Megnyílt a Bocskai fejedelem koronájának nemes és hiteles másolatát bemutató kincstár. 2021. június 26-án délelőtt ünnepélyes keretek között felavatták a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum legújabb attrakcióját, a Fejedelmi Kincstárat, amely a Múzeumok Éjszakáján a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. Az új múzeumegység a hajdúkat Szoboszlóra telepítő, és a magyarság egyetlen győztes szabadságharcát vezető Bocskai István erdélyi fejedelemnek állít emléket. Az új kiállításban megtekinthető az uralkodó koronájának és jogarának nemes és hiteles másolata. A turisztikai szempontból is jelentős fejlesztés egy 7 éves projekt eredménye. A 160 millió forintból megvalósuló beruházás során közel százan dolgoztak azon, hogy felépüljön a múzeum új, 200 m2-es épületszárnya, és elkészüljön a Bocskai-korona és -jogar nemes és hiteles másolata, s az ezeket bemutató kiállítás. A projekt Hajdúszoboszló Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Bocskai István Múzeum együttműködésében, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával valósult meg.
Az avatóünnepség meghívója szerint nemzetközi kultúrdiplomáciai siker, hogy olyan európai hírű intézmények, mint a bécsi Kunsthistorisches Museum, engedélyezték a Bocskai múzeum számára a műkincsek lemásolását. A koronamásolatot az ötvös szakma különböző területeit képviselő 20 szakember több mint 2 évig készítette. Bocskai István a hajdúi között, 17. századi rézmetszeten Forrás: Wkimedia Commons /Wilhelm Peter Zimmermann A Bocskai-korona, a "Hajdúk Szent Koronája" igazi misztikus tárgy: eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a fejedelem halála után Bécsbe vitették. A Habsburgok még a fejedelem emlékétől is féltek Forrás: Youtube Eredetije ma is ott található, bár mind a magyar, mind a román állam máig a saját tulajdonának tartja.
Bocskai István rézmetszésű portréja a 17. századból Forrás: Wkimedia Commons / Balthasar Caymox Pajna Zoltán utalt arra, hogy a most lezárult európai uniós ciklusban a tervezett 49, 6 milliárd forint TOP-forrás helyett 66 milliárdot fordíthattak fejlesztésekre. A következő időszak is jó reményekkel kecsegtet - mondta, fontosnak nevezve, hogy a turizmus- és közösségfejlesztésnek is legyen olyan súlya a jövőben, mint az infrastrukturális beruházásoknak. Máig tisztázatlan Bocskai koronájának az eredete Czeglédi Gyula Hajdúszoboszló független polgármestere felidézte: szeptemberben lesz a 415. évfordulója, hogy Bocskai István a városba telepítette a hajdúkat, a haza érdekében hűségesen szolgáló katonákat. Arra utalva, hogy a korona és a jogar eredetijét Bécsben, illetve Bukarestben őrzik, kiemelte: történelmi igazságtétel, hogy "a nemes és hiteles másolat a hajdúkhoz került". A díszes koronát I. Ahmed szultán ajándékozta Bocskainak, 1605-ben Forrás: Wkimedia Commons /Yelkrokoyade Mindez a hajdúk közös kulturális öröksége, ezért azt tervezik, hogy vándorkiállítás keretében a többi hajdúvárosba is elviszik az ereklyéket - mondta Hajdúszoboszló polgármestere.
A "Hajdúk Szent Koronája" igazi misztikus tárgy: eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, bár ezt csak a történészek egy része fogadja el. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a fejedelem halála után Bécsbe vitették. Eredetije ma is ott található, bár mind a magyar, mind a román állam máig a saját tulajdonának tartja. Értékes másolata azonban immár Hajdúszoboszlón is megtekinthető. A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei. A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat.
A turisztikai szenzációt jelentő fejlesztés egy 7 éves projekt eredménye. A 160 millió forintból megvalósuló fejlesztés során közel százan dolgoztak azon, hogy felépüljön a múzeum új, 200 m2-es épületszárnya, és elkészüljön a Bocskai-korona és -jogar nemes és hiteles másolata, s az ezeket bemutató kiállítás.
Ami erkölcsi kötelesség is saját városunk iránt. Hogy a szépítési »munka« teljes legyen, hangsúlyoznunk kell ugyancsak a Kossuth téren levő esperesi lak telkén levő istálló- s magtár épületek eltávolításának szükséges voltát, mely épületek egyáltalán nem valók e díszes helyre. Ha az esperesi ócska lak helyett az utcavonalba új, díszes épületet emelni nem lenne módunkban, akkor csinossá lehet ez a hely a jelzett két melléképület elbontásával, s legalább a Kossuth-tér felől díszes rácsos kerítéssel való ellátással, belül az udvar parkírozva lenne. A lakás pedig kibővítéssel s némi átalakítással célszerűbbé tehető. Igaz, hogy mindehez pénz, sok pénz kell. Azt is tudjuk, hogy az egyháziak sok, égetően szükséges kiadása van. De azt is be kell látnunk, hogy ezek az épületek a mai alakjukban továbbra fen nem tarthatók, nem csak egészségi, szépészeti szempontból, de mert a sok rongy épület évenkénti tatarozása sok pénzt felemészt. Valóban restelkedhetünk, hogy egy ily fényes nagy gyülekezet ily lelkészi lakokkal bír; különösen pedig az esperesi lakot restelhetjük a sok idegen látogató, hivatalos egyének előtt.
KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK ÖSSZEVONÁSA A Kispest Önkormányzat 2020. november 19-i döntésének értelmében, 2021. január 1-jétől a KMO Művelődési Központ tagintézményeként üzemel tovább a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár. A KMO Művelődési Központ (korábbi nevén Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház) elsősorban a 19. kerület lakóinak és a Dél-Pesten élőknek igyekszik színvonalas és változatos művelődési és szórakozási lehetőségeket biztosítani. Az 1923-as megnyitását követően – az elmúlt csaknem 100 évben – az intézmény munkatársai igyekeznek évről-évre igyekeznek a környéken élőknek gazdag programválasztékot, minél szélesebb közönséget megszólító szórakozási lehetőségeket biztosítani. Szerkesztővita:KMO Művelődési Központ és Könyvtár – Wikipédia. A KMO saját rendezvényei között megtalálhatóak színházi előadások, előadóestek, koncertek, különféle börzék és tematikus napok, családi programok. Ezek mellett a KMO szervezi a Kispesti Önkormányzat központi rendezvényeit, nemzeti és társadalmi ünnepeit, valamint 1996-tól a "Kispesti Kulturális Napok", 2007 óta a nagysikerű Kispesti Városünnep programsorozatot is.
KMO Művelődési Központ és Könyvtár - YouTube
A nyitással kapcsolatos további információkat hamarosan közzétesszük online felületeinken.