Az első és legfontosabb lépés szerinte az orvosi marihuána bevezetése lenne, hiszen számos krónikus beteg szenved attól, hogy itthon nem jut a klinikailag bizonyított hatású szerhez. A lépést pár év múlva követhetné a cannabis dekriminalizálása. A toxikológus a legalizálást nem támogatja, de fontosnak tartja, hogy ne fenyegessék börtönnel azt, aki csak saját használatra birtokolja a szert. Zacher Gábor szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a drogstratégia költségvetésének mekkora része megy el a kínálatcsökkentésre (a rendőrség bűnüldözési munkája), és mennyi a keresletcsökkentésre (felvilágosítás, prevenció). Itthon ugyanis jóval több pénz megy el a kábítószer-kereskedelem üldözésére, miközben az lenne a kívánatos, ha az arány megfordulna. Tanuló gengszterek Az EU bűnüldöző szerve, az Europol éves jelentése érdekes változásokra világít rá azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodtak a bűnözők a járványhoz. Mivel a közúti áruszállítás a korlátozások alatt is zavartalan volt, a csempészek nagy mennyiségeket tudtak egyik országból a másikba mozgatni.
Időpont: 2020-09-18 18:00:00 Helyszín: Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ Dr. Zacher Gábor az ország legismertebb toxikológusa látogat el hozzánk szeptember 18-án. Közvetlen stílusban, lebilincselő módon mondja el véleményét az emberi függőségekről. Ezen az estén elsősorban a digitális eszközök személyiségre gyakorolt hatása lesz a fő téma. Sok szeretettel várunk mindenkit. A rendezvény díjtalan, ám regisztrációhoz kötött. A regisztrációt az alábbi e-mail címeken lehet megtenni: KÉRJÜK A MASZK HASZNÁLATÁT! A műsorváltozás jogát fenntartjuk! Rendezvények keresése Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ 9011 Győr, Váci Mihály u. 3. +36 96 518 225 Irodai nyitva tartás: Hétfő: 8-16 óra, Kedd: 8-16 óra, Szerda: 8-16 óra, Csütörtök: 8-16 óra, Péntek: 8-12 óra, Kossuth Lajos Művelődési Ház 9011 Győr, Déryné u. 50. Likócsi Közösségi Ház 9028 Győr, Esztergető u. 12. +36 96 336 596 Hétfő: 14 - 20 óra, Kedd: 8 - 16 óra, Szerda: 14 -20 óra, Csütörtök: 14 -20 óra, Péntek: 8-16 óra,
A Drogriporter magyarázata szerint ez nem meglepő annak fényében, hogy a kínai, elsősorban vuhani gyógyszergyárak hosszú időre leálltak. Inkább a gyógyszerek A járvány alatti drogfogyasztás azonban főként azért csökkent, mert nem működnek a szórakozóhelyek, elmaradnak a hétvégi bulizások. "A függőnek mindegy, hogy van-e járvány, vagy nincs, megszerzi az adagját, de az alkalmi és rendszeres használóknál jól látható visszaesés mutatkozik" – magyarázta a toxikológus. A fogyasztás terén megfigyelhető egy ezzel ellentétes tendencia is. A bezártság, a félelem és a bizonytalanság hatására ugyanis sokan különféle tudatmódosító szerekkel próbálják oldani a fentiek okozta szorongást, depressziót. Zacher Gábor elmondta, ennek hatására nem a köznapi értelemben vett drogokból, hanem alkoholból és gyógyszerekből fogyasztunk többet. Az antidepresszánsok vásárlása 4 százalékkal nőtt a járvány alatt, a szorongás és feszültségoldó gyógyszerek (pl. : Frontin, Xanax) forgalma már az első félévben több mint 10 százalékot ugrott, ősszel pedig tovább emelkedett.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az őszinte kommunikációnak rendkívül fontos szerepe van. Az embereknek tudniuk kell, hogy mivel állnak szemben, így érthetik meg a védekezés fontosságát. Meg kell szólítani őket, és mentálisan felkészíteni arra, hogy mi várható. Már amennyit tudunk a vírusról. Mert ugye, mindannyian most tanuljuk, hogy mi is ez valójában. Az egészségügy átalakításáról Zacher Gábor azt mondta, hogy ha a törvényben megmarad a másodállás szabályozása, akkor januárban az intenzív, a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat is összeomlik, például azért, mert a mentőknél az orvosok túlnyomó többsége részállásban dolgozik. Arról is beszélt, hogy az egészségügyet egységesen kell kezelni, és nem lehet kivételezni az orvosokkal, hogy "na, őket megfizetjük, és ezzel megoldottuk a létszámhiányt. Egy orvos egyedül semmit sem ér – tette hozzá. (Borítókép: Huszti István / Index)
Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!
Diébédo Francis Kéré, a Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész tudja, hogyan kell fenntartható épületeket tervezni ott, ahol szűkében van a lakosság az erőforrásoknak. Kéré oktató és társadalmi aktivista, egyben az első afrikai, aki elnyerte a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat. Hűsítő agyagfal légkondicionáló helyett, eukaliptusszal bélelt fémtető – ez Kéré művészete. A zsűri indoklása szerint Diébédo Francis Kéré az úttörője egy olyan építészetnek, amely fenntartható szélsőséges nélkülözésben élő vidékeken is, különösen Afrikában, azon belül szülőföldjén, Burkina Fasóban. "Tevékenysége egyszerre mérnöki munka és szolgálat, amely számtalan polgár életét és élettapasztalatait teszi könnyebbé a világ egy olyan régiójában, amelyet időnként elfelejtenek" – méltatta Kéré munkásságát kedden Tom Pritzker, a díjat támogató Hyatt Alapítvány elnöke. Kéré nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy "ezekben az időkben, amikor a világjárvány még világosabbá tette a kölcsönös függésünket, és amikor az erőforrások csökkenése egyre több konfliktust generál", látásmódja ilyen elismerésben részesül.
Kihirdették a 2022-es Pritzker-díj nyertesét Octogon - 22. 03. 15 00:00 Életmód Diébédo Francis Kéré a Pritzker Építészeti Díj 51. díjazottja, Burkina Faso és Németország kettős állampolgára. 0 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Kéré specialitásai az oktatási, egészségügyi intézmények, a közigazgatási épületek és lakóházak lettek. A zsűri kiemelte azt a Burkina Fasó-i Gandóban 2001-ben elkészült iskolaépületét, amely egyszerre elégít ki alapvető szükségleteket és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mindezt helyi építőanyagok felhasználásával. Egy kenyai műszaki iskola tervezésénél a helyi kőbányából származó anyagokból tervezett hűtőtornyokat, minimalizálva a légkondicionáló berendezések szükségességét, míg a Burkina Műszaki Intézetnél hűsítő agyagfalakat alkalmazott, a fémtetőt pedig eukaliptusszal bélelte. Miután a Burkina Fasó-i parlament épülete a 2014-es felkelés során megsemmisült, Kéré tervezte meg a nemzetgyűlés új otthonát is. A piramis alakú épület külső kialakításával ösztönözné az informális összejöveteleket, egyben az előző rezsim áldozatai előtt is tisztelegne; ez a projekt azonban a jelenlegi bizonytalan körülmények miatt szünetel. A 100 ezer dollárral és egy bronzplakettel járó Pritzker-díjat 1979-ben alapította Jay A. Pritzker üzletember és felesége, Cindy Pritzker.
Kéré a Pritzker Építészeti Díj 51. díjazottja, Burkina Faso és Németország kettős állampolgára. Forrás: sajtóközlemény Szerk. : Hulesch Máté