Molnar-Jolan (szerző) 2013. április 16. 09:31 Kedves Zoltán, örülök, hogy tetszett! tzoldav 2013. április 15. 22:31 versed sikert aratott kedvenc lett és marad ott Molnar-Jolan (szerző) 2013. április 14. 18:43 Kedves Zsu, köszönöm szépen! 1008 2013. 09:18 ''s valahányszor újra felmegyek a hegyre, lent kóbor eb csahol, fent ködbe fúlt orom. Valaha egyszer méltó leszek a kegyre? '' Mély gondolatok szép köntösbe öltöztetve. Elárulok egy titkot: mi mindnyájan méltók vagyunk a kegyre, Jézus Krisztus vére miatt... s ehhez semmit sem tehetünk hozzá:) Remek versedhez szívvel gratulálok! Zsuzsa Molnar-Jolan (szerző) 2013. április 13. 21:42 Kedves Németh Zoltán, fiatal korod ellenére igen értetten szólsz hozzá, köszönöm a véleményedet! Nagyon örülök a meglátásodnak! :) NemethZoltan 2013. 19:46 Jó érzés, hogy le tudunk alacsonyodni, hogy másvalami/valaki heggyé tornyosulását észrevegyük... Horvath pista felmegyek a hegyre. ''Valaha egyszer méltó leszek a kegyre? '' Nagyon szép vers! Molnar-Jolan (szerző) 2013. április 12. 21:52 Sarolta, Szinci, köszönet Nektek is kedves szavaitokért.
Verd meg Isten azt a szívet, azt a s 1116 Dűvő: Magas a kaszárnya Magas a kaszárnya, őrszem vigyáz rája, strázsa uram, az egekre kérem, barna kislány a szeretőm nékem, eresszen ki hozzá! Strázsa uram kérem, egy csókkal beérem, eresszen ki, csa 1001 Tudod mi az a MOODLYRIX? Ha felmegyek a budai nagy hegyre - YouTube. Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Külön figyelmet érdemel az a motívum, amelyben ilyen sorok találhatók: Tested a testemmel egy sírba nyugodjon, Vérem a véreddel egy patakon folyjon, Egy malmot mozgasson, s mind gyöngyöt hullasson! Többen is bizonyították az ilyen és hasonló megfogalmazás keleti, dél-szibériai török-tatár hősénekekben régi meglétét. (Albert Ernő-Faragó József 1973. 38. ). Ebben a típusban található a háromszéki balladák között mintegy 8 változat (Albert Ernő-Faragó József 1973. 519:32–39. ), majd egy kászonimpéri változat (Sebestyén Dobó Klára 2001. 135:85. Felmegyek a hegyre - Horváth István - YouTube. ) Az előadási alkalmakról a ditrói Csibi Istvánné Bajkó Rozália azt közölte: "Kicsileányka koromban tanultam. Gyakran énekelték aratóban, vacsorákon, lakodalomban". (Albert Ernő 2004: 312
----- Szép csep 3242 Dűvő: Édes-kedves feleségem Édes-kedves feleségem! Mi baj, angyalom? Mit keres itt a nyerges ló az udvaromon? Néz az asszony jobbra-balra. Hol van itt a nyerges ló? A tehenet kötötte meg Borcsa szolgáló. Tehén 3213 Dűvő: Hideg szél fúj (Ördöngösfüzes) Hideg szél fúj, kergeti a sötét felleget, most tudtam meg, hogy a babám, csuhaj, nem szeret. Ha nem szeret, mért írja, mért írja a levelet, mért búsítja az én árva szívemet? El va 2844 Dűvő: Karácsonyi ének (Vajdaszentivány) Betlehem városában, karácsony éjféltájban, megszületett Jézus barmoknak jászlyába'. Mellette Mária, a szenvedő anya, mellette Mária, a szenvedő anya. Még a rossz emberek is 2747 Dűvő: Fenn a csillag, fenn az ég (Erdőszobattelke) Ne nézz, rózsám, ne ne ne, mert nem vagyok a fene mert nem vagyok a fene, de a fene! Mert, ha fene lehetnék, még egy leányt se hagynék, még egy leányt se hagynék, de nem hagynék. S fe 2357 Dűvő: Kilenc öles a kazári magtár Mikor megy a legény szombat este a faluba, utána az anyja, édes fiam gyere haza!
Maga Hippokrátész is foglalkozott a pátosz és a pónosz kérdésével, és arra a megállapításra jutott, hogy a betegség nemcsak szenvedést (pátosz) jelent, hanem erőkifejtést (pónosz) is annak érdekében, hogy a test visszaállítsa épségét. A történelem folyamán többen is foglalkoztak az egészség, illetve a betegség jelenségével, John Hunter (1728–1793) ezt úgy fogalmazta meg, hogy a sérülés maga igyekszik meggyógyítani önmagát. Selye jános életünk és a stress cause. Claude Bernard (1813–1878), a kutatómedicina egyik úttörője abban látta az élőlények egyik fontos tulajdonságát, hogy külső behatások ellenére is fenn tudják tartani belső miliőjük állandóságát. Walter Bradford Cannon (1871–1945) bevezette a homeosztázis kifejezést, mely az élőlények egyensúly fenntartó képességét jelöli. Kutatásai megérlelték Selye Jánosban a gondolatot, hogy a szervezet ugyanazzal a tünetegyüttessel válaszol a külső környezet minden kihívására. Ezt a jelenséget generális adaptációs szindrómának nevezte el, és megfogalmazta, hogy a GAS tulajdonképpen térben és időben megvalósuló folyamat.
A kiállítás vezérfonalát Selye János tudományról, kutatásról, munkáról, stresszről, életről megfogalmazott gondolatai adják. Ennek megfelelően épül fel a tárlat is, és így két alappilléren nyugszik. Egyik részét a stresszelmélet megalkotása, a Selye-iskola, a kutatások, a magyar vonatkozások, röviden a Selye-jelenség adják. A kiállítás másik pillére maga a stressz, melynek térbeli és időbeli dimenzióit vizuálisan fogalmazzuk meg. A kiállítás kurátora: Dr. Selye jános életünk és a stress post. Szabó Katalin Látványterv: Heon Lab, Bartha Tamás és György Á. Hunor Fotók: Blahák Eszter és Tóth Barnabás Az izgalom biológiája Az izgalom biológiája Az izgalom biológiája Az izgalom biológiája Az izgalom biológiája Megnyitó Az izgalom biológiája Az izgalom biológiája Az izgalom biológiája
A tevékenységet és a pihenést helyes összhangba kell hozni, minden embernek megvan a maga saját pihenési és tevékenységi szükséglete. A magasabb rendű élőlények aktivitásának alapvető törvénye az, hogy a szervezet egyetlen részét sem szabad aránytalanul és tartósan dolgoztatni. Ha egyszerűen csak arról van szó, hogy sokat dolgoztunk – még ha nem is egyfajta munkát -, általános stress lép fel. Ennek egyetlen orvossága a pihenés. A stress az összegzése mindannak a kopásnak, amit az élettel járó reakciók valaha is okoztak a szervezet egészén belül. Az emberek egyre nagyobb arányszámban pusztulnak el az úgynevezett kopási vagy degenerációs betegségekben, melyek mind a stress következményei. Az életet még nem teszi boldoggá, ha hosszú ideig tart. Selye és a stressz. Sőt éppen ellenkezőleg, a hosszú élet, melyből hiányzik a beteljesülés érzése, felettébb unalmas. Azt hiszem, végső elemzésben a hála és a bosszú az a két fontos tényező, mely cselekedeteink rugója a mindennapi életben…A hála a másik emberben felébredt jókívánság, viszonzásképpen azért, amit én tettem érte…A bosszú a másik emberben felébredt rosszakarat, viszonzásképpen azért, amit okoztam neki.