte az amerikai légierő a (hagyományos) bombázástól, vagyis az atomcsapást követően pontosan le lehet majd mérni, mekkora pusztítást végez az új fegyver – nem csoda, hogy a város a második helyre került a listán, közvetlenül Hirosima mögé és Nagaszaki elé. Egy hónappal később a bizottság újabb tanácskozást hívott össze, ezúttal a Manhattan-terv kutatóközpontjában, az új-mexikói Los Alamosban, amelyen már Oppenheimer is részt vett, és egy új szempont is felmerült Kiotót illetően: mivel a város Japán tudományos központja, a helyi tudósok valószínűleg jobban megértenék az atombomba valódi súlyát, mint az egyszerű civilek vagy a katonaság.
Iemitsu Tokugawa sógun ugyanis az 1630-as évek elején kijelentette, hogy minden daimyónak állandó lakóhellyel kell rendelkeznie a városban. Ily módon a daimyónak fél évet kellett laknia Edóban, és az év hátralévő részében rokonaikat "túszként" tartották, így a sógunnak hatalma volt a daimyón. Ily módon a szamuráj népesség megnőtt, hogy megvédje a feudális uralkodók lakóhelyeit. A 17. századra a szamurájok száma meghaladta a 100 000 embert, amire eddig nem volt példa. Hivatkozások Edo. Letöltve 2017. május 23-án a webhelyről Edo. május 23-án az webhelyről Tokió. május 23-án az webhelyről Mi volt Tokió régi neve? Miért változott meg? Letöltve 2017. május 23-án a webhelyről Tokió története. május 23-án a webhelyről Útmutató a szamuráj kormányokhoz, 1185–1858. A japán főváros születése: Edotól Tokióig - Japánspecialista Hungary. május 23-án a webhelyről Tokugawa-periódus. május 23-án a webhelyről
Japán ezidőtájt nyitott volt a világ felé kereskedelmi szempontból, viszont a portugál kereskedőkkel 1549-ben, tehát már jó félévszázaddal korábban a szigetországba érkezett a spanyol jezsuita szerzetes, Xavéri Szent Ferenc és elkezdte a japánok között a hittérítő munkát. Ezt a japán katonai vezetők illetve a császári udvar is békésen viselte egészen addig, amíg a kereszténység hirtelen népszerűvé válása nem keltette fel a buddhista papok figyelmét. Az egykori főváros – narai nosztalgia - Japánspecialista Hungary. Utóbbiak, miután féltették pozíciójukat, komoly nyomást kezdtek helyezni a Tokugawa sógunátusra a kereszténység betiltása érdekében. Ezt el is érték 1635-ben, mikor Japán kitiltotta területéről a keresztény hittérítőket és az országban betiltotta a keresztény vallást. Aki nem tett eleget a felhívásnak és továbbra is gyakorolta az idegen vallást, keresztre feszítették. Japán bezárta a kapuit és Edo két és fél évszázadon keresztül egy, a külvilágtól elzárt ország fővárosa lett. A város Japánon kívül ismeretlen maradt egészen az 1850-es évekig.
A leghíresebb japán kosztümös filmek, mint például Az utolsó szamuráj, az Egy gésa emlékiratai, vagy Kuroszava A vihar kapujában című alkotások – egytől egyig Kyotoban játszódnak, s ez nem véletlen. Japán legismertebb tradicionális társadalmi csoportjai, melyek az ország egzotikumának is számítanak, a gésák, szamurájok, yakuzák így vagy úgy, de kötődnek az egykori fővároshoz. Nem véletlen, hogy itt találjuk Japán legjelentősebb gésanegyedeit, hogy Kyoto óvárosa UNESCO Világörökségi védelmet élvez, sőt, a városban máig virágzanak a japán kultúra további olyan elemei, mint a washoku (a japán konyhaművészet, mely 2013 óta UNESCO eszmei világörökség), a tradicionális öltözködési kultúra (pl. kimonó), vagy a virágrendezés (ikebana). A Honsú szigetén fekvő Kyoto több mint ezer éven át volt a Felkelő Nap országának birodalmi központja. Történelmi, kulturális szerepét "beceneve" is jól tükrözi: a tízezer szentély városa. Japán fővárosa voli parigi. A Kyoto elnevezést a XI. század óta viseli ("főváros"), majd, amikor 1868-ban Edóból Tokió lett ("keleti főváros"), Kyoto egy rövid időre a Saikyo ("nyugati főváros") nevet viselte, de további elnevezései is mind fővárosi rangjára utaltak.
A megnyíló kereskedelemnek és a stratégiailag tökéletes pozíciójának köszönhetően Tokió elindult azon az úton, amiből mára egy világváros nőtt ki. A második világháború során nem meglepő módon Tokió az egyik legfontosabb célpontja volt az amerikai légierőnek. A háború befejeztével a város gyakorlatilag egy romhalmaz volt, az állandó bombázások a földdel tették egyenlővé. Azonban, a harcok befejeztével az Egyesült Államok azonnali segélyt nyújtott a korábbi ellenségnek és elkezdték újraépíteni a várost – és az országot. Nem volt igazán városrendezési terv, ezért eleinte elég nagy káoszt teremtett, hogy ahol helyet találtak építkezni kezdtek. Az amerikaiak próbáltak némi rendszert belevinni az építkezésbe és pl. Japán madártávlatból / A hagyományok bölcsője. neveket adtak a nagyobb utaknak, de a kisebbeknek a mai napig nincsen nevük. Ennek az lett az eredménye, hogy Japánban egy teljesen egyedi címrendszer alakult ki. Nézzünk egy példát. Tokyo-to, Shibuya-ku, 5-4-8. Tehát megérkezik a levél Japánba ezzel a címmel, nyilvánvalóan Tokyo-ba, hiszen rá van írva.