Krémes francia hagymaleves Cervinus Perfetto sajttal A francia hagymaleves méltán ismert leves, mely eredeti változatát egy kezdő kiskukta is könnyen elkészítheti. A legenda szerint a levest XV. Lajos király találta ki. Késő este, amikor vadászházában tartózkodott, felfedezte, hogy csak hagyma, vaj és pezsgő van nála, no meg baguette. Megfőzte a három hozzávalót és elkészítette az első francia hagymalevest. No persze manapság már nem drága champagne-al készítjük. Mi most egy krémleves formáját ajánljuk, isteni Szarvasi sajtokkal. Akár vacsorára is, önmagában is laktató.
Ennek oka pedig nem más, mint hogy a hagyma finom. És nem utolsó sorban igen egészséges. Hagymahistória A ma ismert és kedvelt hagymaleves alapja a 17. századi francia hagymaleves. Ennek főszereplője pedig a karamellizált hagyma. A francia szájhagyomány szerint a leves modern változatát XV. Lajos találta fel. Egyszer egy vadászatból megtérve a vadászházban csak száraz kenyeret, hagymát, pezsgőt és vajat talált. Ezekből az alapanyagokból volt kénytelen dolgozni, így született a hagymaleves. Más históriák szerint a Napkirálynak volt hasonlóan szűkös a kamrája egy vadásztúra végeztével, így ő volt a nagy feltaláló. Sőt még azt is mesélik - legalábbis az öreg Dumas -, hogy az ízekre fogékony Stanislaw király szinte könyörgött Versailles-ban a fenséges leves receptjéért. A végén az a megtiszteltetés érte, hogy könnyező szemmel figyelhette, amint a veje, XV. Lajos főszakácsa elkészítette a csodás hagymalevest. Az Államokban az 1803-ban megjelent A takarékos háziasszony című szakácskönyvben szerepel először a hagymaleves, de igazán kedveltté az 1960-as években vált.
A kurucok leteszik a fegyvert Rákóczi-emlékfák Labanc mundérban Rákóczi elbujdosik A rodostói kakukk Török vendégségben Rákóczi halála Utószó Az ónodi véres nap Sajt és szabadság Kuruc-e vagy labanc? Jóltevő Bottyán János generális Vak Bottyán lakomája Vak Bottyán testét nem fogja a fegyver A fejedelem dajkája A Táltos Bezerédy Imre párviadala Bezerédy Imre elbúcsúzik az élettől Holló-kő Miért árulta el Károlyi Sándor a fejedelmet? A kurucok leteszik a fegyvert Rákóczi-emlékfák Labanc mundérban Rákóczi elbujdosik A rodostói kakukk Török vendégségben Rákóczi halála Utószó Sajt és szabadság Kuruc-e vagy labanc? Lengyel Dénes: Magyar mondák (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1975) - antikvarium.hu. Jóltevő Bottyán János generális Vak Bottyán lakomája Vak Bottyán testét nem fogja a fegyver A fejedelem dajkája A Táltos Bezerédy Imre párviadala Bezerédy Imre elbúcsúzik az élettől Holló-kő Miért árulta el Károlyi Sándor a fejedelmet? A kurucok leteszik a fegyvert Rákóczi-emlékfák Labanc mundérban Rákóczi elbujdosik A rodostói kakukk Török vendégségben Rákóczi halála Utószó Kuruc-e vagy labanc?
Lengyel Dénes: Magyar mondák (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1975) - a török világból és a kuruc korból Szerkesztő Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1975 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 517 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-11-0348-x Megjegyzés: Színes reprodukciókkal és fekete-fehér képekkel illusztrálva, kihajtható térképmellékletet tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom A magyar királyság hanyatlása A lacikonyha 7 Hogyan koronáztak meg egy ökröt? 9 Kinizsi Pál és a papok 10 A Bakócz család címere 12 Kemence 14 A parasztháborúk Dózsa György párviadala 19 A keresztes hadjárat 21 A parasztháború 24 A ceglédi beszéd 28 Dózsa György bosszúja 30 Temesvár ostroma 32 Dózsa György halála 34 Dózsa György kovácsa 40 Úri huncutságok 41 Az utolsó keresztesek 43 Harc a török hódítók ellen A budai farsang 49 Szabács vára 50 Zimony vára 52 II.
A könyv az író nagy sikerű mondagyűjteményét: a Régi magyar mondákat folytatja tovább az időben. Mintegy kétszáz év: a XVI. és XVII. század történelmének mondáit adja az olvasó kezébe, elsősorban e két század három óriásának, Dózsának, Zrínyinek és Rákóczinak az alakja köré csoportosítva. Esze Tamás, a talpasok vezére - A Turulmadár nyomán. Szinte a teljes Dózsa-, Zrínyi- és Rákóczi-mondakört az olvasó elé tárja, de bőven hoz mondai anyagot, folyamatosan a Mátyás király halála utáni évektől egészen a Rákóczi-szabadságharc bukásáig. Nemcsak a történetírók, krónikások anyagából merít, bátran felhasználja az emlékiratokat, néprajzi gyűjteményeket, sőt a népmondai anyagot is. A hét fejezetbe sorolt mondákat utószó, gazdag képanyag, térkép, időrendi tájékoztató, valamint a ritkább szavak, személy- és helynevek magyarázata egészíti ki. Tartalom A magyar királyság hanyatlása A lacikonyha 7 Hogyan koronáztak meg egy ökröt? 9 Kinizsi Pál és a papok 10 A Bakócz család címere 12 Kemence 14 A parasztháborúk Dózsa György párviadala 19 A keresztes hadjárat 21 A parasztháború 24 A ceglédi beszéd 28 Dózsa György bosszúja 30 Temesvár ostroma 32 Dózsa György halála 34 Dózsa György kovácsa 40 Úri huncutságok 41 Az utolsó keresztesek 43 Harc a török hódítók ellen A budai farsang 49 Szabács vára 50 Zimony vára 52 II.
138. ISBN 963-8312-93-9 Források Esze Tamás és Tarpa Rákóczi-kori történetéhez. Első kötet: 1694–1706. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette: Mészáros Kálmán. Vaja, 2008. (Folia Rákócziana, 10/1. A talpasok vezere.com. ) ISBN 978-963-86608-6-2 2010 Források Esze Tamás kuruc brigadéros életéhez és Tarpa Rákóczi-kori történetéhez II. Nemzetközi katalógusok VIAF: 172630578 ISNI: 0000 0001 2272 4972 GND: 1013700473 NKCS: jx20140618002
Esze Tamás szülőfaluja, Tarpa pedig hajdúvárosi kiváltságot nyert a fejedelemtől, s Esze Tamás bátyja, ezredének korábbi alezredese, Esze János lett a város első kapitánya. Esze Tamás emlékét közterületek, intézmények nevei és róla készült műalkotások őrzik, címeres nemeslevele jelenleg a Tolna Megyei Levéltárban található. Alakja a szépirodalomban [ szerkesztés] Komáromi János: Esze Tamás a mezítlábasok ezredese (1922) Szántó György: Esze Tamás talpasai Jegyzetek [ szerkesztés] Források és irodalom [ szerkesztés] Esze Tamás: A református Esze Tamás, Budapest, 1941 Esze Tamás: A szegénylegény Esze Tamás. Műveltség, 1946, 62–69. Esze Tamás – Köpeczi Béla: Esze Tamás, Budapest, 1951 Esze Tamás: Tarpa és Esze Tamás. A kiváló szabadsághős születésének 300. évfordulójára, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-Szatmári Könyvek, 1. ) Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. Talpasok vezére. r., kieg. és előszó: Mészáros Kálmán. História; Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 2005 (História Könyvtár – Kronológiák, Adattárak 8. )
Maga Rákóczi is megesküdött, hogy nem hagyja el a vele tartókat és amíg a francia segítőcsapatok megérkeznek - amire ugyan nem került sor, de Rákóczi nagyon bízott benne -, addig is gyűjt egy kis hadat a határra. A kibontott zászlók nyolc éven át hirdették a Rákóczi szabadságharc célkitűzéseit, az ország függetlenségéért indított harcot. A brezáni kiáltvány szövege "Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselı és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk.