Nem így történt. Január 12-én elszabadult a pokol. A -30 fokos hidegben erős harckocsifedezet mellett megindult az urivi hídfőből a támadás. Az itt védekező 4. gyalogezred hősiesen harcolt, az első támadást még vissza is verte, de nem bírta feltartóztatni az ellent. A résen betörők hátba támadták a III. hadtestet. 14-én a másik hídfőből, a scsucsjeiből is megindult a támadás. A magyarok déli szomszédját, az olasz 8. hadsereget szintén szétzúzták a vörös pörölycsapások. Az ottani áttörés után a támadók Észak felé is fordultak és a magyarok háta mögé kerültek. 15-ére minden eldőlt: a magyar arcvonal több darabra szakadt, 17-ére pedig a hadsereg felbomlott. Január 18-án a bekerített III. hadtest kivételével már nem voltak magyar csapatok a Donnál. Forrás:
79 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én kezdődött az a nagy erejű támadás, amely elsöpörte a második magyar hadsereget a Don-kanyarban. Több jelentés szerint is a lehetőségekhez képest hősiesen teljesítették a parancsot a magyar honvédek és a végsőkig kitartottak. Sajnos a magyar katonaság legnagyobb veszteségét ekkor szenvedte el, ami arra kötelez bennünket, hogy ne felejtsünk el emlékezni a hősökre. Ennek jegyében tartották meg vasárnap a hagyományos megemlékezést a pápai hősök és áldozatok emlékművénél. A oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac) címen. Megértésüket köszönjük!
Addigra azonban már a magyar 2. hadsereg felszerelése meglehetősen elhasználódott. Ráadásul az erejénél és lehetőségénél jóval hosszabb, mintegy kétszáz kilométeres arcvonalat kellett tartania. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Don partján voltak olyan szakaszok, ahol csak folyammegfigyelésre tellett. Több lépcsőben tagolt, megfelelő tartalékokkal ellátott, mélységben is kiépített védelmi rendszert pedig sehol sem tudtak létrehozni. A magyar honvédek abban reménykedtek, hogy a szovjet minden erejét a sztálingrádi csatára fordítja, máshol már nem lesz képes támadni. Nem így történt. Január 12-én elszabadult a pokol. A -30 fokos hidegben erős harckocsifedezet mellett megindult az urivi hídfőből a támadás. Az itt védekező 4. gyalogezred hősiesen harcolt, az első támadást még vissza is verte, de nem bírta feltartóztatni az ellent. A résen betörők hátba támadták a III. hadtestet. 14-én a másik hídfőből, a scsucsjeiből is megindult a támadás. A magyarok déli szomszédját, az olasz 8. hadsereget szintén szétzúzták a vörös pörölycsapások.
A parancsot sok helyütt már figyelembe se vették, valamint az utóbb vissza is vonatták a parancsnokkal. A magyar sereg megmaradt alakulatait január végétől kezdve a Dontól 100 km-re nyugatra próbálták meg összpontosítani, a teljes haderőből azonban csupán nagyon kevesen érkeztek meg az összpontosítási területre, ráadásul közülük is sokan sebesüléseket, fagysérüléseket szenvedtek el. Márciusig a 200 ezer fős hadseregből csak 61 000 fő érkezett meg, s emiatt végül a teljes 2. magyar hadsereg hazaszállítása mellett döntött a hadvezetés. A doni katasztrófa eredményeképp tehát a 2. magyar hadsereg nagyrészt megsemmisült. néhány nap alatt több mint százezer magyar katona sebesült meg, halt meg, tűnt el, vagy esett hadifogságba. Mindez pedig a társadalom kollektív emlékezetén is komoly nyomokat hagyott. Ezért emlékezünk meg a doni hősök helytállásáról és kitartásáról mind a mai napig január 12-én. Utóbb Jány Gusztáv is felülértékelte korábbi kijelentéseit, és április 4-én már így összegezte a doni eseményeket: Az eddig beérkezett harcjelentésekből és egyéb adatokból megállapítom, hogy a 2. magyar hadsereg a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot.
A harcászatban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a magyaroknak nem volt olyan fegyverük, amelyekkel ki tudták volna lőni a szovjetek T–34-es tankjait. Nem voltak alkalmasak erre a hivatalosan tankelhárító célokat is ellátó Nimród harckocsik sem, mert a 40 mm-es Bofors gépágyújuk egész egyszerűen nem tudta átütni a szovjet tankok vastag páncélzatát. Fotó: Magyar katonák a keleti fronton, a háttérben egy Nimróddal. Forrás: Fortepan Január 12-én és az azt követő napokban a magyar arcvonal több részre szakadt, azonban Jány Gusztáv, a 2. hadsereg parancsnoka ennek ellenére ellenállásra szólította fel a magyar csapatokat, és nem rendelt el visszavonulást. A magyar alakulatok – a német elvárásokhoz igazodva – ugyan igyekeztek megtartani állásaikat, azonban a harcokban egyre inkább felmorzsolódtak. A tarthatatlan helyzet miatt Jány parancsa ellenére is megindult végül a magyar csapatok visszavonulása. Jány emiatt adta ki január 24-én elhíresült, "A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét…" kezdetű hadparancsát, amelyben a katonákat gyávasággal vádolta, és a legszigorúbb szankciók bevezetését helyezte ellenük kilátásba.
Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött. Ne várjatok most már tőlem levelet és ti se küldjetek... Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül. Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek! Istentelen hideg van. Itt ülök a géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy. Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is. Itt halunk meg. Kérlek, hogy ne haragudj rám! Kezedet csókolja: Hű fiad: Jóska" Tisztelet és dicsőség a hősöknek!
Kolbinón tartják magukat a 7. Könnyű hadosztály megmaradt részei és a IV. hadtest sízászlóalja. A 700-as páncéloskötelék maradványai Jablocsnijt tartják.... A hadsereg-parancsnokság benyomása este: Az áttörés megtörtént. Ennek tovább folytatását a helyszínen rendelkezésre álló erőkkel megakadályozni nem lehetséges. A hadsereg-parancsnokság 14-ére azzal számol, hogy a szovjet támadás a zömével a Potudan felé fog bekanyarodni, éspedig elsősorban Osztrogozsszk felé, de majdnem olyan valószínű, hogy Repjavkán át is megkísérli a délre való előretörést. Ha nem sikerül ezeken a folyókon az átjárókat kézben tartani, nemcsak a hadsereg szorosabb értelemben vett helyzete válik kritikussá, hanem ez az általános helyzetet is rosszabbítja. Szándékunk: okvetlenül tartani a Potudan-vonalat.... Feltétlenül hozzátartozik a nap mérlegéhez, hogy von Witzleben vezérőrnagy már 13-án sűrűn érdeklődött nálunk, hogy mikorra tervezzük a hadsereg szűkebb vezetési törzsének hátrább telepítését, tekintve, hogy az események folytatásaként fennáll a veszély, hogy előretörő szovjet páncélosok lerohanják Repjevka felől (északról) Alekszejevkát.
A játékvezető erre egy divatos menekülőutat választott: a füléhez kapott. Nem is véletlenül, a VAR-kocsi legénysége javasolta Andó-Szabónak, hogy tévézzen kicsit a játékoskijáróban. Többször visszanézve pedig Szélpál büntetését érvénytelenítette, olyannyira, hogy a védő megmozdulását még szabálytalannak sem ítélte, a piros lapot követően történelmi labdaejtés következett, s a Paks jöhetett. A játékvezető-sors már csak ilyen: erre a debreceniek támadták le. 33 busz debrecen online. Hármas metró retúrban Az egyik legkomolyabb elszenvedője az M3-as metró hosszú ideje tartó felújításának Zsótér Donát, aki a Puskás Akadémiától való távozása után folyamatosan utazgat ide-oda a vonalon: előbb (Kőbánya-)Kispesten kötött ki, hogy egy szezont követően átmetrózzon Újpest(-Központ)re, két évet utána pedig ismét vissza a déli végállomásra. Szegény Zsótér már lassan nem is tudja követni, melyik mérkőzésen nem szabad ünnepelnie: 2017 augusztusában friss újpestiként szomorította jelenlegi (és akkor egykori) csapatát, így sportszerűen nem ünnepelt a Honvéd–Újpest találkozón, ahogy sportszerűen csupán feltette a kezét vasárnap este is, amikor az Újpest–Honvéd meccsen már piros-feketében fejelt gólt szintén volt csapatának.
A MOL Fehérvár FC bizonyára készült erre a fantasztikus rekordra, hiszen nem egészen egy nappal később már egy kisfilmmel adózott Nikolics csodálatos teljesítményének. A támadó 143 góljával az elmúlt húsz év legeredményesebb NB I-es játékosa, de ennek a duplának az igazi értékét nem is maga a támadó, hanem az egész fehérvári klub értékelhette: hét vereség után fellélegezhet. Negatív gólrekord Nikolics pedig nemcsak csapatával, de az egész OTP Bank Ligával jót tett a két szép góllal, mert rajta kívül nem igazán villogtak a támadók. 33 busz menetrend debrecen. A hajrához közeledve minden pont rengeteget számít, s egyre többször hallhatjuk majd 0–0-k után a "stabilak, szervezettek voltunk"-mantrát a vezetőedzőktől, de ez az óvatosság a meccsek élvezeti értékének nem igazán tesz jót. Az elmúlt fordulóban esett kilenc góltól sem lehetett hasra esni, a 25. kör hat mérkőzésén viszont mindössze hat érvényes találat született, amely természetesen az idény legaszályosabb fordulója. Sajnos még karakterpocsékolásnak sem nevezhető a gólszerzők név szerinti említése: Tokmac, Nikolics, David Babunski, Zsótér, Machach.