A dél-afrikai muskátli speciális vírusellenes és immunrendszer támogató hatású gyógynövény. A vírusok eddig sem kerülték el a családot, a mostani "családi" vírusunkat kisfiam hozta haza az iskolából, és persze végig is szaladt mindenkin! Vírusunk nem a "koronás" típusú, de így is nagy galibát okoz! Többgyermekes anyukaként szert tettem némi vírusellenes ismeretekre, így jól tudom, hogy a légúti fertőzéseket nem a "megfázás" okozza, hanem 90-95%-ban vírusok! Ezek a vírusok ostromolják az immunrendszerünket, ami a sok gyümölcs és zöldség ellenére sincs a toppon a téli időszak után! Családi tünettárunk hátterében - amely igen széles skálán mozog, és hol torokfájásként, hol köhögésként, hol meg orrfolyásként jelentkezik - egy egész hadseregnyi vírus áll, a vírusok ellen pedig fő a gyorsaság! Az interneten böngészve olvastam először a dél-afrikai muskátliról (Pelargonium sidoides), ez a gyógynövény azért hatékony a megfázás, nátha különféle tüneteire, mert bizonyos, a náthát, influenzát okozó vírusok ellen hatásos, és a vírustámadás miatt legyengült immunrendszert is képes támogatni.
A dél-afrikai, más néven fokföldi muskátli gyógyító erejét csak mostanában kezdi felfedezni a világ, Az európaiak először a 19. század végén tapasztalták meg a dél-afrikai muskátli jótékony hatásait. Charles Henry Stevens angol mérnök 1897-ben orvosai tanácsára Dél-Afrikába utazott, hogy egyre súlyosbodó TBC-jét az afrikai tiszta hegyi levegővel orvosolja. A friss levegő mellett azonban más kúrát is talált: egy zulu gyógyító egy helyi növény főzetével kezelte, amitől a tüdőproblémái látványosan enyhültek. Hazatérve a növényt a tuberkulózis ellenszereként használta fel, és széles körben elterjesztette a róla elnevezett Stevens-kúrát, ám az antibiotikumok megjelenésével ez a kezelés "kiszorult" az orvosi praktikák közül. A dél-afrikai muskátliról a nyugati orvostudomány is sikeresen bebizonyította, hogy hatékonyan enyhítheti a megfázás tüneteit. A dél-afrikai törzsek, azonban, nem csak azt tapasztalták meg, hogy felsőlégúti panaszokra alkalmazható sikeresen a gyógynövény. Azt is megfigyelték, hogy hatására a szervezet könnyebben birkózik meg a fertőzéses eredetű, egyéb megfázásos megbetegedésekkel, mivel a gyógynövény a felső légutak nyálkahártyáján erős immunválaszt vált ki, és jól gyógyítható vele az arcüreggyulladással, torokfájással és köhögéssel járó meghűlés.
Dél-afrikai muskátli Dél-afrikai muskátli A dél-frikai muskátli Dél-Afrikában honos növényfajok gyűjtőneve. A gyógyászatban két faj, a Pelargonium sidoides és a Pelargonium reniforme (Geraniaceae) szárított, aprított gyökerét használják. Hagyományos alkalmazás A dél-afrikai bennszülöttek (zuluk) már régóta alkalmazták gyomor-bélrendszeri megbetegedések, légúti fertőzések, TBC kezelésére a dél-afrikai muskátlit. Helyi neve Umckaloabo, amely súlyos köhögést jelent. Bizonyított hatás Hatásmód Hatásmódja nem teljesen ismert. Legkorábban széles spektrumú antibakteriális aktivitását dokumentálták. A gyógyászati alkalmazás szempontjából legalább ilyen jelentőségű az immunmoduláns hatás, amely következtében a szervezet könnyebben megbirkózik a fertőzéses eredetű (megfázásos) megbetegedésekkel. Figyelmeztetések Komolyabb mellékhatása nem ismert. Elővigyázatosságból terhesség, szoptatás alatt, megnövekedett vérzési idő, súlyos máj- vagy vesekárosodás esetén nem alkalmazható. Növelheti az egyidejűleg adagolt véralvadásgátlók hatásosságát.
Az angol mérnök is meglepődött, hiszen a kezelés hatására egyre jobban érezte magát. Ezt követően Angliában a gyógynövényt cseppek formájában kezdték el forgalmazni. Ha olyan panaszai vannak, amelyet a fokföldi muskátli orvosolni képes, akkor semmiképpen se készítsen saját kezűleg ebből a növényből otthoni készítményeket, hanem keressen fel egy patikát, ahol nagy esély van rá, hogy van készleten olyan csepp vagy kivonat, amely ennek a gyógynövénynek a gyökeréből készült.
Mint ismeretes, Leonardo tudását azoknak a módszeres anatómiai tanulmányoknak köszönhette, amelyeket mestere, Andrea del Verrocchio műhelyében sajátított el. Verrocchio a tanítványai nevelésében nagy hangsúlyt fektetett az emberi test felépítésének közvetlen tanulmányozására, amelyet halott testek boncolásával és aprólékos lerajzolásával ért el. A szintén reneszánsz művész, Leon Battista Alberti a festészetről szóló teoretikus művében már az orvosi és a festői tekintet szétbogozhatatlanságára hívja fel a figyelmet. Úgy véli, ahhoz, hogy a vásznakon, a szobrászati művekben lenyűgöző arányokkal rendelkező, tökéletes testek születhessenek meg, bár a befogadónak ebből már nem kell látnia semmit, de a művésznek akkor is le kell vetkőztetnie az embert a csontokig, majd azokra kell ráilleszteni az izmokat, s végül felöltöztetni a bőrrel – állítja Széplaky Gerda filozófus, esztéta a Közelebb a testhez című cikkében, ami az Új Művészet című folyóiratban jelent meg. A XIX. század képzőművészeit is foglalkoztatta a tökéletes emberi test ábrázolásának lehetősége.
Ez szerepel az emberi test fő síkjaiban és tengelyeiben. Gyakran használt melléknevek A helyes jellemzők meghatározásaolyan területek, amelyek a felső vagy alsó végtagot alkotják, alkalmazzák az ilyen mellékneveket a testhez közelebbi, azaz a proximális (proximalis) és ennek megfelelően a disztális (distalis). Ez a testtől legtávolabbi pontok jelzéséhez szükséges. A leírásban olyan definíciókat lehet használni, mint a jobb (dexter), például a jobb kar, a bal (baljós), a bal vese. A méretétől függően, valamivel összehasonlítva, egy nagy (fő) megkülönböztethető, például egy szerv vagy egy kis kisebb méret. Az elhelyezés vagy a sérülés mélységétől függően a felszíni (siperficialis) és a mély (profundus) fogalma bevezetésre kerül. Melyek az emberi test síkjai és tengelyei? Az emberi test tengelyei A fent leírt három anatómiai sík három anatómiai tengelynek felel meg. Ezért ugyanaz a frontális sík frontálisa tengely párhuzamos vele, és vízszintes irányban van. A lehetséges mozgások a végtagok leggyakrabban hajlítás (flexio) és kiterjesztés (extensio) formájában jelentkeznek, de maga a test is lehetséges.
Összefoglaló Az emberi test az anatómiai ismeretek kézi atlasza. Elsősorban alakot, formát, az arányokat meghatározó csont-, ízület- és izomrendszerrel foglalkozik. Ismerteti az embert jellemző küldő érzékszerveket és a mozgás alapelveit, típusait. Az ábrákon esztétikai élményt nyújtva ötvöződik az anatómia precízsége és a képzőművészet szépsége. Ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a biológia, akik orvosok akarnak lenni, vagy művészi tanulmányaik, érdeklődési körük miatt van szükségük az ember, azaz önmaguk megismerésére
Mindegy, hogy a műalkotás a hagyományokra építő, realista, vagy éppen a legújabb irányzatokhoz tartozó stílusok egyikének jegyeit mutatja. A posztmodern utáni korban, amelyben élünk, egyedül a minőség számít. Szöveg és kép: Mészáros Ákos Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata a 2020. május 31-i Új Ember Mértékadó mellékletében jelent meg.
Barcsay az Ember és drapéria című könyvében csodaszép rajzain keresztül ad útmutatást a textíliák művészi felhasználásához a téma iránt érdeklődő fiatal és idősebb alkotóknak. A művészek közül többen azt mondják: ez mind szép és jó, de az egyetem után nyugodtan felejtsük el az egészet. Csináljunk valami egészen mást, alakítsuk ki a saját világképünket, stílusunkat, a közölni kívánt mondanivalónak megfelelően. Manapság előtérbe került az expresszivitás, a kifejezés lett a fontos mindenek fölött. Elsődleges az egyéni látásmód megvalósítása. Ez nyilvánvalóan fontos, ám ne feledjük: a megszerzett szakmai tudás birtokában könnyebb elszakadni a tradícióktól. Megtalálni a saját stílust úgy lehet, ha tisztában vagyunk azzal, mihez képest akarunk mást csinálni. Tagadni is csak azt lehet, amit már ismerünk. Ezért a művészeti egyetemeken ma is létjogosultsága van az anatómia alapos tanulmányozásának. A tudás nem vész el, legföljebb átalakul. Napjainkban mindenféle stílus megtalálható a művészetben.
A csigolya anatómiája és részei A csigolyák fentről lefelé haladva egyre vaskosabbak mert egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve és többé-kevésbé hasonló a szerkezetük is. Egy tipikus csigolya (vertebra) két nagyobb részből áll: hasi oldal felől a csigolya vaskos teste és hátul a csigolya ívek. A csigolya test és az ívek között helyezkedik el a csigolya lyuk (foramen vertebrale) amelyek egymás feletti elhelyezkedése alakítja ki a gerinccsatornát (canalis vertebralis) ahol a gerincvelő foglal helyett. Lényegében kis képzelő erővel három oszlop alakítja ki a teljes gerincünket. Az egyik vaskosabb oszlopot a csigolyatestek teszik ki a másik kettőt pedig a mögötte lévő egymásnak feszülő kisízületek jobb és bal oldalon. A kisízületek között nincsen porckorong.