Ez utóbbi helyszínen, 1943-ban játszódik történetünk, amelynek hőse az első vonalban szolgálatot teljesítő, feladatát remekül végző, ám a háborút és még inkább a nácikat gyűlölő veterán Steiner őrmester ( James Coburn), aki harcedzett szakaszával a legveszélyesebb feladatokat is vállalja, és a leghajmeresztőbb helyzetekből is kivágja magát. Szüksége is van minden tapasztalatára és szerencséjére, mert új felettest kap: az előléptetésért taposó porosz Kranksi százados ( Maximilian Schell) bármire képes, hogy megszerezze a hőn áhított, dicsőséget hozó Vaskereszt kitüntetést – és ezért bárkit hajlandó feláldozni. A filmet az a hollywoodi veterán Sam Peckinpah ( Vad banda, Szalmakutyák, A szökés) rendezte, aki leginkább erősen stilizált harcjeleneteiről volt ismert, amelyben fröcsögött a vér és repültek szerteszét a végtagok, vagyis ideális választás volt. Azt leszámítva, hogy a fénykorán már túllévő, egyébként tényleg zseniális Peckinpah súlyos alkoholista volt, és emiatt napokra kidőlt a jugoszláviai forgatáson, különösen azután, hogy felfedezte a helyi slivovicát.
A 145 külképviseleten szombaton és vasárnap 57 623, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szavazott. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megtartani a szavazást, itt 60 választópolgár szerepelt a névjegyékben). Az első urnák New Yorkból, Chicagóból, Washingtonból, Montrealból, Abu-Dzabiból és Szentpétervárról érkeztek meg. Ezen a hat külképviseleten összesen 1884-en szavaztak az országgyűlési választáson és a népszavazáson. A külképviseleteken nem számolják meg a voksokat, hanem csütörtök éjfélig a Nemzeti Választási Irodába szállítják, ahol választókerületenként szortírozzák és az átjelentkezők szavazataival együtt eljuttatják a megfelelő választókerületekbe. Itt átadják az "utazó" szavazatokat a kijelölt szavazatszámláló bizottságnak, amely felbontja a szavazás éjszakáján lezárt urnát, a tartalmát összekeveri az "utazó" szavazatokkal, és így számlálja meg a voksokat, majd a szavazóköri eredményről jegyzőkönyvet állít ki - írja az MTI. Amikor valamennyi szavazatszámláló bizottság (szszb) eredménymegállapító jegyzőkönyve rendelkezésre áll, a választókerületi választási bizottság szombaton megállapítja a választókerületi eredményt, azt, hogy ki nyerte a mandátumot a választókerületben.
A Sony-féle Marvel Moziverzum elég döcögősen indult be, hiszen még 2018-ban, a Venom mal vette kezdetét, és ez idő alatt csak a Venom 2. - Vérontó érkezett meg mellé, pedig kb. három és fél év eltelt már. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a Morbiust lényegesen korábban tervezték bemutatni, csak aztán jött a pandémia, amikor mindent elhalasztottak... Noha ez sem magyarázza meg azt, hogy miért kell 2022 márciusának végéig/áprilisáig várni arra, hogy bemutatkozzon a Jared Leto által játszott tudós/vámpír. Az viszont már igen, hogy a film egyszerűen rossz lett. Ugyanis általában a stúdiók a nagyon félresiklott darabokat szokták tologatni ide-oda, bár azt még csak nem is sejtjük, hogy miben reménykednek ilyenkor. Mindenesetre már az előzetesek alapján sem a Morbius tűnt az év filmjének, aztán pár napja érkezett is egy beszámoló az egyik sajtóvetítéséről, mely szerint kifejezetten utálták a kritikusok. Most megérkeztek az első, spoilermentes és tömör vélemények a filmről, melyek igazolni látszanak ezt a beszámolót: Well, #Morbius is about as bad as you were expecting.
100 éve tört ki az első világháború - vagy ahogyan sokáig hívták: "a Nagy háború" - és noha jóval kevesebb film készült róla, mint a minden létező módon feldolgozott második világháborúról, azért születtek klasszikusok szép számmal erről a történelmi időszakról is. A centenáriumról megemlékezve összegyűjtöttük az általunk legfontosabbnak tartott filmeket erről a korszakról. Nyugaton a helyzet változatlan (1930) Erich Maria Remarque német író világhírű regénye mindössze néhány évvel az első világháború után, 1929-ben jelent meg, benne a saját harctéri élményeivel és annak a folyamatnak a leírásával, hogyan lesz egy lelkes, katonának jelentkező ifjúból kiégett lelki roncs, majd senkinek sem számító tucathulla. A könyvből egy éven belül filmet is készítettek Amerikában, mely máig a háborús mozik klasszikusa, az örök katonasors fájdalmas mementója. A nagy ábránd (1937) Nem a harctéren, hanem fogolytáborokban játszódik Jean Renoir remekműve, amelyet 1958-ban beválasztottak a filmtörténet addigi legjobb filmjeit összegyűjtő híres "brüsszeli tizenkettőbe".
Hogyan jellemeznéd A besúgó Gerijét? Az induláskor naiv, szinte ártatlan kisfiú. Ahogy felkerül Pestre, kénytelen lesz felnőni és meg kell tanulnia használni az erejét, még ha erre nem is túl kellemes dolgok kényszerítik rá. Nagyon-nagyon zavarja, hogy engedelmeskednie kell a rendszernek, nem csinálhatja azt, amit szeretne, miközben ott vannak a barátai és az egyetemi közeg, ami rendszert akar váltani. Végig morális kérdésekbe ütközik, ezekből rendesen kiképzi magát Egyet tudsz érteni valamilyen szinten a döntéseivel? Nehéz kérdés, én úgy érzem, hogy próbál ellavírozni a helyes és a kötelező dolgok között. Váradi Geriként nem feltétlen ezeket választanám, de közben meg számunkra szinte elképzelhetetlen helyzetben van. Vagy talán sajnos inkább egyre jobban elképzelhetőben. Az SZFE-re jártál, a FreeSZFE támogatójaként volt részed abban, milyen, amikor a hatalom beavatkozik az ember életébe. Hogy élted meg? A Vas utcai blokádról jártam a castingra. Jött a hatalom, ami a saját akaratán kívül nem néz semmi mást, azokat pedig, akik kifejezik az egyet nem értésüket, a rendszer ellenségének minősítik, mégha érveik tisztán szakmai alapúak, akkor is.
Ezzel is csak azt igazolod, nincs más út a bíróságon kívül. Amit én nagyon sajnálok! Természetesen megteszem a megfelelő jogi lépéseket! Én a helyzettel kapcsolatos állításaimat igazolom is. Persze, az arra megfelelő hatóságoknál. Nem máshol! Az én olvasatomban nem attól lesz valami igaz, hogy hányszor írom le vagy hányszor olvassák. U. I. : Szerintem a nevelésünkről nagyobb bizonyosság nem is kell – zárta a bejegyzést Melanie. Egész nap egy plüssállatba kapaszkodik az újszülött koalabébi A Longleat Safari Park gondozói imádnivaló módon mérlegelik újszülött koalabébijüket – egy óriási puha játékkoalát adnak neki, amibe belekapaszkodhat. Jon Ovens, a Longleat állatkert gondozója eukaliptusz levelekkel eteti a koalát, miközben ő a hatalmas plüsst szorongatva engedi, hogy megmérjék. A koalabébinek még neve sincs, és olyan pici, hogy az állatkert munkatársainak folyamatosan mérniük kell őt, hogy megbizonyosodjanak arról, jó állapotban van és megfelelő mértékben fejlődik. Az ufók már a hadihajókat is zaklatják A USS Kearsarge sokat látott legénységének is lehet újat mutatni.
Magyarország Ma van a szeptemberi nap-éj egyenlőség napja, mely csak szökőévekben, illetve közvetlenül egy évvel utána fordul elő szeptember 22-én, a többi évben szeptember 23-ra esik. Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. Ezen a napon » Őszi napéjegyenlőség, a csillagászati ősz kezdete.. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben. Ma van a szeptemberi nap-éj egyenlőség napja, mely csak szökőévekben, illetve közvetlenül egy évvel utána fordul elő szeptember 22-én, a többi évben szeptember 23-ra esik. Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve "napéjegyenlőség". Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja. Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél. A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Csillagaszati ősz kezdete . Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i. e. 2. évezred közepétől fogva.
A csillagászok a nap járása alapján állapítják meg, mikor melyik évszak kezdődik, függetlenül attól, hogy az időjárás mit mutat, ezt pontosan meg lehet határozni. Idén ha kiszámítják március 20. -án 12:33:50 -kor kezdődik a tavasz, ekkor fog a nap pontosan hajszálra az egyenlítő felett delelni. Napéjegyenlőségnek nevezzük azt a két napot, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart. Tavaszi napéjegyenlőség, amikor a Föld keringési síkjának égi vetületén (ekliptika) haladó Nap délről észak felé áthalad az égi egyenlítőn. Ez a nevezetes égi helyszín a Halak csillagképben található Tavaszpont, amely körüli halvány csillagok ekkor a napfénytől láthatatlanok. Fél évvel később az őszi estéken már felbukkan a Halak, a környező csillagképekkel, ám addigra Napunk fél pályaívét befutva már az ellenkező oldalon, a Szűz csillagkép égi háttere előtt jár és szeptember 22-re az Őszpontba ér.